Monteverdi találkozása Tar Sándorral

Publikálás dátuma
2019.05.14. 00:00

Fotó: JAN VERSWEYVELD
Mindegy, hogy egy zenemű kétszáz vagy ötszáz éves, az Armel Opera Fesztiválon minden kortárs előadássá alakul – a fesztivál művészeti vezetője, Vajda Gergely zeneszerző hétfőn ekként vezette fel a tizenkettedik Armel előadásainak ismertetését. És hogy nem a levegőbe beszélt, azt Horváth Csaba rendező-koreográfus is alátámasztotta. A Forte Társulat vezetője Claudio Monteverdi madrigálját, a Tankréd és Klorinda párviadalát gondolta tovább az Artisjus-díjas zeneszerzővel, Dargay Marcellel. Tasso eposza, A megszabadított Jeruzsálem (egyúttal Monteverdi művének) keresztes lovag hőse párbajban öli meg véletlenül álruhás szerelmét, a pogány Klorindát, Dargay és Horváth El valahová című előadásában e történet Tar Sándor több novellájával, figurájával együtt válik a fizikai színház és a kortárs opera részévé. Tar novelláit mindig egybekapcsolta barokk zene drámai hatásával – mondta Horváth a fesztivál beharangozó sajtótájékoztatóján. Az előadás – Horváth Csaba első operarendezése – a Forte Társulat, két operaénekes, a Metrum Ensemble és a Trafó együttműködésében jön létre. A fesztiválon a bécsi MuTh koncertteremben július 5-én lesz látható, a Trafóban ősszel kerül színre. A július 2-tól 6-ig tartó Armel fesztiválon öt előadást mutatnak be, még egy produkció lesz látható a bécsi MuTh színpadán: a Co-Opera társulata ezúttal olasz nyelven fogja játszani Mozart Figaro házasságát. Szabó Máté rendezése a darabot egy borászat panziójának kulisszái közé helyezi – a magyar nyelvű előadás régóta sikerrel fut. A bécsi előadásra jegyet váltókat ingyenes operabusz viszi-hozza. A fesztivált július 2-án az Izlandi Operaház előadása, a Brothers nyitja. Kasper Holten világhírű rendező Susanne Bier Testvéred feleségét… című Dogma-filmjét Steffen Aarfing díszlettervezővel, Kerstin Perski szövegíróval és Daníel Bjarnason zeneszerző-karmesterrel álmodta színpadra. A belga Muziktheater Transparant a The New York Times kritikusát is lenyűgözte az Egy eltűnt férfi naplójával – Janáček dalciklusát Annelies Van Parys kompozíciói egészítik ki Ivo van Hove rendezésében, amelyet július 3-án mutatnak be a Müpában. Ugyanitt 6-án lesz látható Mozart Don Giovannija, az előadást először Ecuadorban állítja színpadra Alföldi Róbert – a budapesti bemutatóra viszont már most elfogytak a jegyek. 

Strandoktól az egyenlőtlenségekig - művészeti kavalkád Velencében

Publikálás dátuma
2019.05.13. 11:30
MARINA - A győztes litván mű egy strand illúzióját teremti meg, de a napfény és a tenger hiányzik
Fotó: Felix Hörhager / DPA
Sokszínű, helyenként nagyon látványos, olykor nehezen befogadható alkotásokkal is várja a látogatókat Velence városa a következő hónapok során.
Az 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé idén is sűrű művészeti kavalkádba borítja az egész nyüzsgő vízi várost: mondhatni, öt lépést nem lehet úgy megtenni, hogy ne sétáljunk el a résztvevő kilencven ország egyik kiállítása, vagy egy kapcsolódó társrendezvény mellett. A Giardini kertjében, vagy az Arsenale egykori hajóépítő épületeiben lévő nemzeti pavilonok mellett Ralph Rugoff, a biennálé főkurátora által May You Live In Interesting Times (Élj érdekes időkben) címmel meghirdetett, hetvenkilenc művész részvételével zajló központi kiállítások is összetett, emlékezetes impulzusokat és élményeket kínálnak. A társadalmi egyenlőtlenségek, a klímaváltozás, a menekülthelyzet, az egyéni és csoportos érzékelési határok feszegetése, az egyes nemzeti karakterek vagy hagyományok, a fenntarthatóság, a női és férfi testhez, a szexualitáshoz való viszony, a természet és ember vagy az egymás közti emberi kapcsolatok egyaránt megjelenik az önálló vagy egy országot képviselő alkotásokon keresztül. Helyenként könnyebben megközelíthető, pusztán már vizuálisan is értelmezhető művekkel, míg másutt kevésbé jól megfogalmazott, túlzottan megcsavart üzenetekkel találkozhatunk. Több nap sem volna elég arra, hogy mindent bebarangoljunk, inkább válogatni lehet az érdekesebbnél érdekesebb kiállítások között. Tajvan mindannyiunk életét behálózó megfigyelésekre irányuló projektje, az északi országok (svéd, norvég, finn) közös, ember és természet viszonyát a klímaváltozás tükrében vizsgáló kiállítása, a több mint ezer kortárs ukrán művész részvételével zajló projekt, a luxemburgi, a máltai vagy a brazil pavilon csak néhány a kihagyhatatlanok közül. Érdemes útba ejteni többek közt Litvánia pavilonját is, amelyet a seregszemle zsűrije a legjobb nemzeti kiállításnak járó Arany Oroszlán-díjjal ismert el. A Sun & Sea (Marina) című projekt keretében egy tengerparti strandot jelenítenek meg: a látogatók hallhatják a hullámok és a motorcsónakok hangját, a strandolók zsivaját, miközben egy kórus énekel. Az indoklás szerint a zsűri a szokatlan és újszerű megközelítésmódot díjazta, s lenyűgözte őket a tér kihasználásának brechti színpadot idéző eredetisége, valamint, hogy a kiállítás Velence városa és lakói előtt is tiszteleg. 
***
Az 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé november 24-ig várja a látogatókat. A Magyar Pavilonban Waliczky Tamás Képzelt kamerák című kiállítása látható.
Képzelt kamerák - Részlet a magyar pavilonból
Fotó: Mónus Márton / MTI

További elismerések

A főkurátori, címében egy kínai átkot idéző – Élj érdekes időkben! – válogatás művészei közül Arthur Jafa nyerte el az Arany Oroszlánt The White Album (A fehér album) című videójával, amely a zsűri méltatása szerint egyszerre „tanulmány, költészet és képmás” a faji megkülönböztetés témájáról. A kiállítás legígéretesebb fiatal művészének járó Ezüst Oroszlánt a ciprusi Harisz Epaminonda vehette át. A mexikói Teresa Margolles és a nigériai Otobong Nkanga különdíjat kapott. A nemzeti pavilon közül Belgium Mondo Cane (Kutyavilág) című kiállítását jutalmazták különdíjjal. A biennálé életműdíját az amerikai Jimmie Durham kapta.

Nem költözik a Széchényi Könyvtár, csak szétesik

Publikálás dátuma
2019.05.13. 09:00
Feltehetoen nyitott kapukat döngettek, a Kilián laktanyába költözés ötletét már elvetették
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Azbesztmentesítik az OSZK hetedik emeleti olvasótermét is.
A legutóbb a nyelvvizsga-törvény elleni tiltakozásban is résztvevő Diákvagyok mozgalom hívására tiltakozók álltak élőláncot péntek este az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Budai Várban található épületénél, írta a Mérce. Az élőlánc felállítása után a nagyjából kétszáz tüntető a Miniszterelnöki Hivatalnak otthont adó Karmelita kolostorhoz vonult. – Nem az a baj, hogy elköltöztetik az OSZK-t a Várból, hanem hogy nem akarnak a nemzet könyvtárának egy méltó épületet adni – mondta el beszédében az egyik felszólaló, Katona Andrea, az OSZK korábbi főigazgatója.

– Sokkal nagyobb bajunk van annál, hogy költözünk-e vagy sem. Az OSZK vezetése korábban valóban járt az Üllői úti Kilián-laktanyában, és úgy találta, az épület teljesen alkalmatlan a könyvtár befogadására. A híresztelésekkel ellentétben én úgy tudom, a kormányzat nem forszírozza az odaköltözést – mondta el lapunknak az OSZK egyik munkatársa. – Nagyobb gond, hogy harmincöt éve nem újították fel az OSZK épületét, s bár szó volt arról, hogy a Hauszmann-terv keretében erre sor kerül, ennek semmi jele. Az ablakok 1985 óta nem láttak új festést, szétszikkadtak, van, ahol telente ujjnyi réseken befújja a szél a havat. Tisztasági festés legalább húsz éve nem volt az épületben, három belső lift már nem működik, hónapok óta már nincs pénz a szerelők kifizetésére. A dologi költségvetés az elmúlt években 150 millió forintra csökkent, miközben legalább 500 millióra volna szükség. (Az OSZK teljes költségvetése 1,5 milliárd forint 2011 óta. Összehasonlításul: a Petőfi Irodalmi Múzeumé jelenleg 2,9 milliárd forint – a szerk.) Az intézmény alulfinanszírozottsága évente helyből 300 millió forintos hiányt generál. Korábban ezt év végén kipótolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), erre 2017-ben és 2018-ban már nem nem került sor. Az üzemeltetési, működési hiány elérte a 800 millió forintot, a villanyszámlát legutóbb minisztériumi utasításra fizette ki az OSZK, mert már az ELMÜ fenyegetőzött, hogy lekapcsolja a villanyt. Az elektronikus könyvtári szolgáltatás üzemeltetetését sem fizeti négy hónapja a könyvtár, miközben zajlik a 10 milliárdos könyvtári fejlesztés. Megkezdődött az irodabútorok cseréje, új számítógépek, szkennerek érkeztek, de az informatikusok zsinórban húznak el. A dolgozók negyven százaléka a garantált minimálbéren van – ez bruttó 195 ezer forint –, további húsz százalék 250 ezer forint alatt keres. Egy bolti eladót, segédmunkást is jobban fizetnek – hangsúlyozta az OSZK munkatársa.

Az OSZK szokásos nyári zárva tartását az azbesztmentesítés és a digitalizáló központ kiépítése módosítja. Májusban kezdenek neki a nyolcadik emelet azbesztmentesítésének, a digitalizáló központ itt épül ki. Kérdéses, a fejlesztés része volna-e az azbesztmentesítés, ha annak idején az Átlátszó leplező cikke nem jelenik meg. Bár egy évvel ezelőtt a kormányközeli Magyar Idők arról írt mintegy válaszul az Átlátszó írására, hogy nincs komoly azbesztveszély az OSZK-ban, mindenképpen elgondolkodtató, hogy júniusban a hetedik emeleti olvasótermet is azbesztmentesítik.

Júniusban csökkentett nyitvatartással a hatodik emeleti különgyűjtemények még látogathatók lesznek. A terv szerint szeptember végétől nyílnak meg újra az OSZK olvasói terei. Az OSZK informatikai fejlesztése egyébként csúszásban van, a befejezés új céldátuma 2021. november vége.
Témák
OSZK