Lekapcsolták a közösségi oldalakat Srí Lankán a muszlimellenes támadások miatt

Publikálás dátuma
2019.05.13. 16:15

Fotó: AFP
Egy Facebook-komment miatt támadtak muzulmánok üzleteire.
Felfüggesztették hétfőn Srí Lankán a Facebook, WhatsApp és több más közösségi portálhoz való hozzáférést, miután muszlimellenes lázadások törtek ki több városban, válaszul a húsvét vasárnap templomok és szállodák ellen elkövetett terrorcselekményekre. Keresztények csoportjai támadtak a szigetország északnyugati részén fekvő Chilawban muzulmánok üzleteire, egy kereskedő által a Facebookra kitett kommentre reagálva.  
A biztonsági erők Chilawban a levegőbe lőttek, hogy feloszlassák a csőcseléket, más városokban viszont erőszakcselekményeket követtek el muzulmánok ellen.

A szigetországban április 21. óta feszült a helyzet, amikor 258 ember halt meg a három templom és három szálloda ellen elkövetett pokolgépes merényletekben. A rendőrség közölte, hogy a Chilawban és környékén vasárnap bevezetett kijárási tilalmat feloldották, de az internetes közösségi médiát elérhetetlenné tették, hogy ne tudják a feszültségek szítására felhasználni őket.
„Ne nevessetek, egy nap még sírni fogtok” - írta Facebook-oldalán egy muszlim kereskedő.

A térségbeli keresztények azt hitték, hogy ez egy soron következő merényletre való figyelmeztetés. A tömeg szétverte a boltját, a rendőrség lépett közbe. Motorosok bandája támadt a boltokra Kuliyapitiya településen, ahol négy embert őrizetbe vettek a hatóságok szerint. Tucatnyian támadtak ezután a rendőrőrsre, ahol az őrizeteseket fogva tartották, és kikényszerítették szabadon engedésüket. Az iszlám papokat tömörítő országos ulémák tanácsa (ACJU) sajnálkozását fejezte ki, hogy az öngyilkos merényletek óta megnőtt a gyanakvás a muzulmánokkal szemben.
„Türelemre szólítjuk fel a muzulmán közösség tagjait, és kérjük őket, ne tegyen ki fölösleges dolgokat a közösségi oldalakra” - jelentette ki az ACJU.

Az internetszolgálatók - Facebook, WhatsApp és Instagram - közölték, hogy utastást kaptak a távközlési felügyelettől a hozzáférés blokkolására. A vezető Srí Lanka-i mobilszolgáltató, a Dialog Axiata Plc közölte, hogy utasítást kapott a Viber, IMO, Snapchat, Instagram és YouTube alkalmazások blokkolására is. A muszlimok a buddhista többségű egykori Ceylon lakosságának 10 százalékát képviselik, a keresztények aránya a 22 milliós népességen belül mintegy 7 százalék.
Szerző
Témák
Sri Lanka

Orbán Viktor ma eljut az Ovális Irodába

LÁTOGATÁS Az amerikai elnök ma Washingtonban fogadja Magyarország fideszes miniszterelnökét, aki legutóbb 1998-ban, még Bill Clinton invitálására járt az Ovális Irodában.
Trump behozná Orbánt a hidegről – írta a New York Times, és emlékeztetett arra, hogy George W. Bush ügyesen kitért a kezdeményezések elől, Barack Obama pedig elutasította, hogy meghívja a szélsőjobboldali magyar vezetőt.  Orbán 2001-ben ugyan járt a Fehér Házban, de nem az elnöki irodában, mert akkor csak Dick Cheney alelnök fogadta. Több mint két évtizeddel ezelőtt Orbán még fiatal centrista volt, aki azért hálálkodott Clintonnak, mert Amerika segített Magyarországnak kiszabadulni az orosz befolyás alól. Orbán Viktor most – fogalmazott a New York Times – a jobboldali nacionalisták doyenje, aki meggyengítette a demokratikus intézményeket, magyar etnikai homogenitásra törekszik, és országát az amerikai befolyás ellenlábasának számító Oroszországhoz, illetve Kínához közelítette. Azt, hogy most a Fehér Házban üdvözlik, az elnök bírálói annak kifejeződéseként értékelik, hogy Trump azokhoz az erős kezű vezetőkhöz húz, akik igyekeznek aláásni a liberális nemzetközi rendet.  Orbán Viktor volt az első hivatalban levő európai vezető, aki nyíltan Donald Trump republikánus jelölt mellé állt a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban, történetesen a demokrata párti Bill Clinton feleségével, Hillary Clinton volt külügyminiszterrel szemben. Trump hivatalba lépése óta azonban már csaknem két és fél év telt el, a kelet- és közép-európai térség országainak vezetői időközben sorra adták egymásnak a kilincset a Fehér Házban, a magyar miniszterelnök pedig csak most jut el oda nagy nehezen. A késlekedés fő okát többen Ukrajnával hozzák összefüggésbe.   Az Ukrajna elleni 2014-es agresszív orosz fellépés nyomán az Egyesült Államok szemében felértékelődtek a kelet- és közép-európai térség országai, különösen azok, amelyek közvetlenül határosak az ukrán állammal.  Közülük Lengyelország és Románia kimondottan igényli a NATO, illetve leginkább konkrétan Amerika fokozott katonai jelenlétét, hogy elrettentsék az oroszokat. Ez – különösen annak köszönhetően, hogy amerikai fegyverzet, hadfelszerelés vásárlásával jár együtt – egybeesik az Egyesült Államok törekvéseivel. Varsó és Bukarest washingtoni megítélését ezért érdemben nem befolyásolja negatív módon a lengyelországi és a romániai jogállamiság problémás volta, ami az Európai Unió részéről kemény bírálat tárgya.  Szlovákia közvéleménye a mérések szerint oroszbarátabb, és kevésbé NATO-barát, mint a szomszédoké. Ráadásul Peter Pellegrini miniszterelnök minapi washingtoni látogatásán meglepő módon nem sikerült tető alá hozni a kétoldalú védelmi megállapodást, mert az pozsonyi megítélés szerint túlzottan korlátozná Szlovákia szuverenitását, hiszen kivenné a szlovák bűnüldözők joghatósága alól az ország területén jogellenes cselekményt elkövető amerikai katonák ügyét. Ez azonban nem változtatott azon, hogy Pellegrini washingtoni megbeszélése után mindkét fél a kapcsolatok kitűnő állapotát méltatta. A cseh miniszterelnök fehér házi meghívásának sem volt akadálya az, hogy Csehország államfője nyíltan oroszbarát.  Az orosz kapcsolat egyik lényeges tartalmi eleme az orosz gáztól való európai függőség, aminek az amerikai részről hallható bírálata azonban nem mentes pőre üzleti érdekektől - attól, hogy az Egyesült Államok piacot keres az általa előállított cseppfolyósított gáznak (LNG). Az LNG azonban egyelőre túl drága, és egyszerűen nem versenyképes az orosz vezetékes gázzal, másfelől e tekintetben Washington nem csupán a viszonylag kicsiny kelet-közép-európai országokkal áll szemben, hanem – a tervezett Északi Áramlat 2 vezeték kapcsán – Németországgal is.  Amiben Magyarország amerikai, illetve NATO-szemszögből nézve a térségből egyedüliként rosszul teljesít, az az Ukrajna melletti kiállás, pontosabban annak éppenséggel a hiánya. Budapest az ukrán oktatási törvény sérelmes nyelvi előírásai, illetve most már magának a nyelvtörvénynek a megszavazása miatt is – vétójogával élve – akadályozza, hogy az atlanti szövetség és Kijev miniszteri szintű bizottsági üléseket tartson. Washington egyetért azzal, hogy ezt az ügyet rendezni kell, és hogy a nemzeti kisebbségek jogai biztosítandók, de azzal már nem, hogy a kérdés megoldatlansága indokolhatná az Ukrajna melletti kollektív nyugati kiállás akadályozását. A magyar jogállamiságot érő brüsszeli bírálatokat Washington jószerével nem visszhangozza, a CEU Budapestről való elüldözése sem váltott ki az amerikai kormányzat részéről erőteljes ellenreagálást, a magyar védelmi kiadások emelését pedig helyeslően nyugtázzák az Egyesült Államok illetékesei, ráadásul az előzetes jelzések szerint nem elhanyagolható értékű amerikai haditechnikát is vásárolni készül Magyarország. Az Ukrajnával szembeni blokkoló magyar magatartás mellett azonban – vezető amerikai külügyi illetékesek eddigi megnyilatkozásainak fényében – aligha mehet el szótlanul Donald Trump, amikor leül Orbán Viktorral.  

Márki-Zayt eközben a State Departmentben fogadják

Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője, Hódmezővásárhely független polgármestere Kész Zoltánnal együtt szintén Washingtonba utazott, ahol ma a külügyminisztériumban beszél a demokrácia  magyarországi  helyzetéről. Találkoznak helyi szervezetek képviselőivel és mindkét nagy amerikai párt politikusaival is. Mint Facebook-bejegyzésében Márki-Zay írta, különösen fontosak lesznek a találkozók a magyar diaszpóra szervezeteivel és tagjaival, "akikkel a demokrácia értékeinek kölcsönös elfogadása mellett még egy dolog összeköt, s ez a haza szeretete". Washingtonban az utalás szintjén sem hangzott el hivatalos helyről semmi olyan, amiből következtetni lehetne arra,  hogy Orbán fehér házi és Márki-Zay külügyminisztériumi fogadásának az időbeli egybeesése minek tulajdonítható - a Fehér Ház és a State Department tudatosan összehangolt eljárásának, netán a washingtoni külügyminisztérium egyfajta "különutassága" jelzésének, vagy pedig a puszta véletlennek. Washigtoni értesülés szerint mindenesetre a Trump-Orbán találkozót David Cornstein amerikai nagykövet személyesen egyeztette Floridában az elnökkel, és az amerikai  külügyminisztérium csak alig 48 órával Szijjártó Péternek a látogatásról szóló bejelentése előtt kapott értesítést a kitűzött időpontról.

Aggályok és tiltakozások

Magas rangú republikánus és demokrata honatyák tiltakoztak Orbán Viktor washingtoni látogatása ellen. A szenátus külügyi bizottságának kormánypárti elnöke, Jim Risch és a testület legmagasabb rangú demokrata tagja, Bob Menendez Donald Trump elnöknek küldött levélben fejezte ki aggodalmát a magyar demokrácia állapota miatt. Mint írták, az utóbbi időben erősen leromlottak Magyarországon a demokratikus viszonyok. A választásokon háttérbe szorult a verseny, a bíróságokat mindinkább a hatalom ellenőrzi. Az állásfoglalás, amelyhez csatlakozott a republikánus Marco Rubio és a demokrata Jeanne Shaheen is, nehezményezte továbbá, hogy a magyar kormány szoros viszonyt alakított ki Oroszországgal. Nem gondoskodott pótlólagos energia-beszerzési forrásokról, ugyanakkor lehetővé tette, hogy rajta keresztül az oroszok kijátsszák az amerikai szankciókat. Az aláírók kifogásolták továbbá, hogy Budapestre költözik és különleges jogokat kap az orosz kormány által alapított Nemzetközi Beruházási Bank, illetve hogy a magyar fél nem Amerikának, hanem Moszkvának adott ki két fegyverkereskedőt. A szenátorok kérték, hogy az elnök hozza szóba ezeket az aggodalmakat a hétfői tárgyaláson. Eközben a demokrata párti többségű képviselőház külügyi bizottságának vezetője és több más demokrata politikusa arra szólította fel Trumpot, hogy mondja le Orbán látogatását. Ők is hasonló aggályokat fogalmaztak meg, mint a szenátusi társintézmény, de szóvá tették az antiszemita és idegengyűlölő hivatalos magyar megnyilatkozásokat is. Az Amnesty International regionális, illetve magyarországi igazgatója szerint a Trump-Orbán találkozó esélyt kínál arra, hogy az Egyesült Államok megvédje a magyar jogállamiságot és az emberi jogokat. Közös cikkében Daniel Balson és Víg Dávid azt írta, hogy a magyar kormányfőnek nincs annyira rossz híre a világban, mint Putyinnak, de azért az orosz politikus forgatókönyvéből játszik. Az utóbbi 10 évben fojtogatja a civil társadalmat, elnémította a független sajtót.  

Témák
USA

Nagyot bukott az elnökválasztáson, lemond a litván miniszterelnök

Publikálás dátuma
2019.05.13. 15:44
Saulius Skvernelis
Fotó: Petras Malukas / AFP
Komoly belpolitikai válság fenyeget Litvániában. Miután ugyanis Saulius Skvernelis miniszterelnök nem jutott be az elnökválasztás második fordulójába, melynek első felvonását vasárnap jelezték, a politikus bejelentette, lemond hivataláról. A balti államban új államfőt kellett választani, miután lejárt Dalia Grybauskaite elnökasszony tíz éve tartó mandátuma. Népszerűségét jól mutatja, ha ismét indulhatott volna, nagy többséggel, már az első fordulóban újraválasztották volna. Litvániában az elnök más uniós országokhoz képest valamivel kiterjedtebb jogkörökkel rendelkezik, meghatározza az ország külpolitikáját, s képviseli az országot az Európai Unió csúcstalálkozóin. Emellett a védelmi kérdésekben is övé a döntő szó. Grybauskaite Oroszország legnagyobb bírálói közé tartozik az EU-ban.
Az elnökválasztáson a gazdasági szakértő, a Kínához közeledni kívánó Gitanas Nauseda végzett az élen, 31 százalékkal, ám alig, mindössze 0,9 százalékkal maradt el mögötte a volt pénzügyminiszter, Ingrida Simonyte, így ők ketten mérkőznek majd meg az európai parlamenti választással egy időben rendezendő második elnökválasztási fordulóban. Saulius Skvernelis kormányfő jócskán leszakadva mögöttük lett harmadik, húsz százalékkal. A szavazatok összeszámlálása után bejelentette, július 12-én távozik hivatalából, lemond a miniszterelnöki tisztségről. „Az, hogy nem sikerült bejutnom a második körbe, értékítélet politikusi munkámról” – indokolta a döntést a litván állami televízióban. A voksoláson összesen kilenc elnökjelölt indult, a részvételi arány 56,5 százalékos volt. A választási kampányban elsősorban a szegénységről, a társadalmi különbségekről esett szó. A kevésbé tehetősek és a gazdagok közötti jövedelembeli különbségek Bulgária után Litvániában a legmagasabbak. A jelöltek mindegyike az Európai Unió és a NATO nagy híveként lépett fel. Az országban az észak-atlanti szövetség rendkívüli népszerűségnek örvend: garanciának tartják arra, hogy Oroszország ne indítson támadást Vilniusszal szemben. Az elnökválasztással egy időben két népszavazást is rendeztek. A litvánok megszavazták, hogy bevezessék a kettős állampolgárság intézményét, egyúttal a törvényhozás létszámának csökkentése mellett döntöttek.