Rettegtek a gyerekek a súlyos lelki traumákat okozó óvónőtől, de semmi nem történt, amíg egy szülő feljelentést nem tett

Publikálás dátuma
2019.05.14. 07:00
Képünk illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Súlyos lelki problémákat idézett elő több kisgyermeknél egy szekszárdi nevelőnő „gondoskodása”. A szülők rendőrségi feljelentést tettek. Az eset nem egyedi: egy friss ombudsmani jelentés szerint akut rendszerproblémák vannak.
Meghökkentő történettel kereste meg lapunkat egy szekszárdi apuka: óvodáskorú kisfia viselkedése egyik napról a másik megváltozott, visszahúzódóvá vált, egyre gyakrabban betegeskedett. A változásra tavaly szeptemberben figyeltek fel először, nem sokkal azután, hogy a gyermek egy szekszárdi óvoda új csoportjába került át. A kisfiú – aki mindaddig szívesen járt óvodába – indulás előtt egyre gyakrabban kérdezgette, aznap melyik óvónő van bent, majd szinte minden reggel gyomorfájásra panaszkodott, a torkát köszörülte, fulladt, sírva maradt ott az oviban. A szülők hiába próbálták megtudni viselkedésének okát, a gyerek csak annyit mondott: titok. – Egyik éjjel sírva ébredt fel, és elárulta, hogy fél az egyik óvónőtől. Még nem árulta el, hogy miért fél, de azt kérte, keressünk neki egy másik óvodát. Ekkor tudatosult bennem: nagy baj van – mesélte az apuka. Kereste az érintett óvónőt és az óvodavezetőt, ám kérdéseire nem kapott magyarázatot. A gyerek közben egyre rosszabbul lett: noha két és fél éves kora óta szobatiszta, az oviban gyakran előfordult, hogy bepisilt. Otthon nemcsak ahhoz kért engedélyt, hogy kimehessen vécére, de még ahhoz is, hogy kifújhassa az orrát. Felnőttek társaságában vagy bármilyen közösségi helyre belépve hangját mind a mai napig lehalkítja, suttog. A gyermeket kivették az óvodából, ma már egy waldorfos intézményben folytatja az idei nevelési évet. A szülők elmondása szerint gyorsan beilleszkedett, újra szívesen jár óvodába. Az intézményváltás óta egyszer sem volt beteg, de a történtek feldolgozásában még mindig pszichológus segítségére szorul. A szakvélemény megállapította: a korábbi, fizikai tünetek mind pszichoszomatikus jellegűek voltak, szervi problémák nélkül. A szülők panaszt tettek az óvoda fenntartójánál, a szekszárdi önkormányzatnál, akik ki is vizsgálták az ügyet, de a panaszokat nem találták bizonyíthatónak. Az édesapa azonban nem hagyta annyiban a dolgot: nem tartott sokáig kideríteni, hogy
több más szülő gyereke is hasonló lelki traumákat szenvedett el – a legtöbben az érintett óvónő csoportjába jártak, és mindannyian fiúgyermekek.

 – Nálam a fütyihúzogatás verte ki a biztosítékot – mesélte egy másik apuka. Elmondása szerint egy nyári napon a gyerekek fürdőruhában sorakoztak az egyik csapnál, ahol az óvónő lelocsolta, „lehűtötte” őket. – A kisfiamnak külön „kedvességből” a kukacát is megmosta hideg csapvízzel, a bőrt felhúzva. Ezt csak egy évvel a történtek után mesélte el nekünk a gyerek, addig az tűnt fel, otthon nem szerette a fütyijét mosni. Egy édesanya arról számolt be lapunknak, az óvónő gyakran kiabált gyermekével, butának, hülyének nevezve őt. Egy másik szülő azt mondta, étkezés közben a gyerek nem fújhatta ki az orrát, ehelyett azt tanácsot kapta, szívja vissza és nyelje le a váladékot. Lefekvés előtt, a délutáni alvásidő alatt a gyerekek nem mehetnek ki a mosdóba, ezért inkább nem isznak, hogy ne kelljen pisilniük. Volt, illetve van olyan gyermek, aki szorongása miatt folyamatosan rágja a száját, és volt olyan is, aki hányással reagált a feszült légkörre. A lapunk által megismert szülői panaszokat még hosszan lehetne sorolni. A szülők nemrég rendőrségi feljelentést is tettek. Kerestük a Tolna Megyei Rendőr-kapitányságot, milyen eszközök állnak a rendőrség rendelkezésére a panaszok bizonyítására. Annyit válaszoltak, kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt indult büntetőeljárás, ám mivel az ügy még folyamatban van, nem tudnak bővebb tájékoztatást adni. A szekszárdi önkormányzat megkeresésünkre csak annyit közölt: vizsgálatot rendeltek el az ügyben. Próbáltuk elérni az óvoda vezetőjét, ám ő cikkünk írásakor épp szabadságon volt. A szekszárdi gyermekjóléti központhoz pedig semmilyen hivatalos jelzés, megkeresés nem érkezett eddig. – Az olyan panaszokat, ahol nincs látható nyom, külső sérülés, sajnos nagyon nehéz bizonyítani – nyilatkozta a Népszavának Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő. Tapasztalatai szerint az érzelmi, verbális bántalmazás ügyében indult feljelentések is ritkák, és sokszor „lyukra futnak”. – A rendőrségnek kötelessége, hogy az érintettek meghallgatásán túl szakértői vizsgálatot rendeljen el. Az eljárás ideje alatt van mód a feltételezett bántalmazó munkaviszonyának felfüggesztésére, de az csak a szexuális bűntetteknél kötelező – mondta a szakértő, hozzátéve: a súlyos munkaerőhiány miatt az alkalmatlan „szakemberek” nehezen kerülnek ki a rendszerből. Nemrég hasonló vizsgálatot folytatott le az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is egy budapesti óvoda ügyében, az ombudsman – az óvoda és a fenntartó önkormányzat mulasztását megállapítva – jelentésében arra hívta fel a figyelmet: rendszerszintű problémák állnak fenn.
Szerző
Témák
óvoda

Ennyit a választás ellenőrzéséről: Nem jönnek az EBESZ-megfigyelők, és az ellenzéknek is alig lesznek delegáltjai

Publikálás dátuma
2019.05.14. 06:30

Fotó: Vajda József / Népszava
Eddig alig 1500 szavazatszámlálót delegáltak az ellenzéki pártok a tízezernél is több szavazókörba. Hiába a tavalyi visszaélések, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ezúttal távol marad.
Információink szerint nem vesznek részt a jövő vasárnapi magyarországi EP-választáson az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői. Ez azért meglepő, mert magyar európai parlamenti képviselők még februárban épp az EBESZ részvételét kérték. Akkor Jávor Benedek úgy fogalmazott: a szocialista Ujhelyi Istvánnal, a DK-s Niedermüller Péterrel és a Momentumos Cseh Katalinnal közösen kezdeményezte ezt a „tavaly áprilisban észlelt, és immár az ügyészség által is megerősített választási visszaélések miatt”. Azt is kérték, hogy a szokásos, formális megfigyelői delegáció helyett az EBESZ komoly, a visszaéléseket valóban észlelni képes missziót küldjön Magyarországra és „ezúttal sokkal erőteljesebben tartsa rajta a szemét a májusi EP-választáson”.
Egyelőre nem tudni, miért nem jönnek a kért megfigyelők. Úgy tudjuk, hogy a választási szerveknél eddig senki nem jelezte érkezését az EBESZ-től, márpedig legalább egy-két hónappal a voksolás előtt fel szokták venni a kapcsolatot a magyarországi választási szervekkel. Most ilyen – eddig – nem történt. A távolmaradás oka lehet, hogy május 23. és 26. között minden uniós tagállamban EP-választás lesz, így nem tudnak csak egy helyre koncentrálni. Ám érdekes, hogy még ezt sem jelezte az EBESZ.
Érdeklődésünkre Jávor Benedek, az MSZP-Párbeszéd EP-képviselőjelöltje megerősítette, hogy nem kaptak visszajelzést, pedig fontos lenne a megfigyelők érkezése, hiszen a tavalyi parlamenti választáson olyan visszaélések, törvénytelenségek voltak, ami indokolná ittlétüket. Sőt, maga az EBESZ állapította meg, hogy bár a parlamenti választáson a szavazóknak többféle választási lehetősége volt, a megfélemlítő retorika, a média elfogultsága, az átláthatatlan kampányköltések szűkítették a valódi politikai vita lehetőségét.

Jávor Benedek mégis bízik abban, hogy ha nem is bővített misszióval, de néhány megfigyelővel mégis részt vesz az EBESZ a magyarországi EP-választáson.
Külföldi megfigyelők ennek ellenére lesznek május 26-án, de ők nem a választásokkal is foglalkozó szervezetek, hanem a külföldi országok követségeinek képviselőiként. Öt évvel ezelőtt mindössze négy ilyen követségi megfigyelő volt a választáson, most várhatóan több lesz, de érdemben így sem tudják ellátni a kontrollt, hiszen összesen több mint 10 ezer magyarországi szavazókör (egészen pontosan 10 277) van. Éppen ezért lenne fontos, hogy a pártok saját delegáltakat küldjenek a helyi szavazatszámláló bizottságokba, de ezzel komoly késésben vannak.
Információink szerint ugyanis a csütörtök délutáni határidő előtt alig négy nappal a pártok alig 1500 delegáltat jelentettek csak be a helyi szavazatszámláló bizottságokhoz. Ők azok a delegáltak, akik az egyes szavazókörökben kísérik majd figyelemmel a szavazást a jövő vasárnapi EP választáson. Sőt, nem csak megfigyelnek, hanem részt is vesznek a helyi bizottságok munkájában, és szavazati joguk van. Azaz, ha például visszaélés gyanúja merül fel, akkor nem mindegy, mennyi ellenzéki küldött voksol, ezen sok esetben a jogsértésekről tartott szavazás kimenetele múlhat.
A jelölő szervezetek minden szavazókörbe két megfigyelőt küldhetnek, és mivel több mint 10 ezer helyszín van, elvben minden párt bő 20 ezer delegáltat adhat a szavazási folyamat ellenőrzésére. Kilenc pártlista esetében ez több mint 180 ezer küldöttet jelent, ehhez képest az 1500-as szám elenyésző. Összehasonlításként: az öt évvel ezelőtti EP-választáson több mint 28 ezer pártdelegált vett részt. A Fidesznek akkor 14 802 delegáltja volt a szavazatszámláló bizottságokban, a második helyen az MSZP állt 5 685 megfigyelővel, a Jobbiknak 5 467, a DK-nak 1 266 embere volt erre a feladatra, de például az LMP alig 56 embert tudott kiállítani a szavazókörökbe.
A pártoknak most alig több mint két napjuk maradt a delegáltak bejelentésére. Hivatalos adatok egyelőre nincsenek, mert ezeket az embereket a helyi választási irodáknak jelentik be, és az ottani adatok összegyűjtése után, a hét végén vagy a jövő hét elején tud végső számokat közölni a Nemzeti Választási Iroda. Az viszont jól látható, hogy a folyamatban a pártok időarányosan nem teljesítenek jól. A Fidesz esetében aligha kérdés, hogy végül mindenhol ott lesznek. Az ellenzéki oldalon pedig sok függ a koordinációtól, hiszen akkor tudnak mindenhova delegálni, ha – a Jobbikot is beleértve – közösen lépnek fel ebben az ügyben. A késést az egyeztetés elhúzódása is magyarázhatja, de nem kizárt, hogy egyszerűen nehezen tudnak összeszedni annyi embert, amennyivel lefedhető a több mint tízezer szavazókör.
Tavaly az ellenzéki pártoknak összesen 7 ezer delegáltjuk volt, tehát majdnem 4 ezer szavazókörben nem voltak jelen.

Vigyázó szemek

Az EP-választáson induló pártok két-két megfigyelőt küldhetnek a külképviseletekre (összesen 132 külképviseleten lehet szavazni), továbbá pártonként ötöt az NVI munkájának ellenőrzésére. A Nemzeti Választási Bizottság eddig 23 külképviseleti megfigyelőt vett nyilvántartásba, őket a Fidesz delegálta. Az NVI esetében pedig szintén a Fidesz, illetve a Jobbik küldött eddig 5-5 megfigyelőt.

Szerző
Témák
választás
Frissítve: 2019.05.14. 06:39

A kérdés nem az, hogy szükség van-e európai integrációra, hanem hogy milyen Európai Uniót akarunk

Publikálás dátuma
2019.05.14. 06:00

Fotó: Tóth Gergő
Nem látható, hogy az Európai Ügyészség milyen hozzáadott értéket jelentene a jelenlegi igazságügyi együttműködéshez képest - állítja Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti listavezetője.
Mintha csak a bevándorlás kérdése létezne, a Fidesz szinte kizárólag erről beszél a kampányban. Nincsenek is más fontos témák? Az európai parlamenti választás legfontosabb tétje, hogy Európa maradjon-e az európaiaké. Érthető, hogy a Fidesz kampányában erre a kérdésre koncentrál, de szinte mindegyik tagállamban meghatározó szerepet játszik a migrációval kapcsolatos politikai vita. Amikor az európai nemzetek identitását, függetlenségét és szuverenitását védjük, ezt nem Európa ellenében, hanem Európáért tesszük. Az Unió eredeti négy alapszabadsága – az áruk szabad áramlása, a tőke szabad áramlása, a szolgáltatások szabadsága és a személyek szabad mozgása - olyan alapvető érték, amelyet meg kell őriznünk, ez a térségünk számára különösen fontos. Fontosnak tartom a schengeni vívmányokat is, ahogy egyetemi tanárként üdvözlöm, hogy hallgatóim az Erasmus ösztöndíjak jóvoltából külföldön tanulhatnak.  Mennyire számít az országnak, hogy melyik frakcióba ülnek majd be a Fidesz képviselői? A Fidesz az Európai Néppárt tagja, és az Európai Néppárt tagjaként méreti meg magát az európai parlamenti választáson. A nemzeti érdek az, hogy a Fidesz azt a politikát, amelynek képviseletére választóitól felhatalmazást kapott a lehető leghatékonyabban tudja megjeleníteni. A választási eredmény ismeretében lesz a Fidesz abban a helyzetben, hogy ezzel kapcsolatban a különböző lehetőségeket mérlegelje. Miért nem hangsúlyozzák erőteljesebben, hogy mennyi uniós pénzt kapott Magyarország az elmúlt években? A kérdésfeltevéssel egyáltalán nem értek egyet. Az uniós források összege és felhasználása nyilvános adat. Ha csak néhány lépést teszek bármelyik magyarországi településen, azonnal láthatom a táblákat, amelyek jelzik, melyik beruházás mennyi uniós támogatást kapott. Azt a félreértést azonban el kell oszlatni, hogy az uniós források valamilyen alamizsnát jelentenének, vagy elegánsabban fogalmazva a nettó befizető tagállamok nagylelkű támogatását a szegény rokonoknak – és ezért cserében nekünk bizonyos politikai elvárásokhoz kellene igazodnunk. Magyarország és a régiónk gazdasági növekedése adja ma Európa gazdasági növekedésének jelentős részét. Magyarország ma nem egyszerűen haszonélvezője, hanem termelője az európai jólétnek. 
Miért nem támogatja a Fidesz az Európai Ügyészséget? Az Európai Ügyészség megítélése a kezdetektől fogva vitatott volt a tagállamok között. Nem véletlen, hogy a szerződések eleve számoltak azzal a lehetőséggel, hogy ez ügyben nem lesz konszenzus, és az Európai Ügyészség majd csak bizonyos tagállamok részvételével jön létre. Magyarországnak nincsen uniós jogi kötelezettsége arra, hogy csatlakozzon. Hatályos Alaptörvényünk ezt nem is teszi lehetővé, mert kimondja, hogy az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője a magyar ügyészi szervezet. Nem látható, hogy az Európai Ügyészség milyen hozzáadott értéket jelentene a jelenlegi igazságügyi együttműködéshez képest, az viszont már most látható, hogy a létrehozása esetén néhány, eddig jól működő intézmény – például az Eurojust – anyagi helyzete ellehetetlenül. Az Európai Ügyészséget vezető főügyész megválasztásának eddigi procedúrája azt a félelmünket is megerősítette, hogy egy velejéig átpolitizált testület van születőben.  Ha ma lenne a népszavazás az uniós tagságról, szívesen kampányolna az EU mellett? Magyarország számára az európai integrációnak nincsen alternatívája. A kérdés nem az, hogy szükség van-e európai integrációra, hanem az, hogy milyen Európai Uniót akarunk. A feladatunk nem kisebb, mint hogy Európát az alapító atyák kereszténydemokrata szellemének értékeihez visszavezessük. Én ma is egy ilyen EU mellett kampányolok.