Cannes hetvenkettedszer

Publikálás dátuma
2019.05.14. 10:30

Fotó: CHRISTOPHE SIMON / AFP
Jim Jarmusch The Dead Don’t Die (A halottak nem halnak meg) című zombikomédiájával startol a világ legfontosabb mozgóképes versenye Cannes-ban kedd este.
Cannes, a bűnös város. Minden bizonnyal hosszú évekig nem tudja elkerülni a kikötő és üdülőváros a számon kérő hangokat, hiszen az idén hetvenkettedik alkalommal megrendezendő fesztivál a világ legfontosabb mozgóképes versenye és vására, ahol a függetlenek és stúdiók, koldusok és gazdagok, rajongók és szakemberek tizenkét napon keresztül nagyon kis területen vannak összezárva. Míg e sorok írója a minden nap a legolcsóbb bagett elfogyasztásán alapuló és az ingyen kávétól lüktető nyakú túlélésről tudna hosszasan mesélni, a mesés szállodák exkluzív szalonjaiban azért zajlanak a partik a legnagyobb sztárok és befolyásos emberek köreiben. Bár a fesztivál már többször elzárkózott ezektől a hivatalos eseményektől független happeningektől, de például Harvey Weinstein kedvenc időtöltése volt Cannes-ban bevezetni a műveit a vörös szőnyegen és a háttérben egyaránt. Cannes persze próbálkozik, de a filmes világ és a média sokszor túl szigorú. Például az idei poszteren a huszonhat éves Agnés Varda látható, amint egy operatőr vállán áll és forgatja a Párbeszéd című első filmjét – sokak szerint ez jeles gesztus a francia új-hullám nemrég elhunyt talán legizgalmasabb alkotó irányában, míg a kritikusok szerint a szervezők ezzel próbálják hangsúlyozni a női alkotók jelentőséget, mivel a hivatalos versenyszekciót uralják a férfi rendezők, a gyengébbik nem csupán négy alkotással képviseli magát.
Thierry Frémaux művészeti igazgató szerint törekednek a hasonló arányokra, de figyelembe veszik a filmek minőségét is. Egyébként a szakember nem csak ebben a kérdésben határozott, hanem a Netflix elleni szigorban is. Mivel a streming szolgáltató továbbra sem akarja betartani a megjelenési ablakokat Franciaországban és a fesztivál nem vesz fel a versenybe olyan művet, melynek nem lesz mozis bemutatója így mindkét fél inkább azt kommunikálta, hogy a sokak által Cannes-ba való, Martin Scorsese rendezte The Irishman egyszerűen nem készült el. Pedig a francia rendezvény nincs a tévés tartalom ellen, hiszen bekerült a versenyen kívüli programba Nicolas Winding Refn az Amazon színeiben gyártott szériája, a Too Old To Die Young negyedik és ötödik epizódja, mint önálló mű. Persze, ez a Nteflix kérdés is csak addig érdekelte a jónépet, amíg be nem jelentették: a Ponyvaregény Arany Pálmával való elismerésének huszonötödik évfordulóján Quetin Tarantino ismét versenyez a patinás elismerésért a Volt egyszer egy Hollywood című művével, melynek a főszerepeit Leonardo DiCaprio, Brad Pitt és Margot Robbie alakítják. Amúgy a nagyverseny idén átlagon felüli izgalmakat ígér, hiszen olyan emblematikus alkotók csapnak majd össze, mint Terrence Malick, Pedro Almodovar, Jean-Pierre és Luc Dardenne, Ken Loach vagy a már említett Jim Jarmusch.

Sajnos friss magyar egész estés alkotás nem került be idén a programba,

de a klasszikusok terén kisebb szenzációval szolgálunk: Bacsó Péter 1969-ben forgatott A tanú című filmjének digitálisan felújított és cenzúrálatlan verziójának a világpremierje Cannes-ban lesz. Az elkészítése után tíz évre dobozba zárt szatírát 1981-ben vetítették először a francia fesztiválon a nyilvánosság előtt, és ezután harminckét országban mutatták be. Az „eredeti”, Bacsó Péter által elképzelt verzióban, látható lesz a Rajk Lászlóra utaló sötétzárka-jelenet, s az a beszélgetés is bővebb, ahol az egyház ezeréves stabilitását állítják szembe az éppen csak megszületett kommunista rendszerrel. Ebben a változatban nem szerepel a forgalmazott változatot záró, több évvel később játszódó villamosjelenet, amelyet a rendező a cenzúra utasítására illesztett a film végére. Kérdés, hogy a kérdéses szcéna valójában nem jobbá tette a filmet?
Témák
Cannes film

Monteverdi találkozása Tar Sándorral

Publikálás dátuma
2019.05.14. 00:00

Fotó: JAN VERSWEYVELD
Mindegy, hogy egy zenemű kétszáz vagy ötszáz éves, az Armel Opera Fesztiválon minden kortárs előadássá alakul – a fesztivál művészeti vezetője, Vajda Gergely zeneszerző hétfőn ekként vezette fel a tizenkettedik Armel előadásainak ismertetését. És hogy nem a levegőbe beszélt, azt Horváth Csaba rendező-koreográfus is alátámasztotta. A Forte Társulat vezetője Claudio Monteverdi madrigálját, a Tankréd és Klorinda párviadalát gondolta tovább az Artisjus-díjas zeneszerzővel, Dargay Marcellel. Tasso eposza, A megszabadított Jeruzsálem (egyúttal Monteverdi művének) keresztes lovag hőse párbajban öli meg véletlenül álruhás szerelmét, a pogány Klorindát, Dargay és Horváth El valahová című előadásában e történet Tar Sándor több novellájával, figurájával együtt válik a fizikai színház és a kortárs opera részévé. Tar novelláit mindig egybekapcsolta barokk zene drámai hatásával – mondta Horváth a fesztivál beharangozó sajtótájékoztatóján. Az előadás – Horváth Csaba első operarendezése – a Forte Társulat, két operaénekes, a Metrum Ensemble és a Trafó együttműködésében jön létre. A fesztiválon a bécsi MuTh koncertteremben július 5-én lesz látható, a Trafóban ősszel kerül színre. A július 2-tól 6-ig tartó Armel fesztiválon öt előadást mutatnak be, még egy produkció lesz látható a bécsi MuTh színpadán: a Co-Opera társulata ezúttal olasz nyelven fogja játszani Mozart Figaro házasságát. Szabó Máté rendezése a darabot egy borászat panziójának kulisszái közé helyezi – a magyar nyelvű előadás régóta sikerrel fut. A bécsi előadásra jegyet váltókat ingyenes operabusz viszi-hozza. A fesztivált július 2-án az Izlandi Operaház előadása, a Brothers nyitja. Kasper Holten világhírű rendező Susanne Bier Testvéred feleségét… című Dogma-filmjét Steffen Aarfing díszlettervezővel, Kerstin Perski szövegíróval és Daníel Bjarnason zeneszerző-karmesterrel álmodta színpadra. A belga Muziktheater Transparant a The New York Times kritikusát is lenyűgözte az Egy eltűnt férfi naplójával – Janáček dalciklusát Annelies Van Parys kompozíciói egészítik ki Ivo van Hove rendezésében, amelyet július 3-án mutatnak be a Müpában. Ugyanitt 6-án lesz látható Mozart Don Giovannija, az előadást először Ecuadorban állítja színpadra Alföldi Róbert – a budapesti bemutatóra viszont már most elfogytak a jegyek. 

Strandoktól az egyenlőtlenségekig - művészeti kavalkád Velencében

Publikálás dátuma
2019.05.13. 11:30
MARINA - A győztes litván mű egy strand illúzióját teremti meg, de a napfény és a tenger hiányzik
Fotó: Felix Hörhager / DPA
Sokszínű, helyenként nagyon látványos, olykor nehezen befogadható alkotásokkal is várja a látogatókat Velence városa a következő hónapok során.
Az 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé idén is sűrű művészeti kavalkádba borítja az egész nyüzsgő vízi várost: mondhatni, öt lépést nem lehet úgy megtenni, hogy ne sétáljunk el a résztvevő kilencven ország egyik kiállítása, vagy egy kapcsolódó társrendezvény mellett. A Giardini kertjében, vagy az Arsenale egykori hajóépítő épületeiben lévő nemzeti pavilonok mellett Ralph Rugoff, a biennálé főkurátora által May You Live In Interesting Times (Élj érdekes időkben) címmel meghirdetett, hetvenkilenc művész részvételével zajló központi kiállítások is összetett, emlékezetes impulzusokat és élményeket kínálnak. A társadalmi egyenlőtlenségek, a klímaváltozás, a menekülthelyzet, az egyéni és csoportos érzékelési határok feszegetése, az egyes nemzeti karakterek vagy hagyományok, a fenntarthatóság, a női és férfi testhez, a szexualitáshoz való viszony, a természet és ember vagy az egymás közti emberi kapcsolatok egyaránt megjelenik az önálló vagy egy országot képviselő alkotásokon keresztül. Helyenként könnyebben megközelíthető, pusztán már vizuálisan is értelmezhető művekkel, míg másutt kevésbé jól megfogalmazott, túlzottan megcsavart üzenetekkel találkozhatunk. Több nap sem volna elég arra, hogy mindent bebarangoljunk, inkább válogatni lehet az érdekesebbnél érdekesebb kiállítások között. Tajvan mindannyiunk életét behálózó megfigyelésekre irányuló projektje, az északi országok (svéd, norvég, finn) közös, ember és természet viszonyát a klímaváltozás tükrében vizsgáló kiállítása, a több mint ezer kortárs ukrán művész részvételével zajló projekt, a luxemburgi, a máltai vagy a brazil pavilon csak néhány a kihagyhatatlanok közül. Érdemes útba ejteni többek közt Litvánia pavilonját is, amelyet a seregszemle zsűrije a legjobb nemzeti kiállításnak járó Arany Oroszlán-díjjal ismert el. A Sun & Sea (Marina) című projekt keretében egy tengerparti strandot jelenítenek meg: a látogatók hallhatják a hullámok és a motorcsónakok hangját, a strandolók zsivaját, miközben egy kórus énekel. Az indoklás szerint a zsűri a szokatlan és újszerű megközelítésmódot díjazta, s lenyűgözte őket a tér kihasználásának brechti színpadot idéző eredetisége, valamint, hogy a kiállítás Velence városa és lakói előtt is tiszteleg. 
***
Az 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé november 24-ig várja a látogatókat. A Magyar Pavilonban Waliczky Tamás Képzelt kamerák című kiállítása látható.
Képzelt kamerák - Részlet a magyar pavilonból
Fotó: Mónus Márton / MTI

További elismerések

A főkurátori, címében egy kínai átkot idéző – Élj érdekes időkben! – válogatás művészei közül Arthur Jafa nyerte el az Arany Oroszlánt The White Album (A fehér album) című videójával, amely a zsűri méltatása szerint egyszerre „tanulmány, költészet és képmás” a faji megkülönböztetés témájáról. A kiállítás legígéretesebb fiatal művészének járó Ezüst Oroszlánt a ciprusi Harisz Epaminonda vehette át. A mexikói Teresa Margolles és a nigériai Otobong Nkanga különdíjat kapott. A nemzeti pavilon közül Belgium Mondo Cane (Kutyavilág) című kiállítását jutalmazták különdíjjal. A biennálé életműdíját az amerikai Jimmie Durham kapta.