Múzeumba kerülhet a BMW új, debreceni gyárának alapköve. Ez persze csak vészmadárkodás, de akár így is végződhet a tavaly bejelentett debreceni BMW beruházás. A kecskeméti Mercedes gyár bővítésének kezdete már szinte biztosan csúszik egy évet. Vagy többet. Hogy mi lesz majd a tervezett 1200 új munkahellyel és az évi 150 ezer luxusautóval, egyelőre senki nem tudja megmondani.
A Portfolio közölte a tekintélyes német gazdasági lap, a Handelsblatt cikkét, amelyből kiderült: viharfelhők gyülekeznek a német autóipar egén is. A vártnál gyengébb eladások, pénzügyi gondok kínozzák a két luxusmárka gyártóját. A bajor gyár ráadásul az arany időkben a tönk szélén álló brit autógyárakat vásárolt, ami mostanság, a Brexit árnyékában nem számít a legjobb befektetésnek. Azt pedig ma még megjósolni is nehéz, hogy milyen közvetett hatással jár majd a kínai-amerikai vámháború újabb fejezete a világgazdaságra. Trump amerikai elnök 10-ről 25 százalékra emelte újabb 200 milliárd dollár értékű kínai áru vámját, s ne legyenek kétségeink, Peking válasza nem késik sokáig.
Márpedig a globális gazdaság egyik indikátora az autóipar. Ha visszaesik, vagy csak stagnál a növekedés, az az autó eladásokban jelenik meg szinte azonnal. Közgazdászok mantraként emlegetik évek óta, hogy visszaüthet a kis túlzással monokulturális gazdaságpolitika, az autóipar túlsúlya a feldolgozóiparban, illetve az exportban. Az autógyártás mellett például sokkal nagyobb erőfeszítéseket kellett volna tenni az informatikai, a digitalizációs, a robotika-fejlesztő vállalkozások támogatására.
Egyelőre nincs ok a pánikra. Megépülhet a BMW debreceni gyára, és talán lesz Kecskeméten a Mercedesnek is egy második üzemcsarnoka. De a miniszterelnöknek, az egyszemélyi döntéshozónak óriási a felelőssége, hogy akkor kezdjen el „B” tervet kidolgozni, amikor az autógyárak még csak csökkentik a beruházási sebességet. Nem kellene megvárni, amíg a fékre lépnek. Mert a magyarok többségének nincs biztonsági öve, ami egy ilyen defektnél megmenthetné őket.