Még ma is tektonikus aktivitást mutat a Hold - erre utal az Apollo-missziók korában történt egyik holdrengés adatainak elemzése. A 28 feljegyzett rengésből nyolc, geológiai szempontból fiatalnak számító törészónák közelében történt - állapították meg a washingtoni Smithsonian Intézet elemzői, Thomas Watters és kollégái a Nature Geoscience című szaklapban megjelent tanulmányában. 

A Hold a keletkezése után lehűlt, majd zsugorodott, mint ahogyan 

A Hold felszíne, amely nem olyan elasztikus, mint a szőlőszem héja, eközben többször összetöredezett és ezernyi sziklaszirt képződött. A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) nevű szondája mintegy tíz évvel ezelőtt geológiailag viszonylag fiatal töréseket fedezett fel. Azt azonban nem tudták, pontosan mikoriak ezek a képződmények és mikori az aktivitás.

A híres Apollo 12-es, 14-es, 15-ös és 16-os holdmisszió asztronautái négy szeizmométert hagytak hátra a Föld kísérőjén, ezek feljegyezték a Hold szeizmikus aktivitását. 1969 és 1977 között a műszerek összesen 28 rezgést észleltek, amelyeket egyebek között aszteroida-becsapódások is kiválthattak. A Földön ezek a rengések a Richter-skála szerinti 2-5-ös erősségűek lettek volna. 

Az adatokat újraelemezve megállapították, hogy az Apollo-missziók által feljegyzett rengések egy sorozata nagyon közel történt az LRO által felfedezett törészónákhoz. Nicholas Schmerr, a Marylandi Egyetem kutatója szerint nyolc holdrengés epicentruma nem több mint 30 kilométerre volt az ilyen fiatal zónáktól. 

 Bár az Apollo szeizmométerek 1977 óta nem működnek, ez geológiai szempontból nem számottevő idő. Ezért nagyon valószínű, hogy a törési zónák ma is aktívak - hangsúlyozta Schmerr. 

A mértékletes kávézás fordított arányban áll az egészségügyi kockázatok növekedésével: a napi 2-4 csészét fogyasztók akár két évvel is tovább élnek, mint akik egyáltalán nem isznak feketét. A kávéfogyasztás csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség, a szív-érrendszeri és a légzőszervi megbetegedések kialakulásának kockázatát, még dohányzás esetén is  – írta a Qubit egy, a kávézás és a halálozás összefüggéseit vizsgáló nagyszabású elemzés alapján.

A kutatók szerint az eredmények egybecsengenek a korábbi vizsgálatokkal, amelyek szerint a kávéfogyasztás lassítja a prosztatarák növekedését, valamint csökkenti az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásának esélyét is.

A testben talált kullancsot minél hamarabb el kell távolítani, mert a betegségek kialakulásában nagy jelentősége van annak, hogy mennyi idő telik el a csípés és az eltávolítás között - közölte Földvári Gábor parazitológus kutató az M1-en. Ha valaki kirándulás közben vesszük észre a kullancsot, nem érdemes megvárni, amíg hazaérünk, inkább azonnal - akár körömmel is - távolítsuk el. 

A Magyar Kullancsszövetség tájékoztatójában ugyanakkor az szerepel, hogy törekedjünk a szakszerű eltávolításra, vegyünk például gyógyszertárban kullancs-eltávolító kanalat, mert azzal fertőződésmentesen, élve szedhető ki az élősködő. Ez azért fontos, mert a haláltusája közben üríti a  fertőző nyálat ürít a bőrbe.

A gyógyszertárakban kapható kullancstesztet - amely azt mutatja meg, hogy az adott kullancs fertőzött-e a Lyme-kórt okozó Borellia baktériummal - is érdemes elvégezni - javasolta a szakértő, hozzátéve ugyanakkor: a teszt nem mutat százszázalékos eredményt, de pozitív eredmény esetén sem törvényszerű a megbetegedés.

A szakértő szerint nem lehet átlagot mondani, hogy régiónként milyen arányban fertőzöttek ezzel a kullancsok, de európai vizsgálatok szerint harmaduk az lehet.

A kullancs nem megy át az állatokból az emberbe, mert amikor a kullancs gazdát talál, addig marad rajta, amíg le nem pottyan. Az utána kikelő lárvák azonban már veszélyt jelentenek az emberre is - hívta fel a figyelmet Földvári Gábor.

A Lyme-kór első tünete a vándorló folt. Ha ezt észreveszik, és időben elkezdődik a kezelés, antibiotikummal jól kezelhető, a nehéz diagnosztika miatt viszont sok esetben későn vagy nem is ismerik fel a betegséget.

Mint megírtuk, nemcsak az erdőkben, réteken, már a városi kertekben, parkokban, sőt az óvodák, iskolák udvarán is lehetnek kullancsok. Magyarországon negyvenkét kullancsfaj őshonos, közülük egy tucat támadja az embereket és a társállatokat. A Kárpát-medencében leggyakoribb közönséges kullancs (Ixodes ricinus) Lyme-kórt, vírusos agyhártyagyulladást és más fertőzéseket is terjeszthet. A vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás védőoltással megelőzhető, aminek a beadási sorozatát érdemes az előző év téli időszakban elkezdeni, hogy a védettség tavaszra kialakuljon. A Lyme-kór ugyan gyógyítható, de a betegség nagyon alattomos tud lenni, mivel nem minden esetben jelentkezik a jellegzetes kokárda alakú bőrpír, és a betegség tünetei sokszor a csípés után csak évek múlva jelentkeznek. Ilyenkor már csak a kialakult szövődményeket (mozgásszervi, idegrendszeri, szív- és érrendszeri) lehet kezelni. Ráadásul, mivel a csípés nem ad immunitást, egy szezonon belül akár többször is el lehet kapni.