Még ma is tektonikus aktivitást mutat a Hold - erre utal az Apollo-missziók korában történt egyik holdrengés adatainak elemzése. A 28 feljegyzett rengésből nyolc, geológiai szempontból fiatalnak számító törészónák közelében történt - állapították meg a washingtoni Smithsonian Intézet elemzői, Thomas Watters és kollégái a Nature Geoscience című szaklapban megjelent tanulmányában. 

A Hold a keletkezése után lehűlt, majd zsugorodott, mint ahogyan 

A Hold felszíne, amely nem olyan elasztikus, mint a szőlőszem héja, eközben többször összetöredezett és ezernyi sziklaszirt képződött. A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) nevű szondája mintegy tíz évvel ezelőtt geológiailag viszonylag fiatal töréseket fedezett fel. Azt azonban nem tudták, pontosan mikoriak ezek a képződmények és mikori az aktivitás.

A híres Apollo 12-es, 14-es, 15-ös és 16-os holdmisszió asztronautái négy szeizmométert hagytak hátra a Föld kísérőjén, ezek feljegyezték a Hold szeizmikus aktivitását. 1969 és 1977 között a műszerek összesen 28 rezgést észleltek, amelyeket egyebek között aszteroida-becsapódások is kiválthattak. A Földön ezek a rengések a Richter-skála szerinti 2-5-ös erősségűek lettek volna. 

Az adatokat újraelemezve megállapították, hogy az Apollo-missziók által feljegyzett rengések egy sorozata nagyon közel történt az LRO által felfedezett törészónákhoz. Nicholas Schmerr, a Marylandi Egyetem kutatója szerint nyolc holdrengés epicentruma nem több mint 30 kilométerre volt az ilyen fiatal zónáktól. 

 Bár az Apollo szeizmométerek 1977 óta nem működnek, ez geológiai szempontból nem számottevő idő. Ezért nagyon valószínű, hogy a törési zónák ma is aktívak - hangsúlyozta Schmerr. 

A mértékletes kávézás fordított arányban áll az egészségügyi kockázatok növekedésével: a napi 2-4 csészét fogyasztók akár két évvel is tovább élnek, mint akik egyáltalán nem isznak feketét. A kávéfogyasztás csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség, a szív-érrendszeri és a légzőszervi megbetegedések kialakulásának kockázatát, még dohányzás esetén is  – írta a Qubit egy, a kávézás és a halálozás összefüggéseit vizsgáló nagyszabású elemzés alapján.

A kutatók szerint az eredmények egybecsengenek a korábbi vizsgálatokkal, amelyek szerint a kávéfogyasztás lassítja a prosztatarák növekedését, valamint csökkenti az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásának esélyét is.

A tízéves küldetés, amelyet ugyan a kínai kormány még nem hagyott jóvá hivatalosan, 2024-ben indulna – idézi a Csillagászat.hu a CNSA nemzetközi együttműködés menedzserének, Yang Ruihongnak a Nature folyóiratban megjelent szavait. 

Jelenleg Japánnak (Hayabusa-2) és az Amerikai Egyesült Államoknak (OSIRIS-REx) is kering űrszondája aszteroidák körül, a Hayabusa-1 misszió volt az első, amely 2010-ben aszteroidamintát hozott a Földre.

A Kínai Nemzeti Űrügynökség a 2016 HO3 jelű, Föld körül keringő kvázi-szatellita aszteroidára küldené a mintagyűjtő szondát. A CNSA külföldi kutatóközpontok javaslatait várja, milyen extra tudományos berendezéseket vihetne magával hasznos teherként a kínai űrszonda.

Az űrszonda az aszteroida elérése után visszatérne a Föld körüli pályára és ledobná a mintatartó kapszulát. A kisméretű aszteroida, amely Kamo’olaewa néven is ismert, még 100 méter hosszú sincs és azért kvázi-szatellita beosztású, mert a Föld körül kering, de túl messze van ahhoz, hogy valódi hold legyen. Maximális távolsága idején körülbelül százszor van távolabb a Holdnál.