Nemhogy voltak, még ma is lehetnek rengések a Holdon

Publikálás dátuma
2019.05.14. 10:10

Fotó: LAURENT EMMANUEL / AFP
A korábbi Apollo-missziók adatait elemezve a kutatók szerint még ma is léteznek holdrengések.
Még ma is tektonikus aktivitást mutat a Hold - erre utal az Apollo-missziók korában történt egyik holdrengés adatainak elemzése. A 28 feljegyzett rengésből nyolc, geológiai szempontból fiatalnak számító törészónák közelében történt - állapították meg a washingtoni Smithsonian Intézet elemzői, Thomas Watters és kollégái a Nature Geoscience című szaklapban megjelent tanulmányában. 
A Hold a keletkezése után lehűlt, majd zsugorodott, mint ahogyan 
a szőlőszemből mazsola válik.

A Hold felszíne, amely nem olyan elasztikus, mint a szőlőszem héja, eközben többször összetöredezett és ezernyi sziklaszirt képződött. A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) nevű szondája mintegy tíz évvel ezelőtt geológiailag viszonylag fiatal töréseket fedezett fel. Azt azonban nem tudták, pontosan mikoriak ezek a képződmények és mikori az aktivitás.
A híres Apollo 12-es, 14-es, 15-ös és 16-os holdmisszió asztronautái négy szeizmométert hagytak hátra a Föld kísérőjén, ezek feljegyezték a Hold szeizmikus aktivitását. 1969 és 1977 között a műszerek összesen 28 rezgést észleltek, amelyeket egyebek között aszteroida-becsapódások is kiválthattak. A Földön ezek a rengések a Richter-skála szerinti 2-5-ös erősségűek lettek volna. 
Az adatokat újraelemezve megállapították, hogy az Apollo-missziók által feljegyzett rengések egy sorozata nagyon közel történt az LRO által felfedezett törészónákhoz. Nicholas Schmerr, a Marylandi Egyetem kutatója szerint nyolc holdrengés epicentruma nem több mint 30 kilométerre volt az ilyen fiatal zónáktól. 
"Valószínűnek tartjuk, hogy ezt a nyolc rengést olyan törések okozták, amelyek elcsúsztak az után, hogy a Hold kérgében feszültség alakult ki a globális összehúzódás és az árapály erejének hatására"

- mondta Watters.

 Bár az Apollo szeizmométerek 1977 óta nem működnek, ez geológiai szempontból nem számottevő idő. Ezért nagyon valószínű, hogy a törési zónák ma is aktívak - hangsúlyozta Schmerr. 
"Nem gyakran láthatunk a Földön kívül aktív tektonikát, ezért nagyon izgalmas annak gondolata, hogy ezek a törések még mindig okoznak rengéseket a Holdon"

- mondta.

Szerző
Frissítve: 2019.05.14. 16:00

A kávézás meghosszabbítja az életet - persze vedelni tilos

Publikálás dátuma
2019.05.13. 12:43

Fotó: MICROGEN IMAGES/SCIENCE PHOTO LI / AFP
Napi 2-4 kávé nemhogy árt, kifejezetten használ: hozzájárul számos, súlyos betegség kialakulási esélyének csökkentéséhez - derítette ki egy új kutatás.
A mértékletes kávézás fordított arányban áll az egészségügyi kockázatok növekedésével: a napi 2-4 csészét fogyasztók akár két évvel is tovább élnek, mint akik egyáltalán nem isznak feketét. A kávéfogyasztás csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség, a szív-érrendszeri és a légzőszervi megbetegedések kialakulásának kockázatát, még dohányzás esetén is  – írta a Qubit egy, a kávézás és a halálozás összefüggéseit vizsgáló nagyszabású elemzés alapján.
A kutatók szerint az eredmények egybecsengenek a korábbi vizsgálatokkal, amelyek szerint a kávéfogyasztás lassítja a prosztatarák növekedését, valamint csökkenti az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásának esélyét is.
Szerző
Frissítve: 2019.05.13. 13:50

A Föld miniaszteroidájára küldene szondát Kína

Publikálás dátuma
2019.05.11. 12:12
Illusztráció
Fotó: Ron Miller / leemage / AFP
Robotmissziót küldene a világűrbe a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA), amely egy üstökös meglátogatásán túl mintát gyűjtene egy aszteroidáról is.
A tízéves küldetés, amelyet ugyan a kínai kormány még nem hagyott jóvá hivatalosan, 2024-ben indulna – idézi a Csillagászat.hu a CNSA nemzetközi együttműködés menedzserének, Yang Ruihongnak a Nature folyóiratban megjelent szavait. 
Jelenleg Japánnak (Hayabusa-2) és az Amerikai Egyesült Államoknak (OSIRIS-REx) is kering űrszondája aszteroidák körül, a Hayabusa-1 misszió volt az első, amely 2010-ben aszteroidamintát hozott a Földre.
A Kínai Nemzeti Űrügynökség a 2016 HO3 jelű, Föld körül keringő kvázi-szatellita aszteroidára küldené a mintagyűjtő szondát. A CNSA külföldi kutatóközpontok javaslatait várja, milyen extra tudományos berendezéseket vihetne magával hasznos teherként a kínai űrszonda.
Az űrszonda az aszteroida elérése után visszatérne a Föld körüli pályára és ledobná a mintatartó kapszulát. A kisméretű aszteroida, amely Kamo’olaewa néven is ismert, még 100 méter hosszú sincs és azért kvázi-szatellita beosztású, mert a Föld körül kering, de túl messze van ahhoz, hogy valódi hold legyen. Maximális távolsága idején körülbelül százszor van távolabb a Holdnál.
Szerző