A kávézás meghosszabbítja az életet - persze vedelni tilos

Publikálás dátuma
2019.05.13. 12:43

Fotó: MICROGEN IMAGES/SCIENCE PHOTO LI / AFP
Napi 2-4 kávé nemhogy árt, kifejezetten használ: hozzájárul számos, súlyos betegség kialakulási esélyének csökkentéséhez - derítette ki egy új kutatás.
A mértékletes kávézás fordított arányban áll az egészségügyi kockázatok növekedésével: a napi 2-4 csészét fogyasztók akár két évvel is tovább élnek, mint akik egyáltalán nem isznak feketét. A kávéfogyasztás csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség, a szív-érrendszeri és a légzőszervi megbetegedések kialakulásának kockázatát, még dohányzás esetén is  – írta a Qubit egy, a kávézás és a halálozás összefüggéseit vizsgáló nagyszabású elemzés alapján.
A kutatók szerint az eredmények egybecsengenek a korábbi vizsgálatokkal, amelyek szerint a kávéfogyasztás lassítja a prosztatarák növekedését, valamint csökkenti az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásának esélyét is.
Szerző
Frissítve: 2019.05.13. 13:50

A Föld miniaszteroidájára küldene szondát Kína

Publikálás dátuma
2019.05.11. 12:12
Illusztráció
Fotó: Ron Miller / leemage / AFP
Robotmissziót küldene a világűrbe a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA), amely egy üstökös meglátogatásán túl mintát gyűjtene egy aszteroidáról is.
A tízéves küldetés, amelyet ugyan a kínai kormány még nem hagyott jóvá hivatalosan, 2024-ben indulna – idézi a Csillagászat.hu a CNSA nemzetközi együttműködés menedzserének, Yang Ruihongnak a Nature folyóiratban megjelent szavait. 
Jelenleg Japánnak (Hayabusa-2) és az Amerikai Egyesült Államoknak (OSIRIS-REx) is kering űrszondája aszteroidák körül, a Hayabusa-1 misszió volt az első, amely 2010-ben aszteroidamintát hozott a Földre.
A Kínai Nemzeti Űrügynökség a 2016 HO3 jelű, Föld körül keringő kvázi-szatellita aszteroidára küldené a mintagyűjtő szondát. A CNSA külföldi kutatóközpontok javaslatait várja, milyen extra tudományos berendezéseket vihetne magával hasznos teherként a kínai űrszonda.
Az űrszonda az aszteroida elérése után visszatérne a Föld körüli pályára és ledobná a mintatartó kapszulát. A kisméretű aszteroida, amely Kamo’olaewa néven is ismert, még 100 méter hosszú sincs és azért kvázi-szatellita beosztású, mert a Föld körül kering, de túl messze van ahhoz, hogy valódi hold legyen. Maximális távolsága idején körülbelül százszor van távolabb a Holdnál.
Szerző

Újjáépítik az Akropolisz Parthenonjának dór templomcelláját

Publikálás dátuma
2019.05.10. 18:18
Illusztráció
Fotó: Nikos Libertas / SOOC / AFP
A görög régészeti tanács úgy döntött, hogy újjáépítik az athéni Akropolisz Parthenonjának egy részét, felhasználva azokat a márvány- és kődarabokat, amelyek a műemlék körül hevernek - adta hírül csütörtökön a Greek Reporter című görög napilap honlapja.
Ez lesz az első alkalom, hogy szűz Pallasz Athéné templomának egy részét újjáépítik, hogy az ókori műemlék eredeti pompáját bemutathassák az athéni Akropoliszon. A régészeti tanács úgy döntött, hogy a dór stílusú templom celláját építik újjá, a cella hátsó falánál állt Pheidiasz, a Parthenon építését vezető görög szobrász 12 méter magas Athéné szobra, amelyet i.e. 439-ben vagy 438-ban avattak fel. A krizelefantin technikával készült szobor elefántcsontból, ruhája aranyozott üvegből készült.
"A mai tanácskozás nagy fontossággal bír, mert felhasználva a cella újjáépítéséről szóló kutatásokat, képesek leszünk rekonstruálni azt, ez egy nagyon fontos esemény a Parthenon történetében"

- olvasható a régészeti tanács közleményében.

Athéné szobra egészen az ötödik századig a cellában volt, ekkor átszállították Konstantinápolyba, és utána eltűnt. Athéné egyik kezében a győzelem istennője szobrát tartotta, a másikkal egy pajzsra támaszkodott, amelyen a görögök és amazonok harcát jelenítették meg. Fején szfinxszel és kétoldalt szárnyas lovakkal díszített sisakot viselt.
Az épületrész újjáépítése évekig fog tartani, fel fogják hozzá használni azt a 360 darab márvány- és kő darabot, amely összetörve hever a Parthenonnál.
Szerző
Témák
Parthenon Athén