Aggódik az MNB a túlárazott budapesti lakások miatt

Publikálás dátuma
2019.05.14. 20:11
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Idén csak az első negyedévben a 20,5 százalékkal emelkedtek a fővárosi lakásárak.
Tavaly az egész évet tekintve erős kereslet mellett jelentősen emelkedtek a lakásárak, éves szinten országosan 15,2 százalékkal, Budapesten pedig 22,9 százalékkal. Ezzel a fővárosban emelkedett a túlértékeltség kockázata, az árak ugyanis meghaladják a makrogazdasági fundamentumok által indokoltat - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi lakáspiaci jelentésében. Az MNB főosztályvezetője szerint a makrogazdasági fundamentumok (fizetések szintje, a munkaerőpiaci helyzet, kamatkörnyezet) által befolyásolt
egyensúlyi árszintet a lakáspiaci árak országosan még nem érték el, Budapesten viszont 15 százalékkal már meg is haladták, ezzel magyarázható a fővárosi lakáspiacot érintő jelentős túlértékeltségi kockázat.

A következő időszakban is hasonló trendre számítanak, ugyanis az MNB számításai szerint idén az első negyedévben a fővárosban 20,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak, a második negyedévben pedig becsléseik alapján országos szinten további, reálértelemben 7,6 százalékos, nominálisan 11,1 százalékos áremelkedés várható.
A vidéki és a fővárosi lakáspiac között tovább nyílt az árolló, ugyanis míg tavaly Budapesten az ingatlanok ára 22,9 százalékkal emelkedett, a községekben csupán 2,3 százalékos árdinamika volt megfigyelhető. Az MNB szerint nem a hitelezés fűti a lakáspiacot, ugyanis a váráslások több mint felét készpénzzel intézik.
A visegrádi országok közül is Budapesten a legmagasabbak a lakásárak a jövedelmekhez képest.

Budapesten körülbelül 15 évnyi jövedelemre van szükség egy átlagos lakás vásárlásához, míg Prágában 14,5 év, Pozsonyban és Varsóban pedig 12 évnyi jövedelemre van szükség.
Az újlakás-kínálat nem tud lépést tartani a magas kereslettel az MNB főosztályvezetője szerint. Tavaly 36 700 építési engedélyt adtak ki, ami csupán 3,4 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától, az új lakások átadásában viszont már jelentős visszaesés várható jövőre. A fejlesztők tervei szerint idén körülbelül 23 000 új lakást építenek, 2020-ra ez a szám viszont 8200-ra csökken.
Az új lakások építésében 2020-tól várható visszaesés az MNB Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testülete (LITT) szerint az 5 százalékos áfakulcs kivezetésével magyarázható. A LITT a helyzet kezelése érdekében egy, a gazdasági növekedést támogató, fenntartható újlakás építési szint meghatározását tartja szükségesnek és szerintük ehhez kell majd igazítani a szabályozást is, így például az áfát.
a fővárosi lakásállomány mintegy 40 százaléka befektetők kezében van. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egészen mostanáig - az utolsó utáni pillanatig - mindössze beszélt arról, hogy az erőteljes budapesti lakásdrágulást figyelemmel kell követni, de konkrét közbelépést eddig nem szorgalmazott.

Bajba kerülhetnek az autógyárak és ez nekünk is fájni fog

Publikálás dátuma
2019.05.14. 09:00

Fotó: Németh András Péter
Bajban a nagy német autógyártók. A Mercedes egy évvel halasztaná a kecskeméti beruházásokat, a BMW is újragondolhatja a termelés bővítését.
Megszorításokra kényszerül a BMW és a Daimler a kedvezőtlen autópiaci trendek miatt, és emiatt csökkenteniük kell a Magyarországon tervezett termelés bővítését – írja a tekintélyes német gazdasági lap, a Handelsblatt. A lap szerint Daimler már döntött, legalább egy évvel elhalasztja a kecskeméti gyár második üzemének átadását. A BMW szintén az eladások csökkenésével magyarázza, hogy átgondolják a kapacitásbővítési koncepciójukat, ami a debreceni gyár építésének csúszásával járhat. Az sem zárható ki, hogy a bajor óriás egyelőre letesz a debreceni gyár felépítéséről. Ám ezek egyelőre csak találgatások. Az viszont tény, hogy Handelsblatt cikke nyomán a két óriás részvényei estek a tőzsdén. A Daimler eddig nem cáfolta a lap értesülését, a bajorok ellenben közölték, az új gyár Magyarországon további kapacitásbővülést hoz majd a globális gyártóhálózatukban. Ezzel is erősíteni kívánják a gyártási egyensúlyukat Ázsia, Amerika és Európa között - közölték. Az egyelőre nem világos, hogy ez a nyilatkozat a részvényesek megnyugtatására szolgál, vagy valóban megvalósul az 1 milliárd euróra tervezett beruházás. A BMW esetében a hazai szakemberek szerint további gondot jelenthet az is, hogy ha mégis felépül a debreceni gyár, nem lesz könnyű feltölteni a tervezett 1200 munkahelyet.
Most valóban visszaüthet az autóipar túlsúlya a magyar gazdaságban és jól látszik, mennyivel előnyösebb lenne, ha más ágazatokat is jelentős mértékben támogatott volna a kormány

– jegyezte meg a Népszavának Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője.

A teljes hazai feldolgozóiparnak több mint a negyedét adja a járműipar, s ennek mintegy a felét teszi ki az autógyártás. Az exportban pedig még magasabb, 20-25 százalék ez az arány. A riadalom oka, hogy a nagy teljesítményű, nagyobb fogyasztású gépkocsik iránt csökkent a kereslet és ez érzékenyen érinti mind a BMW-t, mind a Mercedest. Általában is telítődött a globális autópiac, de a luxus, felső kategóriás szegmensekben ez még szembetűnőbb. Egyes vélemények szerint a dízel motorok napjai a korszerűsítsek és a káros anyag kibocsátás csökkentése ellenére is meg vannak számlálva. Az elektromos, illetve a hibrid erőforrások jóval kevesebb alkatrészt igényelnek, mint a hagyományos robbanómotorok, így a magyar beszállítók is válaszút előtt állnak. Aki nem tud időben váltani, kieshet a piacról. Egyelőre az is kérdés, hogy az Audi, a Mercedes, a BMW milyen értékben hozza Magyarországra az elektromos autógyártást. Nem biztos az sem, hogy az olcsó munkaerő és a jelentős adókedvezmények elég vonzerőt jelentenek-e a gyáraknak. A képzett munkaerő hiány mellett az is mérsékelheti a nagy autógyárak érdeklődését Magyarország iránt, hogy az automatizáció, a robotizáció az anyaországban is költséghatékonyabbá teszi a gyártást, ráadásul ha a korábbinál kevesebb, de ottani munkalehetőséget teremtenek. Mellesleg a magyar munkaerő már nem is olyan olcsó, éppen a hiány miatt folyamatosan emelkedő bérek és terheik miatt. Már középtávon, de hosszabb távon mindenképpen érezhető keresletcsökkenést jelenthet az önvezető autók elterjedése, amelyek egyes ázsiai és nyugat-európai országokban már kísérleti jelleggel városi személyszállításra is alkalmaznak. Az egyre környezettudatosabb fiatal nemzedékek között pedig egyre kevéssé népszerű a saját autó. - Nem számítok a 2008-2009-es nagyságrendű válságra, de a világgazdaság lassulása nagyon valószínű és most nem konjunkturális visszaesésről, hanem a globális gazdaság strukturális átalakulásáról beszélhetünk – mondta Némethné Pál Katalin. Ez a vállalatbirodalmakat, köztük az autógyárakat is, kemény próba elé állítja, és különösen nehéz feladat lesz egy olyan nyitott gazdaságnak, mint a magyar, megkapaszkodni ezen a robogó vonaton. A jelek nem túl biztatóak.
Szerző

323,93 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.05.14. 08:29
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött kissé a forintárfolyam a főbb devizákkal szemben keddre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a hétfő esti 324,20 forint után kedden reggel háromnegyed nyolckor alacsonyabban, 323,93 forinton állt.
A dollár jegyzése 288,60-ról 288,22 forintra, a svájci franké pedig a hétfő esti 286,91 forintról 286,33-ra csökkent kedd reggelre.
Szerző