Tavaly az egész évet tekintve erős kereslet mellett jelentősen emelkedtek a lakásárak, éves szinten országosan 15,2 százalékkal, Budapesten pedig 22,9 százalékkal. Ezzel a fővárosban emelkedett a túlértékeltség kockázata, az árak ugyanis meghaladják a makrogazdasági fundamentumok által indokoltat - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi lakáspiaci jelentésében. Az MNB főosztályvezetője szerint a makrogazdasági fundamentumok (fizetések szintje, a munkaerőpiaci helyzet, kamatkörnyezet) által befolyásolt
A következő időszakban is hasonló trendre számítanak, ugyanis az MNB számításai szerint idén az első negyedévben a fővárosban 20,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak, a második negyedévben pedig becsléseik alapján országos szinten további, reálértelemben 7,6 százalékos, nominálisan 11,1 százalékos áremelkedés várható.
A vidéki és a fővárosi lakáspiac között tovább nyílt az árolló, ugyanis míg tavaly Budapesten az ingatlanok ára 22,9 százalékkal emelkedett, a községekben csupán 2,3 százalékos árdinamika volt megfigyelhető. Az MNB szerint nem a hitelezés fűti a lakáspiacot, ugyanis a váráslások több mint felét készpénzzel intézik.
Budapesten körülbelül 15 évnyi jövedelemre van szükség egy átlagos lakás vásárlásához, míg Prágában 14,5 év, Pozsonyban és Varsóban pedig 12 évnyi jövedelemre van szükség.
Az újlakás-kínálat nem tud lépést tartani a magas kereslettel az MNB főosztályvezetője szerint. Tavaly 36 700 építési engedélyt adtak ki, ami csupán 3,4 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától, az új lakások átadásában viszont már jelentős visszaesés várható jövőre. A fejlesztők tervei szerint idén körülbelül 23 000 új lakást építenek, 2020-ra ez a szám viszont 8200-ra csökken.
Az új lakások építésében 2020-tól várható visszaesés az MNB Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testülete (LITT) szerint az 5 százalékos áfakulcs kivezetésével magyarázható. A LITT a helyzet kezelése érdekében egy, a gazdasági növekedést támogató, fenntartható újlakás építési szint meghatározását tartja szükségesnek és szerintük ehhez kell majd igazítani a szabályozást is, így például az áfát.
a fővárosi lakásállomány mintegy 40 százaléka befektetők kezében van. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egészen mostanáig - az utolsó utáni pillanatig - mindössze beszélt arról, hogy az erőteljes budapesti lakásdrágulást figyelemmel kell követni, de konkrét közbelépést eddig nem szorgalmazott.
