Megszüntette a kormányfői tisztséget a szenegáli elnök

Publikálás dátuma
2019.05.14. 21:21
Macky Sall
Fotó: SEYLLOU / AFP
Az ellenzék és a civil szervezetek úgy értékelik a váratlan reformot, hogy Macky Sall így akarja rátenni a kezét az államirányításra.
Szenegálban nincs miniszterelnöki tisztség, amióta kedden hatályba lépett az erre vonatkozó törvény, amelyet második mandátuma kezdetén Macky Sall elnök nyújtott be. "A köztársasági elnök kihirdette a kormányfői tisztség megszüntetésére vonatkozó alkotmányos törvényt" - tudatta a kormány közleményben.
A vitatott jogszabályt május 4-én fogadta el nagy többséggel a parlament.

Macky Sall nagy meglepetést váltott ki az áprilisi hivatalba lépése után két napja benyújtott reformtervezettel, amelyet egyetlen szóval sem említett a február 24-i elnökválasztást megelőző kampány során. Az április 6-án hivatalba lépett 32 miniszter és három államtitkár a helyén marad, kivéve Mahhamed Boun Abdallah Dionne-t, Macky Sall bizalmi emberét, aki köztársasági elnöki hivatali államtitkárként továbbra is az államfő jobbkeze marad.
A kormányfői posztnak az állam működésének megkönnyítésével indokolt megszüntetése új egyensúlyi viszonyt alakít ki a hatalmi ágak között. Az ellenzék és a civil szervezetek úgy értékelik a reformot, hogy Macky Sall így akarja rátenni a kezét az államirányítás fő területeire.
A szenegáli elnök állítása szerint rendezni kívánja a kapcsolatokat az ellenzékkel, és bejelentette, hogy május 28-án "nemzeti párbeszédet" indít, hogy megvitassák a választások megszervezésével megbízott független szerv létrehozását, az "ellenzék vezetőjének" jövőbeli jogállását, valamint a decemberre elhalasztott helyhatósági választások kérdését.
Abdoulaye Wade volt elnök (2000-2012) pártja, az ellenzéki Szenegáli Demokrata Párt (PDS) jelezte, hogy nem vesz részt az általa elfogultnak tartott Aly Ngouille Ndiaye belügyminiszter védnöksége alatt tartandó párbeszéden. A demokratikus mintaállamként nyilvántartott Szenegálban két alkalommal már mellőzték a miniszterelnöki tisztséget: az 1960-as években Lépold Sédar Senghor és az 1980-as években Abdou Diouf elnöksége alatt.

Szabad utat kapott az ukrán nyelvtörvény

Publikálás dátuma
2019.05.14. 21:16
Ukraine Parliament
Fotó: Sputnik
Aláírta az ukrajnai nemzeti kisebbségek és több nemzetközi szervezet által is bírált nyelvtörvényt kedden a kijevi parlament elnöke, Andrij Parubij, miután a törvényhozás elutasította az ellenzéki képviselők beadványait. Így Petro Porosenko államfőnek lehetősége nyílt arra, hogy még ő írhassa alá az általa is támogatott jogszabályt. Noha nemzetközi szervezetek, köztük az Európai Unió is fenntartásokat fogalmazott meg a törvény kapcsán és szorgalmazták, hogy Kijev kérje ki a Velencei Bizottság állásfoglalását, erre nem került sor. Volodimir Zelenszkij megválasztott elnök sem támogatja a kisebbségek által jogfosztónak tartott törvényt, de az ő beiktatása csúszik, egyelőre annak időpontját sem fogadta el a kijevi parlamenti többség. Zelenszkij május 19-ét javasolta, a Porosenko párti többség viszont érezhetően arra hajt, hogy mindenképpen 27-e után történjen meg, amikor már nem oszlathatja fel a törvényhozást az új elnök. Ukrajnában ugyanis novemberben rendeznek parlamenti választást, hat hónappal korábban lehet csak feloszlatni a törvényhozást, amelynek többségét jelenleg Porosenko pártja adja. 
Szerző

Döcögve, de halad a szudáni átmenet

Publikálás dátuma
2019.05.14. 21:14

Fotó: MOHAMED EL-SHAHED / AFP
Legalább négy tüntető és egy katona meghalt hétfő este Kartúmban, alig néhány órával azt követően, hogy a tiltakozók vezetői és a Szudánt irányító katonai tanács megegyezésre jutott a hatalomgyakorlás átmenetét illetően. A katonaság állítja, a tüntetők közé vegyült rendbontó fegyveresek próbálhattak provokálni, más demonstrálók szerint viszont a helyszínen mindenkit átvizsgáltak, így kizárt, hogy közül kerültek ki a fegyveresek. Az incidens mindenesetre nem akasztotta meg a tárgyalási folyamatot: hétfőn megegyeztek, hogy milyen hatóságokat állítsanak fel, tegnap pedig folytatták a megbeszéléseket a testületek összetételéről és hogy meddig tartson az átmeneti időszak. A tüntetések Omar al-Basír szudáni elnököt április 11-én taszították le a hatalomból, azóta egy katonai tanács vezeti az országot, állításuk szerint csupán átmenetileg. Az államot 30 évig uraló diktátor egy kartúmi börtönben raboskodik, korábban vádat emeltek ellene pénzmosásért és terrorizmusért, a minap pedig a tüntetők megöletéséért. A hivatalos adatok szerint 65, más források alapján legalább 90-en veszítették életüket a demonstrációkban.  
Szerző
Témák
Szudán