Vannak ugye a csaló autónepperek, akik mindenféle trükkel a reális árnál sokkal olcsóbban akarják megszerezni az autódat, és ha nem sikerül, akkor megfenyegetnek, hogy leszúrnak, kifolyatják a véredet, megkeresik a családodat stb. Magyarországon meglehetősen elterjedt ez a jövedelemszerzési forma, egészen addig azonban mégsem gondoltam, hogy a nemzeti karakterhez tartozna, amíg el nem olvastam az Origo nevű egykori hírportálon a V4NA anyagát, amelyet a vélhetően közpénzen, de mindenképpen magyar kormányzati közreműködéssel alapított, országunk londoni nagykövete által bejegyeztetett hírgyár lesifotósok segítségével készített a Fidesz EP-frakciója, az EPP csúcsjelöltjéről.
A „Manfred Weber arról beszél, harcol a korrupció ellen, de saját magának összetrükközött 125 milliót” című írás tipikus lejárató cikk. Azért nem klasszikus, mert ez a fajta revolver-újságírás az első világháború előtt, meg a két világégés között virágzott; abban a korban számított klasszikusnak, ahová a kormánypárt visszavágyik. Persze, él vele a jelenkori európai aljamédia is, de a nagypolitika kultúrköreiben eddig nem volt használatos.
A szóban forgó betűhalmaz szerzői anélkül állítanak valamit Weberről – olyasmit, hogy lopja az európai adófizetők pénzét, saját magától bérel irodát –, hogy akár csak megkísérelnék a mondásokat ellenőrizni az érintettnél. Lehetséges, hogy a V4NA munkatársainak kiváló információi és megdönthetetlen bizonyítékai vannak, de ebben a szakmában nem írunk ténycikket valakiről úgy, hogy ne adnánk neki lehetőséget a reagálásra. Ha a szándék a tájékoztatás, netán az igazság kiderítése, akkor az a minimum, hogy megpróbáljuk megszólítani az alanyt. Amennyiben a lejáratás az igazi motiváció, akkor ilyesmivel nem kell bajlódni. Igaz, abban az esetben az Origót sem kell hírportálnak, meg a V4NA-t hírügynökségnek nevezni.
Amúgy ezek után tényleg elképzelhetetlen, hogy a Fidesz a néppártban maradjon. Nem is a kilépés ügyére tettek pontot az akcióval: azt mutatták meg, hogy hova tartanak.