New York Times: rasszista nyelvezettel gyűjt szavazatokat a magyar miniszterelnök, miközben Izraelnek puncsol

Publikálás dátuma
2019.05.15. 08:21

Heller Ágner szerint a kérdés nem az, hogy a politikus zsidóellenes-e, hiszen nincsen ideológiája: célja a hatalom, és mindent felhasznál, ami révén még többhöz jut.
Orbán Viktor egyszerre az izraeli kormány és a megrögzött antiszemiták barátja, aki kettős játékot űz, írja a New York Times. Hiszen például tavaly az év vége felé közölte, hogy 3,4 millió dollárt ad az európai zsidóellenesség elleni küzdelem céljaira, majd másnap megjelent a Figyelő emlékezetes címlapja, rajta Heiszler Andrással - és utóbbit a kormányfő szó nélkül hagyta. A politikus jelentős pr-győzelmet aratott két napja, amikor sok szélsőjobbos nacionalista hőseként felkereshette Donald Trumpot és ez a két ember áradozott egymásról. A bírálók azzal vádolták az elnököt, hogy egy tekintélyelvű vezetőt ölel keblére, aki ellen az a vád, hogy visszaszorítja a demokráciát az EU szívében. Kettejükben közös, hogy a maguk politikai céljai érdekében zavaró és ellentmondásos módon viszonyulnak az antiszemitizmushoz. Ebben Orbán a csúcsjátékos. Külön bejáratú nacionalizmusának terjesztésére használja a zsidóellenes szóképeket, és szemére vetik, hogy megpróbálja bagatellizálni a magyar bűnrészességet a holokausztban. Ám eközben sok zsidó intézményt és kezdeményezést támogat anyagilag. Majd megkörnyékezte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy ily módon vívjon ki magának tekintélyt külföldön, de ezzel párhuzamosan egy sor antiszemita kampányt kezdeményezett Magyarországon. Az újonnan felújított Rumbach utcai zsinagóga csupán öt háztömbnyire található attól a Szabadság téri emlékműtől, amely relativizálni próbálja Magyarország felelősségét a holokausztban. És akkor még ott van Horthy Miklós rehabilitálásának szándéka, a Veritas Intézet megalapítása, egykori antiszemita szerzők műveinek beemelése a tananyagba, továbbá, hogy bekerült az alaptörvénybe: az akkori kormány nem volt felelős azért, ami a német megszállás után történt, pedig akkor deportálták a zsidók túlnyomó részét. A Sorsok háza pedig külön is megérdemel egy misét. A jeruzsálemi Jad Vasem könyvtárának igazgatója különösen nehezményezi, hogy a tervezett kiállítás egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy a magyarság milyen szerepet töltött be zsidó szomszédjai üldöztetésében. Ezek után került a hely tulajdonjoga a kormánypárti EMIH-hez, de annak vezetője, Köves Slomó tagadja, hogy tisztára akarná mosni a történelmet. Mások ezzel szemben abban látják a kicsiny hitközség szerepét, hogy háttérbe szorítsák a magyar zsidók többségét, mivel azok javarészt világiak és bírálják az Orbán-rendszert. A Dohány utcai zsinagóga főrabbija, Frölich Róbert meg van győződve arról, hogy a miniszterelnök nem antiszemita, de a kormány kódoltan zsidóellenes és rasszista nyelvezetet használ, hogy begyűjtse a lehető legtöbb szavazatot. Heller Ágner szerint a politikai uralomért vívott harc magyarázza nem csupán Orbán hozzáállását az antiszemitizmushoz, de azt is, hogy folyamatosan bontja le a demokráciát. Mint mondja, a kérdés nem az, hogy a politikus zsidóellenes-e, hiszen nincsen ideológiája. Célja a hatalom, és mindent felhasznál, ami révén még nagyobb hatalomhoz jut.
Szerző

New York Times: Szélsőjobbos transzatlanti találkozó volt ez a zsidókat és a muszlimokat ördögnek festőkormányfővel

Publikálás dátuma
2019.05.15. 07:49

Transzatlanti szélsőjobbos találkozó zajlott le tegnap a Fehér Házban, amikor is az elnök fogadta Orbán Viktort, a földkerekség egyik legtekintélyelvűbb politikusát, írja a New York Times. A vendég legutóbb 18 éve járt ott, azóta a demokráciában hívő, középjobbos politikusból erős ember lett. Átírta a választási törvényt, ideértve a körzethatárok megmásítását, átvette a sajtó jó részének ellenőrzését, saját embereivel rakta tele a bíróságokat és ördögként állította be a muzulmánokat, illetve a zsidókat. Ily módon hogy Donald Trump találkozott vele, az fontos jóváhagyást jelent az egész szélsőjobb számára a világban. Egyben beleillik abba, hogy az amerikai elnök autoriter vezetőkkel áll össze, nacionalista, migránsellenes és antidemokratikus nézetek alapján. Az viszont egészen paradox. hogy olyan erők működnek itt együtt a közös ügyért, amelyek amúgy nem sokra tartják a nemzetközi jogot és szervezeteket. Ezen túlmenően az elnök odahaza koppintja a szélsőjobbos taktikát, amikor nem kér az olyan amerikai hagyományokból, mint az erőegyensúly és a jogállam.
Szerző

Reuters: A szélsőjobboldali Salvini hoppon maradni látszik, a korrupció már sokkal érdekesebb a migránsoknál

Publikálás dátuma
2019.05.15. 07:20

Komoly hibának tűnik, hogy a nagy pártok átengedték a bevándorlás ügyét a populistáknak.
Már alig érkeznek menekültek Olaszországba, de egyébként is több mint felére esett vissza globálisan a migránsok száma, például a múlt év végén mindössze hárman tartózkodtak a két magyar tranzitövezetben, ám a kérdés továbbra is megosztja az uniót, írja a Reuters. Látszólag vége a válságnak, de a következmények kihatnak az európai választásra. Nacionalista politikusok igyekeznek tőként kovácsolni maguknak a folyamatos izgalmakból. Lásd Orbán Viktor múlt heti nyilatkozatát a nagyszebeni EU-csúcs alkalmából. A legfrissebb felmérés azt tanúsítja, hogy az emberek számára a bevándorlás a legnagyobb gond, amit a klímaváltozás követ. Ebből következőn aligha meglepő, hogy a jövő héten minden eddiginél jobb szereplésre számíthatnak a nacionalista és euroszkeptikus pártok. De azért Olaszországban – Matteo Salvini ide vagy oda – immár a gazdaság és a korrupció számít a legfontosabb témának. A politikus nehezen tudja elhitetni, hogy a migránsok veszélyt jelentenek, miközben azzal büszkélkedik, hogy számukat 98 százalékkal lenyomta. Ezért aztán most ő és hasonszőrű európai szövetségesei inkább biztonsági fenyegetéseket emlegetnek a korábbi terrortámadásokra hivatkozva. A nagy pártok azzal vádolják a populistákat, hogy azok a félelemre játszanak rá. Manfred Weber szerint a gond az, hogy vannak politikusok, akik igyekeznek minden áron napirenden tartani a problémát. Ugyanakkor Gerald Knaus, a berlini Európai Stabilitási Kezdeményezés igazgatója hibának tartja, hogy a hagyományos erők átengedik ezt a kérdést a szélsőségeknek, mert onnantól kezdve azok szabják meg a közbeszédet. Ezért olyan üzenet kellene, miszerint a mérsékelt erők ellenőrzik a határokat, de az emberi jogok megsértése nélkül. A többség őket támogatná, csak éppen nincs ilyen párt.
Szerző