Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP

Ferenc pápa villanyszerelő bíborosa csinált áramot egy római foglaltházban

Konrad Krajewski bíboros a szegényeket segítő pápai alamizsnahivatal vezetője leszerelte a villanyórák működését gátoló zárat egy 2013-ban elfoglalt római házban, ahol több, mint száz hajléktalan család él.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.05.15. 15:50
Az épület Róma belvárosában található
Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
A bíboros játékokat hozott a házban élő gyerekeknek, mikor értesült a közművek elzárásáról
Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
A pápai alamizsnahivatal vezetőjeként Konrad Krajewski rendszeresen felkeresi, és segíti a Rómában élő szegényeket
Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
A bíboros elmondta, hogy papi szolgálata előtt villanyszerelőnek tanult
Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Az épületben közel ötszázan laknak, köztük több, mint száz gyerek
Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Az áramot azért zárták el, mert a ház 300 ezer eurónyi tartozást halmozott fel (
Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
A kiérkező rendőröknél a bíborosra hivatkoztak a lakók
Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Az egyházi hivatal szerint Krajewski bíboros szükségesnek találta a beavatkozást a családok segítésére
Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Krajewski bíboros szervezte meg a Szent Péter térnél a rászorulóknak működtetett zuhanyzót, borbélyt és orvosi rendelőt
Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
A „szegények bíborosának” nevezett Konrad Krajewski korábban azt mondta, Ferenc pápa helyett cselekszik, mert őt felismerik
Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Krajewskiről köztudott, hogy rendszeresen járja Róma utcáit, elhagyott részeit a szegények, rászorulók segítésére
Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Konrad Krajewski bíboros hívekkel a Szent Péter téren
Fotó: LAURENT EMMANUEL / AFP or licensors
Fotó: AFP/Miramax

Nézzen be a 25 éves Ponyvaregény kulisszái mögé!

Szinte hihetetlen, hogy már negyed évszázad telt el az 1994-es cannes-i filmfesztivál óta, ahol az Arany Pálmát, azaz a fődíjat Quentin Tarantino azóta kultfilmmé lett alkotása hozta el.

Szerző

Megosztás
Fotó: DPA / AFP

70 éve ért véget a hidegháború első komoly egymásnak feszülése

1949 május 12-én kölcsönös megállapodás zárta le a szovjetek közel egy éves Nyugat-Berlin blokádját, amit azért alkalmaztak, hogy akaratukat érvényesítsék és megakadályozzák a német márka forgalomba kerülését a szovjet megszállási zónában.

Szerző

Megosztás
A berlini blokád 1948 júniusa és 1949 májusa között sújtotta a nyugati hatalmak által megszállt Nyugat-Berlin városát
Fotó: DPA / AFP
A vonatok, hajók, közlekedését és a közúti teherforgalmat is blokkolták a szovjetek
Fotó: usis / AFP
A britek vízen landoló repülőgépei a Havelen szálltak le
Fotó: AFP
A légihíd egy év alatt csaknem 224 millió dollárt emésztett fel
Fotó: usis / AFP
A Szovjetunió nyilvánvalóan azt kívánta elérni, hogy a nyugati szövetségesek adják fel berlini jelenlétüket és távozzanak a váro
Fotó: JEAN MANZON / AFP
Munkagép a Tempelhof reptéren
Fotó: AFP
1948. június 26-án a berlini Tempelhof repülőtérre megérkezett az Operation Vittles első repülőgépe
Fotó: HO / AFP
Gail Halvorsen minden alkalommal édességekkel "bombázta" a berlini gyerekeket, mielőtt leszállt volna a Tempelhofon
Fotó: DPA / AFP
A németség körében a blokád kommunistaellenes hangulatot teremtett
Fotó: AFP
Amerikai gépek a Tempelhof reptéren
Fotó: STF / AFP
A franciák a Tegel repteret használták
Fotó: AFP
A teherforgalmat és a közműellátást is blokkolták
Fotó: AFP
Élelmiszer érkezett egy boltba. A keleti oldalra élelmiszerjegyek felajánlásával próbálták átcsalni a nyugat-berlinieket
Fotó: JEAN MANZON / AFP
A blokádon belüli életet nehezítette, hogy a nem túl régen befejeződött háborúban a közművek jelentősen sérültek
Fotó: JEAN MANZON / AFP
Az újjáépítésben viszont jelentős segítséget kaptak a berliniek a nyugati megszállóktól
Fotó: JEAN MANZON / AFP
49-ben még mindig kerültek elő holttestek a romok alól
Fotó: AFP