Világító egér segíthet a pajzsmirigybetegeknek

Publikálás dátuma
2019.05.15. 16:20
Illusztráció
Fotó: FRISO GENTSCH / AFP
Megkapta a magyar és európai uniós szabadalmat az a különleges, világító egértörzs, amelyet az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetében hoztak létre a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával.
A pajzsmirigyhormon az egyik leggyakrabban felírt gyógyszer világszerte. Ha ugyanis kevés van belőle a szervezetben, akkor lomhábban ver a szív, folyamatos fáradtság és rossz hangulat lesz úrrá az emberen, gondolkodása lelassul, hízásnak indul, és gyakran még akkor is fázik, amikor másoknak már melegük van. De a túl sok hormon sem jó: jelentősen felgyorsult szívműködést, heves szívdobogást, idegességet és fokozott izzadást eredményezhet. A pajzsmirigyhormonok a test számos más szövetéhez hasonlóan fontos szerepet játszanak az agy sejtjeinek fejlődésében, anyagcseréjében és normál működésének fenntartásában is.
Az orvostudomány számára fontos lenne alaposabban megérteni, hogyan hatnak ezek a létfontosságú hormonok a szervezetben. A probléma az, hogy habár a vérben a pajzsmirigyhormonok szintje viszonylag állandó, a szövetekben egy adott időben nagyon eltérő lehet, és a kutatások, illetve gyógyszer-fejlesztések során ezt valahogy mérni kellene. Erre találtak a Magyar Tudományos Akadémia Freund Tamás vezette Kísérleti Orvostudományi Intézetében az alapkutatástól az innovációig ívelő megoldást. Fekete Csaba, Gereben Balázs és munkatársaik 

úgy módosították a kísérleti egerek génjeit, hogy az élő állatok szövetei a pajzsmirigyhormonok hatására fényt bocsátanak ki.

 A THAI egérmodellekben a kibocsátott fény intenzitása a pajzsmirigyhormon-hatással arányos. Így már nemcsak a vérben található pajzsmirigyhormon mennyisége vizsgálható, hanem az is, hogy az egyes szövetekben, szervekben hogyan változik a pajzsmirigyhormonok szintje. 

Miért THAI?

Az egértörzs neve a Thyroid Hormone Action Indicator, vagyis pajzsmirigyhormonhatás-indikátor kifejezésből ered.

A Nemzeti Agykutatási Program által is támogatott kutatás során a tudósok arra a felismerésre jutottak, hogy az egértörzs hasznos segítséget nyújthat a gyógyszercégeknek a pajzsmirigyhormonhoz hasonló hatású gyógyszermolekulák fejlesztéséhez. A négy évvel ezelőtt indult eljárás eredményeként az egérmodell idén megkapta a magyar és az európai uniós szabadalmat is. Az Egyesült Államokban még zajlik a folyamat. A kutatók jelenleg a szabadalom értékesítésén dolgoznak – tájékoztatott a Magyar Tudományos Akadémia.
Szerző

Magyar jelzőfény segítheti az űrszemét eltakarítását

Publikálás dátuma
2019.05.15. 12:16

Fotó: Airbus Defence and Space
Magyar fejlesztés segíthet az Európai Űrügynökség (ESA) Clean Space programjában a takarító műholdaknak eltávolítani a világűr szemetét.
A világűr űrszeméttől való megtisztítása az Európai Űrügynökség (ESA) Clean Space programjának egyik célja. A projektben egy magyar cég végzi az űreszközök dokkolását segítő infravörös és foszforeszkáló jelzőfények fejlesztését. A program fontos eleme, hogy a majdani automata takarító műholdak könnyen és biztonságosan meg tudják közelíteni az eltakarítandó, űrszemétnek számító, működésképtelen műholdakat. A megközelítést és a dokkolást könnyítik majd meg azok az infravörös és foszforeszkáló jelzések, amelyeket a majdani műholdakon elhelyezhetnek - olvasható az Űrvilág asztronautikai hírportálon. 
Ha a fejlesztés alatt álló jelzések a jövőben minden műholdra felkerülnek, akkor könnyebb dolguk lesz a világűrt az űrszeméttől megtisztító, egyelőre ugyancsak a fejlesztés stádiumában járó automata műholdaknak. A beszámoló szerint a fejlesztés a "passzív fényvisszaverő anyagok a műholdak élete végére", vagy röviden PEMSUN (Passive Emitting Material at end-of-life) projekt keretében folyik. Az első teszteket március végén végezték Noordwijkban, az ESA ESCTEC űrközpontjában működő orbitális robotikai, vezérlési, navigációs és irányítási laboratóriumában, a dokkolás, megközelítés és leszállás szimulátorában, a magyar szakemberek közreműködésével. 
A márciusi teszteken az ESTEC-ben az Admatis Kft. munkatársai is részt vettek (fehér pólóban)
Fotó: ESA
A műholdak platformján elhelyezendő jelzések célja az, hogy az elfogó műhold a látható és az infravörös tartományban működő kameráit azokra irányítva információt szerezzen a befogandó műhold látóirányáról, távolságáról, sebességéről és a céltárgyhoz viszonyított helyzetéről. A márciusi tesztek során vizsgálták a foszforeszkáló festékek világítását olyankor, amikor a műhold a Föld árnyékába kerül, a minta alak- és méretváltozását az idő múlásával és a hőmérséklet függvényében, valamint a jelzés megfigyelhetőségét a látóiránytól függően.
Szakértői becslések szerint 27-29 ezer tíz centis vagy annál nagyobb objektum kering a Föld körül nyolcvanszor akkora sebességgel, mint egy utasszállító repülőgép. Ezek mindegyike képes megsemmisíteni egy szatellitet. Ráadásul egyetlen milliméteres nagyságú űrszemét is - amiből úgy 160 millió száguld Föld-közelben - képes arra, hogy tönkretegyen egy érzékeny űreszközt.
Az Európai Űrügynökség Clean Space programja három elemből áll: az EcoDesign már az űreszközök tervezésénél a környezeti fenntarthatóság figyelembevételét, beépítését célozza, a CleanSat olyan technológiák kifejlesztését irányozza elő, amelyek megakadályozzák a jövőbeni űrszemét létrejöttét, a In-orbit servicing/Active Debris removal pedig a már meglévő űrszemét eltávolítását és az űreszközök keringés közbeni szervizelését célozza.
Szerző
Témák
űrszemét ESA

Magyar kutatók ötletei hozhatnak áttörést a fenyegető antibiotikum-krízisben

Publikálás dátuma
2019.05.15. 10:31
Illusztráció
Fotó: JORGE DIRKX / AFP
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont fiatal kutatóinak egyedi ötletei áttörést hozhatnak a szuperbaktériumokkal szembeni világméretű versenyfutásban.
Pál Csaba Oxfordból tért haza, hogy az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok titkait kutassa, és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban találta meg azt a biztos intézeti hátteret, amelyre laboratóriumát építhette. Kutatócsoportjának munkája az alapkutatásra épül, mert, mint a videóban el is mondja, „nélküle nem lesznek olyan eredmények, amelyek hasznosíthatóak lennének” - derült ki az MTA közleményéből.
A csoport zömében fiatal tagjai változatos tudományterületekről érkeztek, mert a baktériumok és az antibiotikumok kapcsolatának feltárásához éppúgy szükség van genetikai és evolúcióbiológiai tudásra, mint kémiai ismeretekre. Az Akadémia Dolgozók Fóruma videójában a kutatócsoport tagjai beszélnek munkájukról – van, aki a baktériumok evolúciójának akár milliószoros felgyorsításán dolgozik, más pedig a szuperbaktériumok szükségszerűen megjelenő gyenge pontjait keresi.

„Olyan projekteket indítottunk el, amelyekre mások abszolút nem gondoltak”

– foglalja össze Pál Csaba a kutatócsoport erősségét.

 Így a szegedi akadémiai laboratórium úgy is képes kiemelkedően helyt állni a nemzetközi mezőnyben, hogy egyébként anyagi forrásokban Magyarország nem veheti fel a versenyt sok nyugati országgal.

„Van két olyan molekulánk, amelyek nagyon gyorsan irtják a leggonoszabb kórokozó baktériumokat is”

A kutatócsoport vezetője hozzátette, úgy tűnik, ezek a hatóanyagok egerekben is jól működnek. A következő nagy lépés a klinikai tesztek elindítása lesz, és talán megszülethet egy olyan antibiotikum, amely lépéselőnyt adhat a baktériumokkal szembeni világméretű versenyfutásban.
Szerző