Van olyan szűrővizsgálat, ami háromhavonta is indokolt lehet

Publikálás dátuma
2019.05.15. 15:15
Illusztráció
Fotó: TEK IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Élete során legalább egyszer szinte mindenki elkap valamilyen szexuális úton terjedő betegséget, de korai felismeréssel kivédhető, hogy a fertőzések hosszú távon méhnyakrákot vagy meddőséget okozzanak.
A szexuálisan aktív, nem állandó párkapcsolatban élő felnőtteknek legalább évente egyszer el kellene menniük nemi betegségekkel kapcsolatos szűrésre, ám bizonyos esetekben gyakrabban is – hívta fel a figyelmet Dr. Tamási Béla, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikáján működő Országos STD Centrum helyettes vezetője.

Élete során legalább egyszer szinte mindenki elkap valamilyen szexuális úton terjedő betegséget, de korai felismeréssel kivédhető, hogy a fertőzések hosszú távon méhnyakrákot vagy meddőséget okozzanak

– mondta a szakember.

A 16 és 35 év közötti korosztály a leginkább veszélyeztetett, a közelgő nyári időszak pedig különösen kedvez a fertőzések terjedésének – emelte ki Dr. Tamási Béla. A szakember tapasztalatai szerint ebben az évszakban felszabadultabbak és kevésbé óvatosak az emberek, gyakoribbak az alkalmi kapcsolatok, ami érzékelhető a szexuális úton terjedő fertőzésekkel foglalkozó STD Centrumot felkeresők számának szezonális emelkedésében is.
A nemi úton terjedő kórokozók nagyon érzékenyek, a külvilágban gyorsan elpusztulnak, ezért a közhiedelemmel ellentétben ezek többségét 

nem lehet strandon, közös törölközőhasználattal vagy a mosdóban elkapni.

Az elsődleges megelőzési lehetőség az óvszer, de az sem árt, ha egy új kapcsolat kezdetén a pár mindkét tagja elmegy szűrővizsgálatra. A szakorvos javaslata szerint a szexuális szokásokhoz igazított rendszerességgel célszerű szűrésre menni: akik gyakran váltanak partnert, azoknak akár háromhavonta is érdemes lehet vizsgálatra járni, de minden, szexuálisan aktív, nem állandó párkapcsolatban élő felnőttnek évente legalább egyszer jelentkeznie kellene a nemigyógyászoknál. Tünet esetén, védekezés nélküli vagy rizikósnak gondolt együttlét után pedig mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, mert az idejében felismert fertőzés hatékonyabban gyógyítható, mint a komplikációkkal járó esetek. A HIV, gonorrhoea és a szifilisz szűrése térítésmentes, a HPV és a chlamydia vizsgálata azonban fizetős.
A szűrés azért is fontos, mert a leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzések közé tartozó chlamydia és a gonorrhoea például az esetek 50-70 százalékában tünetmentes, ám a baktériumot ilyenkor is tovább lehet adni – hangsúlyozta Dr. Tamási Béla hozzátéve, hogy hosszabb távon mindkét fertőzés meddőséghez vezethet, mivel hegesedést okoznak, hatásukra összenövések alakulhatnak ki a nemi szervekben. Ha mégis jelentkeznek tünetek, akkor ez a nők esetében főként a méhnyak vagy a kismedence gyulladását jelenti. Férfiaknál a chlamydia és a gonorrhoea is általában húgycsőgyulladást okoz, ami a húgycső váladékozásával, illetve fájdalmas vizeléssel jár. A fel nem ismert szifilisz hosszú távon keringési és szívproblémákat, idegrendszeri károsodást is okozhat, korai stádiumban pedig jellegzetes bőrtünetekkel jár, így nagyobb eséllyel jut el orvoshoz a páciens, mint egy tünetmentes fertőzéssel – mondta Dr. Tamási Béla.  
A nemi úton terjedő fertőzések közül a klinikán működő Országos STD Centrumban 2017. május eleji adatokhoz képest 

20 százalékos emelkedést mutat a szifiliszes esetek száma, még a gonorrhoea-fertőzésből több mint dupláját szűrték 2019 ugyanezen időszakában.

A szakember szerint ennek nemcsak az az oka, hogy a fertőzések ténylegesen gyakoribbá váltak, hanem az is, hogy a nemigyógyászok és a felvilágosító munka hatására többen ismerik fel tüneteiket és fordulnak orvoshoz.
Fontos, hogy a szűrővizsgálatok során ne csak a nemi szervekből történjen a szűrés, hiszen orális vagy anális aktus során ugyanúgy lehet fertőződni - hangsúlyozta Dr. Tamási Béla. Javasolt, hogy a szűrésre jelentkező felkészüljön a szexuális szokásaira vonatkozó kérdések megválaszolására.
A chlamydia és a gonorrhoea antibiotikummal jól kezelhető, ám a terápia kizárólag akkor hatékony, ha nemigyógyász szakorvos által felírt gyógyszert szedünk, az otthon talált, ismerősök által ajánlott antibiotikumok alkalmazása tilos, ráadásul hatástalan is. A gonorrhoea kórokozója az idők folyamán számos antibiotikum ellen vált ellenállóvá, így csak célzott kezeléssel gyógyítható. A szifilisz is maradéktalanul orvosolható a penicillin egy fajtájával, ami azonban csak nemigyógyászati rendeléseken hozzáférhető, injekció formájában.
A HPV-t, azaz a humán papillomavírust szintén a leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozók között tartják számon. A vírus közvetlen nyálkahártya-kontaktussal, nemi aktus útján terjed, de bizonyos típusai bőr-bőr érintkezéssel is fertőznek. Fokozott veszélyt jelent a sok szexuális partner és a túl fiatalon kezdett nemi élet; ugyanakkor a monogám párkapcsolat sem kizáró tényező, mivel nem garantálható, hogy a partner nem fertőződött korábbi kapcsolataiban. 

Több mint 130 típusa van, ezek közül a rosszindulatú daganatokért, például a méhnyakrákért felelős magas kockázatú törzsből nagyjából tizenöt létezik.

Nemi szerveken, végbélnyílás környékén megjelenő szemölcsöket és bőrelváltozásokat kizárólag az alacsony kockázatú vírustörzsek okoznak, a rosszindulatú daganatot okozó típusok (pl. HPV 16 és 18) észrevétlenül indítják el a kóros sejtburjánzást a szervezetben.
Pozitív HPV-teszt esetén szoros orvosi kontrollra van szükség, ám az esetek 80-90 százalékában a fertőzés átmenetei jellegű, ami azt jelenti, hogy egy év után az immunrendszer felülkerekedik, és legyőzi a vírust. A szakorvos hangsúlyozta ugyanakkor, hogy hogy a magas rizikójú HPV-törzsekkel való fertőzés esetén hosszú ideig szinte észrevétlenül fejlődhet a méhnyakrák. A legújabb kutatások szerint a fej-nyak-régióban, illetve a végbélben kialakuló tumorok hátterében is állhat. Megelőzésében segít a nemtől és kortól függetlenül minden nemi életet élőnek ajánlható védőoltás: alkalmazásával az összes HPV-fertőzés közel 80 százaléka és a daganatos betegség kialakulása is elkerülhető – derül ki az egyetem közleményéből.
Szerző

Termeljük, de alig esszük a tavasz egyik első egészséges zöldségét

Publikálás dátuma
2019.05.14. 14:14
Illusztráció
Fotó: PATRICK PLEUL / AFP
Kedvező élettani hatásai, finom íze ellenére a magyarok nem esznek annyi spárgát, amennyi itthon terem.
Ínyencek kedvelt tavaszi zöldsége a spárga, azaz aszparágusz, népi nevén a csirág. Itthon annak ellenére alig fogy, hogy Magyarország spárgatermesztő nagyhatalomnak számít – olvasható a Nébih honlapján. A hazai termés legnagyobb része Németországba és Ausztriába utazik. 
A spárga Európában és Ázsiában őshonos növény, vad változatát már az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak is fogyasztották, már a XV-XVI. század óta termesztik, de "üzemszerűen" csak a XX. század elejétől.
Az évelő növény friss, zsenge hajtását, a spárgasípot fogyasztjuk, ami lehet fehér vagy zöld is. Rendkívül gyorsan nő, ideális körülmények között akár naponta hat centit is. A jó minőségű spárgasíp kemény, egységes színű, egyenletesen vastag, nem fás, lehetőleg egyenes, a feje zárt. A spárgát szedés vagy vásárlás után lehetőleg azonnal fel kell használni, szükség esetén nedves ruhába csavarva, egy-két napig hűtőszekrényben eltartható. 
A síp alsó végéből célszerű levágni a fás részt, majd a fej alól indulva hámozzuk meg a spárgát. A zöld spárgánál erre sincs szükség, és főzni is kevesebbet kell, mint a fehéret. A spárgát lehet enyhén sós-cukros vízben kis lángon főzni, a zöldet 4-5, a fehéret 8-10 percig. De vajon párolva, sőt grillezve is nagyon finom.  Bár nem kifejezetten olcsó zöldség, de többek között A-, B1-, B2-, C-, E-vitamingazdagsága és vizelethajtó hatása miatt ajánlott a rövid szezonjában minél többet fogyasztani.
Szerző
Frissítve: 2019.05.14. 14:28

Szakértő: a kullancsot azonnal ki kell szedni, akár körömmel is

Publikálás dátuma
2019.05.13. 11:51

Fotó: Igor Zarembo / AFP
A betegségek kialakulása attól is függ, mennyi idő telik el a csípés és a kullancs eltávolítása között.
A testben talált kullancsot minél hamarabb el kell távolítani, mert a betegségek kialakulásában nagy jelentősége van annak, hogy mennyi idő telik el a csípés és az eltávolítás között - közölte Földvári Gábor parazitológus kutató az M1-en. Ha valaki kirándulás közben vesszük észre a kullancsot, nem érdemes megvárni, amíg hazaérünk, inkább azonnal - akár körömmel is - távolítsuk el. 
A Magyar Kullancsszövetség tájékoztatójában ugyanakkor az szerepel, hogy törekedjünk a szakszerű eltávolításra, vegyünk például gyógyszertárban kullancs-eltávolító kanalat, mert azzal fertőződésmentesen, élve szedhető ki az élősködő. Ez azért fontos, mert a haláltusája közben üríti a  fertőző nyálat ürít a bőrbe.
A gyógyszertárakban kapható kullancstesztet - amely azt mutatja meg, hogy az adott kullancs fertőzött-e a Lyme-kórt okozó Borellia baktériummal - is érdemes elvégezni - javasolta a szakértő, hozzátéve ugyanakkor: a teszt nem mutat százszázalékos eredményt, de pozitív eredmény esetén sem törvényszerű a megbetegedés.
A szakértő szerint nem lehet átlagot mondani, hogy régiónként milyen arányban fertőzöttek ezzel a kullancsok, de európai vizsgálatok szerint harmaduk az lehet.
A kullancs nem megy át az állatokból az emberbe, mert amikor a kullancs gazdát talál, addig marad rajta, amíg le nem pottyan. Az utána kikelő lárvák azonban már veszélyt jelentenek az emberre is - hívta fel a figyelmet Földvári Gábor.
A Lyme-kór első tünete a vándorló folt. Ha ezt észreveszik, és időben elkezdődik a kezelés, antibiotikummal jól kezelhető, a nehéz diagnosztika miatt viszont sok esetben későn vagy nem is ismerik fel a betegséget.
Mint megírtuk, nemcsak az erdőkben, réteken, már a városi kertekben, parkokban, sőt az óvodák, iskolák udvarán is lehetnek kullancsok. Magyarországon negyvenkét kullancsfaj őshonos, közülük egy tucat támadja az embereket és a társállatokat. A Kárpát-medencében leggyakoribb közönséges kullancs (Ixodes ricinus) Lyme-kórt, vírusos agyhártyagyulladást és más fertőzéseket is terjeszthet. A vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás védőoltással megelőzhető, aminek a beadási sorozatát érdemes az előző év téli időszakban elkezdeni, hogy a védettség tavaszra kialakuljon. A Lyme-kór ugyan gyógyítható, de a betegség nagyon alattomos tud lenni, mivel nem minden esetben jelentkezik a jellegzetes kokárda alakú bőrpír, és a betegség tünetei sokszor a csípés után csak évek múlva jelentkeznek. Ilyenkor már csak a kialakult szövődményeket (mozgásszervi, idegrendszeri, szív- és érrendszeri) lehet kezelni. Ráadásul, mivel a csípés nem ad immunitást, egy szezonon belül akár többször is el lehet kapni.
Szerző
Témák
kullancs
Frissítve: 2019.05.13. 14:21