A szélsőjobb becsapja híveit

A növekvő szkepticizmust és kiábrándultságot használják fel az egyre erősödő európai szélsőjobb pártok. A retorikájuk és tetteik közötti különbség azonban azt jelzi, átverik támogatóikat.

Átfogó, minden részletre kitérő tanulmányt mutatott be kedden a brüsszeli székhelyű Corporate Europe Observatory (CEO) elnevezésű kutatóközpont. A közismerten radikális baloldali think-tank több európai uniós ország (elsőként Magyarország, Ausztria, Németország, Lengyelország, Olaszország, Dánia, Svédország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Nagy-Britannia) autoriter illetve szélsőjobb politikai pártjainak felemelkedése, botrányainak ismertetése mellett levonja az általános érvényű következtetéseket és egyben rávilágít a különbözőségekre is. A CEO szerint ezen pártok – Magyarországról a Fideszt és a Jobbikot nevesítik – közös nevezője az, hogy az ultranacionalizmusra és a gyűlöletbeszédre építenek, képmutatók és mélységesen megvetik a demokráciát. Úgy vélik, ezekre a pártokra azonban oda kell figyelni, mert retorikájuk veszélyes, hatalmi érdekeik érvényesítésében pedig nem válogatnak az eszközökben.

A közelgő európai parlamenti választásokon várhatóan jól szerepelnek majd a tekintélyelvű pártok, szerintük mindenekelőtt választóik megtévesztésének köszönhetően. Nemzeti hovatartozásuktól függetlenül, mindegyik azzal kampányol, hogy véget vetnek a korrupciónak, a költségvetési megszorításoknak, az egyszerű emberek érdekeit védelmezik az „elittel” szemben, visszaadják a nemzeti önbecsülést és nemzeti méltóságot, miközben tetteik egészen mást mutatnak. Ezeknek a pártoknak a finanszírozása átláthatatlan, korrupciós botrányok sora kapcsolódik hozzájuk, a pártelitek és környezetükhöz tartozó személyek látványos gazdagodása folyik soraikban.

Közös nevező e pártoknál, hogy minden esetben, a nemzeti nacionalista megnyilvánulások dacára felsejlik a háttérből az orosz kormánnyal való együttműködés, a kínai gazdasági érdekek kiszolgálása vagy amerikai „gyűlöletcsoportok” pénze, eszmei támogatása. A brüsszeli agytröszt, irányultságának megfelelően, azt is szemükre veti, hogy a nagyvállalatok üzleti érdekeinek kiszolgálói, azokkal összejátszva érvényesítik saját gazdasági, hatalmi érdekeiket, amelyek viszont messze állnak a kisemberek érdekeitől, amelyek megvédését programjaikban hirdetik. Már ha programnak nevezhető az az általában igen egyszerű világkép, amely a másság - migránsok, etnikai kisebbségi – és LMBT közösségek – démonizálására alapul.

Kiemelik, hogy a kelet-közép-európai országokban több ilyen párt is hatalomra került, mint például Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, és hatalmi pozícióban mindenhol az emberi jogok, a civil társadalom, az igazságszolgáltatás és a média függetlenségét is fenyegeti a kormányzat. Ám mivel igen mesterien tudják kihasználni az emberek csalódottságát és szkepticizmusát, minden bizonnyal tovább fognak erősödni. Ez viszont, a CEO szerint, azzal a veszéllyel járhat, hogy ha az EP-ben megerősödő autoriter formációk összefognak, netalán biztosokat delegálhatnak az Európai Bizottságba (az eddigi előrejelzések szerint azonban ez a veszély nem fenyeget, vélhetően nem lesz egységes szélsőjobb frakció és esélyük sincs arra, hogy EB biztost adjanak, szerk. megj.) alááshatják, vagy megakadályozhatják az olyan sürgető kérdések megnyugtató, közös rendezését, mint az éghajlatváltozás, az üzleti érdekek szabályozása, az európai dolgozók védelme, ugyanakkor alááshatják a demokrácia, a tolerancia, a nyitottság, az igazságosság és az egyenlőség értékeit.

A tanulmány kitér arra, hogy a hasonlóságok ellenére nagyok a különbségek is, hiszen ezek a pártok különböző nemzeti kontextusokban, különböző módon fejlődtek ki.