Fiatal nőket simán letepernek egy tüntetésen a rendőrök egy füstgyertya miatt, de stadionban nem csípi a szemüket

Publikálás dátuma
2019.05.16. 08:45

Fotó: Népszava
Focimeccsen azt is szabad, amit elvileg tilos. A rendőrség csak tüntetéseken, ellenzéki politikusokkal szemben intézkedik.
A legutóbbi, május 4-én rendezett FTC-Újpest focimeccsen a Ferencváros drukkerei százával gyújtottak füstgyertyákat a Groupama Arénában. A tévéközvetítésben többször is csak tejfehér massza látszott a pályából, a második félidőben hosszú percekre félbe kellett szakítani a játékot.
A rendőrök a közelmúltban füstgyertyázás miatt háromszor is lecsaptak az ellenzéki Momentum politikusaira. Fekete-Győr András pártelnököt például, aki egy tüntetésen a rendőrök irányába dobott „füstképző eszközt”, hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítják. Az ügyészség szerint tettével a sorfalban lévő rendőrök látását és légzését is zavarta.
A szintén momentumos Donáth Anna a kezében tartotta a „lila füstöt kibocsátó partikelléket”, amikor a rendőrök földre teperték, lefújták könnygázzal, majd elvitték a kőbányai kapitányságra, ahonnan csak másnap reggel engedték el. Vele vállalt szolidaritást párttársa, Cseh Katalin: egy másik tüntetés után ő is füstgyertyát gyújtott. A rendőrök akkor nem avatkoztak közbe, de hazafelé követték. A lakása közelében feltartóztatták, igazoltatták, „tűzgyújtásra alkalmas eszközt” kerestek nála. Az akció részeként jegyzetfüzetét, púderdobozát, melltartóját is átvizsgálták. Tiltott pirotechnikai eszköz használata miatt indult eljárás ellene.
Az ellenzéki politikusokkal történtek alapján feltételeztük, hogy a rendőrök a fociszurkolók esetében sem maradtak tétlenek. Tévedtünk.

A stadionon belüli pirotechnikai eszközök használatával kapcsolatban rendőri intézkedésre nem került sor. A Groupama Arénába történő beléptetést a biztonsági szolgálat végezte, a rendőrség a hatályos jogszabályok alapján járt el – első körben ezt a rövid tájékoztatást kaptuk az ORFK Kommunikációs Szolgálattól. Nem elégedtünk meg ennyivel. Kértük, hogy magyarázzák el, mi a különbség aközött, ha szurkolók egy stadionban gyújtanak füstgyertyát, és aközött, ha valaki közterületen, politikai rendezvényen csinálja ugyanezt. Másodjára a rendőrség pontos jogszabályi hivatkozásokat is tartalmazó választ küldött. Az ORFK a sporttörvényt, a szabálysértési, valamint a rendőrségi törvényt idézte. A lényeg: a sportesemény lebonyolításáért a sportrendezvény szervezője a felelős. Jogsértést követ el, aki megszegi a pirotechnikai termékekre vonatkozó szabályokat. A rendőrség köteles intézkedni (vagy intézkedést kezdeményezni), ha például közbiztonságot és közrendet sértő cselekményt „észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak”. A rendőrség végezetül hangsúlyozta: „A pirotechnikai eszköz (füstgránát) használata közterületen és sportlétesítményekben is egyaránt jogszabályba ütközik. A sportrendezvények sportlétesítményen belüli rendjének fenntartása a sportról szóló törvény fent idézett rendelkezése alapján a szervező felelőssége.” Itt elakadtunk. Érzékeltük ugyan, hogy az ORFK az FTC-re igyekszik hárítani a teljes felelősséget, de számunkra a második válaszból sem vált világossá, hogy a momentumosok ellen miért lépett fel a rendőrség, a fociszurkolók ellen pedig miért nem. – A rendőrségnek észlelnie kellett a jogsértést, de nem tett semmit. Így a rendőrség saját tájékoztatása alapján elmulasztotta intézkedési kötelezettségét – nyilatkozta lapunknak Tóth Balázs ügyvéd, a Cseh Katalin jogi képviseletét vállaló Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, és azzal folytatta: – Bár a rend fenntartása a stadionon belül valóban a szervező felelőssége, ez nem azt jelenti, hogy a rendőrségnek ne lenne dolga jogsértés esetén. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a szóban forgó mérkőzést az ORFK kiemelt biztonsági kockázatúnak minősítette. A sportrendezvények biztonságára vonatkozó kormányrendelet értelmében, ha rendőri biztosítás van, akkor intézkedési kötelezettség terheli a rendőrséget. Tóth Balázs hangsúlyozta, hogy a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó demonstrációkon is a szervező felelőssége a rend fenntartása. Ebből azonban nem következik, hogy a rendőrség ne lenne köteles intézkedni, ha jogsértést észlel a rendezvényen, és ne lenne köteles megindítani az indokolt eljárásokat az eseményt követően a jogsértőkkel szemben. Az ügyvéd felidézte: amikor Donáth Annát bevitték a kapitányságra, akkor neki nem mondták azt, hogy a rendőrségnek nincs vele dolga, mert a rend fenntartása a rendezők felelőssége. Nem mondták Cseh Katalinnak sem, aki szintén nem dobott senki felé semmit. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint úgy tűnik, hogy focimeccsek esetében kevésbé szigorú a rendőri jogalkalmazás, mint amikor ellenzéki politikusokról van szó.

„Mindent megtesz” az FTC

Témánk szempontjából másodlagos, de azért szerettük volna megtudni, hogy az FTC, a sportrendezvény szervezője részéről volt-e, lesz-e valamilyen következménye a rendbontásnak. Válaszként egy mondat érkezett: Az FTC „minden, ilyen esetben szükséges és lehetséges intézkedést, amely rendelkezésére áll, megtette és meg fogja tenni, ahogy tette ezt korábban is, és teszi a jövőben egyaránt.”

Szerző
Frissítve: 2019.05.16. 08:58

Kövér László kocsmai stílusban uszított a melegek ellen egy lakossági fórumon

Publikálás dátuma
2019.05.16. 08:11
Kövér László
Fotó: Népszava
Amikor az Országgyűlés elnöke arról magyarázott, hogy egy "normális homoszexuális" tudja, hol a helye, és nem gondolja magát egyenrangúnak, már a közönség sem nevetett.
Szerda este a Budapesti Metropolitain Egyetemen tartott lakossági fórumot Kövér László, "a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke és a Fidesz 1-es számú párttagkönyvének tulajdonosa", aki Jelen Tamás zuglói fideszes választókerületi elnököt mutatta be így, számol be az Index. A fórumról tudósítva azt írják, a házelnök nem csak a Fidesz szokásos EP-választási témáiról beszélt - Brüsszelről és a menekültekről -, de egészen elképesztő kijelentésekre ragadtatta magát a melegek kapcsán.
A fórumon az egyik előre válogatott, írásban feltett kérdés az "élet minden területén lopakodó liberalizmusról" kérte ki a Fidesz tagjaként egykor egyébként liberálisnak számító politikus véleményét. Ha még csak lopakodna! - csattant fel erre Kövér. Ezután egy darabig azon zsörtölődött, hogy vannak nyilvános mosdók, amiket nemtől függetlenül lehet használni. A "harmadik nem" WC-je a házelnök szellemeskedése szerint diszkriminálja az LMBTQ embereket, mert "vannak a férfiak, nők, meg az LMBTQ. Hol van a másik négynek?" A közönség jót szórakozott ezen.
Majd előhozta, hogy Lengyelországban a liberálisok "kampánytémává" tették a pedofil papok eseteit. A házelnök világossá tette, hogy mélységesen elítéli a papi pedofíliát, a "legundorítóbb bűnök egyikének tartom", mondta. Aztán
a pedofíliához hasonlította azt, hogy a homoszexuálisok házasodhassanak és gyereket fogadhassanak örökbe.

A házelnök ezután azt fejtegette, hogy az örökbefogadott gyerek élvezeti cikk. Kövér szerint ez a hozzáállás sem jellemez minden homoszexuális embert, mert hiszen:
"egy normális homoszexuális tudja, hogy a világ rendje micsoda", és "nem tartja magát feltétlenül egyenrangúnak".

Az Index szerint a közönség ennél a résznél már nem nevetett.
Szerző
Frissítve: 2019.05.16. 08:48

Újabb frontok a plakátháborúban

Publikálás dátuma
2019.05.16. 07:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Kilencből hat fideszes vezetésű város tiltja vagy nem ad egyértelmű választ arra, tehet-e az ellenzék politikai hirdetéseket villanyoszlopokra.
Mégsem annyira megengedőek a fideszes vezetésű városok – ez a tanulsága annak a levelezésnek, amit az MSZP folytat a megyei jogú városok vezetésével. Míg az első körben három polgármesterből kettő rábólintott arra, hogy ellenzéki plakátok kerüljenek az önkormányzati tulajdonban lévő villanyoszlopokra – Veszprém és Székesfehérvár belegyezett, Pécs elutálta az ötletet –, a második körben a kétharmados engedékenység szertefoszlott. Dunaújváros és Kecskemét első embere hozzájárult ugyan ahhoz, hogy politikai hirdetések kerüljenek a póznákra, de kollégáik már szigorúbbak voltak. Miskolc nyíltan nem mondott nemet, de arra hivatkozva, hogy épp most írják össze az önkormányzati villanyoszlopokat, kérte, legyen türelemmel az MSZP, amint lezárul a folyamat, rögtön a polgármesterhez fordulhat plakátügyben. Csakhogy a választásokig tíz nap van mindössze, így az oszlopregiszter aligha készül el időben. Ha mégis, akkor sem biztos, hogy Kriza Ákos fideszes városvezető rábólint. Kaposvár nem bíbelődött indokokkal, Szita Károly polgármester deklarálta, hogy politikai reklámok nem kerülnek az oszlopokra. A többi megyei jogú város hallgat, időt húz. Budapest oszlopügytől hangos, pedig korábban úgy tűnt, a fővárosban egyértelmű a póznakérdés. A helyhatósági oszlopok felett diszponáló Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. ugyanis közzétette, hogy ki milyen feltételekkel plakátolhat. A VI. kerületi önkormányzat vezetése azonban most a Demokratikus Koalíciót (DK) kárhoztatja, mondván megsértette a reklámozási szabályokat, ugyanis hirdetéseivel elcsúfítja az Andrássy úton magasodó kandelábereket. A kerület közleménye szerint a hatodik kerületben ugyanis hosszú évek óta közmegegyezés van a pártok között arról, hogy nem tesznek plakátokat az Andrássy út kandelábereire. – A Fidesz azt hazudja, hogy a DK jogszerűtlenül plakátolt Terézvárosban és hogy erről a felháborodott lakóktól értesültek. Ez két hazugság. A valóság ezzel szemben az, hogy a DK-nak hivatalos, írásos engedélye van az Andrássy úti oszlopokat tulajdonló önkormányzati cégtől arra, hogy plakátolhat – fogalmazott Rónai Sándor, a pár szóvivője, EP-képviselőjelöltje, és hozzátette: – Felháborítónak tartjuk, hogy az állampárt terézvárosi pártkatonái még az ellenzék maroknyi használható felülete kapcsán is akadályoznak minket és hazudoznak rólunk. Mindenesetre ha totális sikerrel járna is az önkormányzati oszlopokért folytatott plakátharc, az ellenzék akkor is csak annyit érne el, hogy az ország villanyoszlopainak 10-15 százalékára lehetne hirdetést applikálni. (És természetesen ezeken a felületeken is osztozni kellene a kormánypárttal.) A póznák zöme az áramvállalatok kezében van. A szolgáltatók tulajdonában lévő villanyoszlopok mintegy harmadát birtokló Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. közzétette ugyan, milyen feltételekkel plakátolhatnak a pártok, ám az MSZP hiába kérte írásbeli engedélyét, a társaság majdnem két hete nem válaszol. (Információink szerint a többi ellenzéki pártnak sem).
A magánkézben lévő szolgáltatók oszlopait, ahogy azt többször megírtuk, az Esma Zrt. bérli, és a Garancsi István érdekeltségében lévő reklámcég dönti el, felengedi-e a politikai hirdetéseket a póznákra. Az Esma viszont egyetlen formációnak sem engedélyezte a reklámok elhelyezését. Csakhogy a történet kicsúszni látszik a reklámcég kezéből. A Fidesz ugyanis jóváhagyás hiányában is plakátolt az Esma által bérelt felületekre – viszont a cég nem szedte le a reklámokat. Emiatt a DK kifogást is emelt a Pest Megyei Választási Bizottságnál, amelyik igazat adott a pártnak, és eltiltotta az Esmát a jogsértéstől. A reklámcég fellebbezett, mondván, nem felelős az engedély nélküli plakátolásért. És itt a történetben a csavar. A jogszabályok ugyanis úgy szólnak, hogy a pártok között nem lehet különbséget tenni, vagy mindegyik plakátolhat, vagy egyikük sem. Ez pedig a Nemzeti Választási Bizottság szerint „leszedési egyenlőséget is jelent”. Azaz mivel az Esma a Fidesz hirdetéseit nem távolította el, a többi formáció engedély nélküli plakátjait is békén kell hagynia. És a pártok a jelek szerint élnek is a lehetőséggel, és partizánban plakátolni kezdenek.
Szerző
Frissítve: 2019.05.16. 08:51