Befékezett a Mercedes, a BMW még kitart

A BMW egyelőre tagadja, hogy csúszik a debreceni gyár építése, a Daimler-Mercedes stuttgarti központja viszont már elismerte az Indexnek, hogy bár hosszú távon számítanak a kecskeméti üzem bővítésével, de egyelőre felfüggesztik a beruházást.

Jövőre termelhet a kecskeméti második ütemben épülő gyártósor, mondták bizakodva még néhány napja is a Mercedesnél, de ez már egyre kevésbé tűnik valószínűnek, miután a márka stuttgarti központjában megerősítették, egyelőre leállítják a beruházást. A napokban jelentek meg hírek a Mercedes halasztó döntéséről, de bizonyossá – az Index kérdésére adott válasz nyomán – csak most vált. A BMW ugyan egyelőre tagadja, hogy meggondolták volna magukat az 1 milliárd eurósra tervezett debreceni gyár építését illetően, de azért annyit elárultak, hogy a márka „feszült pénzügyi helyzetbe került”, mert kedvezőtlenül alakultak az eladások. A költségek pedig nem csökkentek. Ezért elemzik a termelés bővítésére kidolgozott koncepciót.

A bajor óriásnak, a Mercedeshez hasonlóan értékesítési gondjai vannak, mert telítődött a piac. Ráadásul a brexit sem töltheti el különösebb derűlátással a cég részvényeseit, hiszen a márka két brit legenda tulajdonosa is egyben, ám a Mini és a Rolls-Royce hamarosan kívül találhatja magát az Unión. Ennek ma még beláthatatlanok a következményei. Mint ahogy jelenleg azt sem tudni, mi lesz a magyar kormány 12,3 milliárd forintos – már odaítélt – támogatásával.

A Mercedes pedig azzal kénytelen szembenézni, hogy a jelenlegi hazai építőipari fellendülés nem kedvez az elhalasztott nagyberuházásoknak. Állítólag sok alvállalkozó máris a szerződésbontás mellett döntött. Ha valóban csak egy évet késik a beruházás, akkor is roppant kemény diónak ígérkezik újra összeverbuválni egy jól képzett szakemberekből álló építőipari csapatot. Arról nem is szólva, hogy az egyre égetőbb munkaerő hiányos környezetben , a folyamatosan emelkedő bérek sok olyan jól képzett szakembert is elcsábíthatnak a kecskeméti Mercedes gyártól, akik azt tervezték, hogy a második ütemben felépülő üzemben fognak majd dolgozni. A BMW pedig a tervezett 1200 dolgozót valószínűleg a magyar kis és közepes vállalkozásoktól szipkázhatja el, vagy ahogy egyre több építő- ás élelmiszerfeldolgozó ipari cég mellett járműipari vállalkozók is teszik, vendégmunkásokat is alkalmaz. Elsősorban Ukrajnából számíthatnak nagyobb érdeklődésre, hiszen ott a legalacsonyabbak a bérek a térségben.

Olyan óriási változások történnek az autóiparban, amelyek befolyásolják a nagy gyártók döntéseit, és ez igaz a Mercedesre éppen úgy, mint a BMW-re. Ilyen kihívás a technológiai váltás, az alternatív hajtás, az elektromos hajtás, az önvezető járművek megjelenése, az autóipart érintő uniós környezetvédelmi előírások fokozatos szigorítása, a széndioxid kibocsátás, vagy a fogyasztásmérés módosítása. Emellett nagy kérdés, hogy milyen gyorsan épülnek ki ezekhez az infrastrukturális beruházások, a piac hogyan fog növekedni. Érthető, ha a nagy gyártók kivárnak – említette a Népszavának Kilián Csaba a Magyar Gépjárműipari Egyesület ügyvezető főtitkára. A szakember is hangsúlyozta a kínai-amerikai vámvita, illetve az európai autókra tervezett amerikai vámok lehetséges kedvezőtlen hatásait.

Óriási felelősség terheli a gyárakat, hogy melyik irányba induljanak el az ipar 4.0 forradalomban. Dönteniük kell, milyen modelleket és milyen mennyiségben gyártsanak és ehhez milyen gyárakat építsenek. A Mercedes és a BMW is olyan új üzemeket kíván építeni, amelyek képesek követni a változó technológiai követelményeket, vagyis a benzines hajtásról átállhassanak az elektromos, vagy a hibrid hajtású gyártású gépkocsik gyártására. Így rugalmasabban követhetik a piaci igényeket is – tette hozzá a szakember.

A magyar beszállítói ipar az elmúlt években nagyon dinamikusan fejlődött. Különösen azok a cégek kerültek előre, amelyek már most is globálisan szállítanak a nagy autógyáraknak. Természetesen, ha meg akarják őrizni pozíciójukat a piacon, gyors ütemben kell előrelépniük a digitalizációban, robotizációban. Ehhez elérhetők nemzeti és uniós források is. A talpon maradáshoz elengedhetetlen a gyorsaság, a rugalmasság, a hozzáadott érték növelése a saját fejlesztések révén is. Ez kulcskérdés – jelentette ki az ügyvezető főtitkár. A gyors technológiai váltások viszont új piacokat, megrendeléseket jelenthetnek az informatikai, szoftverfejlesztő cégeknek. A tömeggyártásra berendezkedett cégeknek azonban be kell hozniuk az elmaradt fejlesztéseket, hogy komplexebb termékeket gyárthassanak – tette hozzá Kilián Csaba.

A két autógyártó óriásnak szembe kell néznie azzal a kihívással is, hogy a nagy német autóipari szakszervezetek egyre erőteljesebben sürgetik, hogy a külföldi üzemek helyett, minél több alkatrész, elem az anyaországi gyárakban készüljön.