Befékezett a Mercedes, a BMW még kitart

Publikálás dátuma
2019.05.16. 10:55

Fotó: MERCEDES GYÁR
A BMW egyelőre tagadja, hogy csúszik a debreceni gyár építése, a Daimler-Mercedes stuttgarti központja viszont már elismerte az Indexnek, hogy bár hosszú távon számítanak a kecskeméti üzem bővítésével, de egyelőre felfüggesztik a beruházást.
Jövőre termelhet a kecskeméti második ütemben épülő gyártósor, mondták bizakodva még néhány napja is a Mercedesnél, de ez már egyre kevésbé tűnik valószínűnek, miután a márka stuttgarti központjában megerősítették, egyelőre leállítják a beruházást. A napokban jelentek meg hírek a Mercedes halasztó döntéséről, de bizonyossá – az Index kérdésére adott válasz nyomán – csak most vált. A BMW ugyan egyelőre tagadja, hogy meggondolták volna magukat az 1 milliárd eurósra tervezett debreceni gyár építését illetően, de azért annyit elárultak, hogy a márka „feszült pénzügyi helyzetbe került”, mert kedvezőtlenül alakultak az eladások. A költségek pedig nem csökkentek. Ezért elemzik a termelés bővítésére kidolgozott koncepciót. A bajor óriásnak, a Mercedeshez hasonlóan értékesítési gondjai vannak, mert telítődött a piac. Ráadásul a brexit sem töltheti el különösebb derűlátással a cég részvényeseit, hiszen a márka két brit legenda tulajdonosa is egyben, ám a Mini és a Rolls-Royce hamarosan kívül találhatja magát az Unión. Ennek ma még beláthatatlanok a következményei. Mint ahogy jelenleg azt sem tudni, mi lesz a magyar kormány 12,3 milliárd forintos – már odaítélt – támogatásával. A Mercedes pedig azzal kénytelen szembenézni, hogy a jelenlegi hazai építőipari fellendülés nem kedvez az elhalasztott nagyberuházásoknak. Állítólag sok alvállalkozó máris a szerződésbontás mellett döntött. Ha valóban csak egy évet késik a beruházás, akkor is roppant kemény diónak ígérkezik újra összeverbuválni egy jól képzett szakemberekből álló építőipari csapatot. Arról nem is szólva, hogy az egyre égetőbb munkaerő hiányos környezetben , a folyamatosan emelkedő bérek sok olyan jól képzett szakembert is elcsábíthatnak a kecskeméti Mercedes gyártól, akik azt tervezték, hogy a második ütemben felépülő üzemben fognak majd dolgozni. A BMW pedig a tervezett 1200 dolgozót valószínűleg a magyar kis és közepes vállalkozásoktól szipkázhatja el, vagy ahogy egyre több építő- ás élelmiszerfeldolgozó ipari cég mellett járműipari vállalkozók is teszik, vendégmunkásokat is alkalmaz. Elsősorban Ukrajnából számíthatnak nagyobb érdeklődésre, hiszen ott a legalacsonyabbak a bérek a térségben. Olyan óriási változások történnek az autóiparban, amelyek befolyásolják a nagy gyártók döntéseit, és ez igaz a Mercedesre éppen úgy, mint a BMW-re. Ilyen kihívás a technológiai váltás, az alternatív hajtás, az elektromos hajtás, az önvezető járművek megjelenése, az autóipart érintő uniós környezetvédelmi előírások fokozatos szigorítása, a széndioxid kibocsátás, vagy a fogyasztásmérés módosítása. Emellett nagy kérdés, hogy milyen gyorsan épülnek ki ezekhez az infrastrukturális beruházások, a piac hogyan fog növekedni. Érthető, ha a nagy gyártók kivárnak – említette a Népszavának Kilián Csaba a Magyar Gépjárműipari Egyesület ügyvezető főtitkára. A szakember is hangsúlyozta a kínai-amerikai vámvita, illetve az európai autókra tervezett amerikai vámok lehetséges kedvezőtlen hatásait. Óriási felelősség terheli a gyárakat, hogy melyik irányba induljanak el az ipar 4.0 forradalomban. Dönteniük kell, milyen modelleket és milyen mennyiségben gyártsanak és ehhez milyen gyárakat építsenek. A Mercedes és a BMW is olyan új üzemeket kíván építeni, amelyek képesek követni a változó technológiai követelményeket, vagyis a benzines hajtásról átállhassanak az elektromos, vagy a hibrid hajtású gyártású gépkocsik gyártására. Így rugalmasabban követhetik a piaci igényeket is – tette hozzá a szakember. A magyar beszállítói ipar az elmúlt években nagyon dinamikusan fejlődött. Különösen azok a cégek kerültek előre, amelyek már most is globálisan szállítanak a nagy autógyáraknak. Természetesen, ha meg akarják őrizni pozíciójukat a piacon, gyors ütemben kell előrelépniük a digitalizációban, robotizációban. Ehhez elérhetők nemzeti és uniós források is. A talpon maradáshoz elengedhetetlen a gyorsaság, a rugalmasság, a hozzáadott érték növelése a saját fejlesztések révén is. Ez kulcskérdés – jelentette ki az ügyvezető főtitkár. A gyors technológiai váltások viszont új piacokat, megrendeléseket jelenthetnek az informatikai, szoftverfejlesztő cégeknek. A tömeggyártásra berendezkedett cégeknek azonban be kell hozniuk az elmaradt fejlesztéseket, hogy komplexebb termékeket gyárthassanak – tette hozzá Kilián Csaba. A két autógyártó óriásnak szembe kell néznie azzal a kihívással is, hogy a nagy német autóipari szakszervezetek egyre erőteljesebben sürgetik, hogy a külföldi üzemek helyett, minél több alkatrész, elem az anyaországi gyárakban készüljön.  
Szerző

324,78 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.05.16. 08:43
Illusztráció: Shutterstock
Alig változott a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon szerda estéhez képest.
Reggel fél hétkor 324,78 forinton állt az euró a szerda esti 324,81 forint után.
A svájci frank jegyzése 287,24 forintról 287,28 forintra, a dolláré pedig 289,84 forintról 289,73 forintra módosult.
Az euró jegyzése sem változott érdemben a dollárhoz képest: szerda este 1,1206 dollárt, csütörtök kora reggel 1,1208 dollárt ért az euró.
Szerző

Öt év alatt több mint 9 milliárd forint közpénzt égetett el a Nemzeti Kereskedőház

Publikálás dátuma
2019.05.16. 08:43

Fotó: Shutterstock
Nyeresége mindössze a 2016-os évben volt az MNHK-nak, de azt is annak köszönheti, hogy a szintén közpénzt költő külgazdasági tárcával kötött szerződést.
Jó pár milliárd forint is eltűnt a keleti nyitás jelszavával alapított MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. megszüntetésével - írja a 24.hu. A külügyminisztérium felügyelte cég tavaly novemberben leadott, legutolsó mérlegéből az derül ki, hogy 2018-at 491 millió forint veszteséggel zárta, és ez nem is számít a legrosszabb évnek.
A kereskedőház összesen 9349 millió forint mínuszt hozott össze, ennyi közpénzt égetett el fennállásának bő öt éve alatt.

A 2012 végén létrehozott társaságba folyamatosan töltötték az adóforintokat: már 2013 tavaszán 3,5 milliárd, a következő évben újabb egymilliárd forint tőkejuttatásnak van nyoma, és a külügyminisztérium 2016-ban 5 milliárd forint kölcsönnel stafírozta ki a céget. A nagy veszteségforrásokat nem kell kutatni a mérlegekben, a legnagyobb kiadási tétel évről évre a külföldi irodák szolgáltatásainak kifizetése volt, erre még a 2018-as csonka évben is 1,8 milliárd forint, ment el, 2017-ben pedig 2,7 milliárd. Bérköltségekre az előző két évben 684 millió, illetve 800 millió forintot fizetett ki. A legdurvább mínuszt, csaknem 6 milliárdot 2015-ben mutatta ki.
Nyeresége mindössze a 2016-os évben volt a kereskedőháznak, de a portál szerint azt is annak köszönheti, hogy a szintén közpénzt költő külgazdasági tárcával kötött szerződést az MNKH.
Szerző