Épül a Fradiváros, feláras tervezéssel

Publikálás dátuma
2019.05.16. 08:10

Fotó: Google Earth
A 2022-es Európa-bajnokság hipercsarnokának tervezője – közbeszerzési pályázaton kívül – gigadíjra számíthat a költségvetésből.
Nettó 955 millió forintért tervezik meg a Szlovákiával közös rendezésű 2022. január 12-én kezdődő férfi kézilabda-Európa-bajnokság 22 ezer főt befogadó budapesti gigacsarnokát – derült ki abból a KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Nonprofit Zrt.-vel kötött szerződésből, amelyről a 24.hu számolt be. A nyertes a Középülettervező Zrt. lett. Mivel a multifunkciós csarnok építését – a Népliget szomszédságában, a buszpályaudvar mellett, az egykori laktanya (katonai főiskola) helyén – a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektté nyilvánította, a megbízást a cég meghívásos-tárgyalásos eljárásban kapta meg. Bár Fürjes Balázs, a  kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos április elején még pályázatról és legolcsóbb ajánlatról beszélt, a kabinet a szabályos közbeszerzési eljárás lefolytatását azzal hárította el, hogy így gyorsabb lehet az előkészítés, mert hamarább beszerezhetők a szükséges hatósági engedélyek, ami meggyorsíthatja az előkészítést. A Papp László Sportaréna befogadóképességénél csaknem kétszerte nagyobb csarnok építési költségét 15 milliárd forintra becsülik. (A létesítmény csak később kap nevet, feltehetően a szponzorét.) A tervezett beruházási költségekhez képest a tervezés díjazását számos szakember eltúlzottnak tartja. Egy 2013-es kormányrendelet-tervezet szerint egy építmény tervezésének a becsült kivitelezési költség százalékában kell meghatározni. A 40 és 100 millió forint közötti kivitelezési költségnél a legalacsonyabb díj 5,9, míg a legmagasabb 9,6 százalék. Ahogyan emelkedik a kivitelezési költség, úgy csökkennek a szorzók. Esetünkben – 15 milliárd forintos becsült beruházási költséggel számolva – a végül el nem fogadott kormányrendelet 3-4,7 százalékos sávba helyezi az elfogadható tervezési díjat. Ha az épület kivitelezési értéke elérné a 20 milliárd forintot, a legalacsonyabb tervezési díja már csak 2,5, míg a legmagasabb 4 százalék lenne. A legalacsonyabb és a legmagasabb díjakat az építménytípus szerint felfelé, illetve lefelé is el lehet téríteni, mert más egy lóistálló felhúzása, illetve például a Zeneakadémia felújítása – érzékeltette egy építész. A bonyolult építkezéseknél a 1,2-szeres, az egyszerűbbeknél 0,8 szorzót alkalmazhatnak. A tervező és a megbízója végül az így kiszámított legalacsonyabb és legmagasabb tervezési díj között alkudhat meg.   A rendelettervezet ugyan elakadt a kormányzati útvesztőkben, ám a Magyar Építészkamara ma is úgy tekint e számokra, mintha kihirdették volna, és ajánlásként ezt tárja a honlapjára látogatók, így tagjai elé is. A Középülettervező Zrt. elfogadott mintegy egymilliárdos ajánlata még a magasabb szorzóval számított díjat is legalább 150 millió forinttal felülmúlja. A rendelettervezet és így a kamara ajánlása szerint a végső díj 45 százaléka az engedélyezési, míg 55 százaléka a kivitelezési terv elkészítésének az ellenértéke.   A tervezési díjszabás mértékének meghatározásáról nincs jelenleg érvényes jogszabály, csak kamarai ajánlás – erősítette meg lapunknak Eltér István. A MÉK Nonprofit Kft. ügyvezetője ugyanakkor megjegyezte, hogy a Magyar Építészkamara (MÉK) által ajánlott differenciált árszabály figyelembe veszi a sportlétesítménynél alkalmazott tervezési munkák számát is (gépészeti, elektromos, konyhatechnológiai, hangosító, lift, kertészet és mások). Az Európai Unió egyébként nem kedveli fixáras tarifákat, mert nem tartja piackonformnak – fűzte hozzá a szakember. Ismeretei szerint ilyen csak Németországban alkalmaznak. A 21. századi technológiák alkalmazása miatt nemcsak az építési költségek, de a tervezési díjak is az egekig emelkedhetnek – említette egy sportszakember, hozzátéve, hogy a korábban elkészült arénák a kézilabda-csarnok hírekben szereplő költségének a felébe kerültek. Az új technikák között említette például, hogy az Egyesült Államokban a stadionokban már van, ahol telefonos applikációval szabályozható az ülés hőmérséklete.  Feltehetően a népligeti arénánál a multifunkciós szerep mellett a reprezentatív jelleget is hangsúlyozták – vélte.  A többek között a kézilabdacsarnokot is magába foglaló sportberuházásokról a Magyar Közlönyben március végén jelent meg egy kormányrendelet, amelyből kiderül, hogy a beruházás előkészítésére idén több mint 3 milliárd forintot különített el a kabinet a központi költségvetésből. A 24.hu információi szerint még egy kapavágás sem történt, de kézilabda Eb-re már 2,6 milliárdot elköltöttek belőle.

Fradiváros

A beruházásról döntő törvény szerint "a felépítendő új multifunkciós csarnok beruházást olyan módon szükséges előkészíteni és megvalósítani, hogy az új multifunkciós csarnok egy fővárosi sportegyesület vagyonkezelésébe kerüljön”. Nem volt nehéz kitalálni, hogy az Üllői úti létesítmény vagyonkezelője az FTC lesz, különös tekintettel arra, hogy az egyesület elnöke Kubatov Gábor, Fidesz pártigazgatója, alelnöke. A csarnok része lesz a több tízmilliárd forintért épülő Fradi-városnak (17 szakosztály, uszoda, jégpálya), amely ilyen néven új vasútállomást is kap. 

Szerző
Frissítve: 2019.05.16. 15:50

Kéményseprésre kapnak pénzt a megmaradt önkormányzatok

Publikálás dátuma
2019.05.15. 21:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Néhány százmillió forint állami támogatást kapnak az ingyenes kéményseprésért cserébe azok az önkormányzatok, amelyek még nem adták át a tevékenységet a katasztrófavédelemnek.
Helyi önkormányzatok kéményseprési feladatai számára 741,5 millió forint átcsoportosítását rendelte el a kormány a katasztrófavédelem költségvetéséből – derül ki a ma este megjelent Magyar Közlönyből. Lapunk értesülései szerint erre az összegre azon kevés helyhatóság pályázhat, amelyek 2016 óta még nem adták át a lakossági kéményseprési feladatokat a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF). Tekintettel arra, hogy a szabály szerint a helyhatóságoknak a legkésőbb akkor kell átadniuk a tevékenységet a katasztrófavédelemnek, amikor lejár a feladatot eddig ellátó vállalkozóval kötött szerződésük, az ország nagy részén ma már a katasztrófavédelem látja el a – lakosság számára ingyenes – sormunkákat. Kivétel Budapest, Fejér és Vas megye és még néhány település. Az összeg nagy részét ismereteink szerint – értelemszerűen – a budapesti Főkétüsz nyerte el: a fővárosi társaságnak így térítik meg az „ingyenes” sormunkákat. (Az ugyanakkor, hogy mi ingyenes és mi nem, ennél jóval bonyolultabb.) Mint arról korábban beszámoltunk, amióta az Orbán-kormány ellehetetlenítette a kéményseprő-vállalkozókat, ritkította a kötelező ellenőrzéseket, sőt a családi házak körében el is törölte a kötelezettséget, országszerte jelentősen megnőtt a szén-monoxid-mérgezések száma.
Szerző

Csúcs után lassulás – Jövőre már lanyhulhat a magyar gazdaság

Publikálás dátuma
2019.05.15. 19:42

Fotó: Népszava
Kiemelkedő növekedést produkált a magyar gazdaság az első negyedévben. A tempó az év végéig kitarthat, de jövőre már lanyhul.
A magyar gazdaság első negyedévi – évesített – bővülése jócskán meghaladta az előzetes várakozásokat. A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett nyers adatai szerint 5,3 százalék volt a növekedés mértéke ebben az időszakban. Hasonlóra 20 esztendeje nem volt példa, nagyobb gyorsulásra is csak egy alkalommal. Az már korábban ismeretes volt, hogy az építőipar az első negyedévben 50, az ipar 6,2 és a kiskereskedelem pedig 6,5 százalékkal bővült. Az Európai Unió gazdaságai közül – 1,5 százalékkal –, Magyarország érte el a legnagyobb mértékű növekedést az első negyedévben. A nemzetközi mezőnyből azáltal tudtunk kiemelkedni, hogy töretlenül nő a belső fogyasztás – mondta a Népszava érdeklődésére Virovácz Péter. A munkaerőhiány miatt nagyobb, két számjegyű lett a bérkiáramlás, amelynek mértéke nálunk meghaladja még a környező országokét is. Az ING vezető elemzője a kiugróan magas GDP növekedést – bár a pontos összetételét még nem ismerjük – annak is tulajdonítja, hogy az alacsony hitelkamatok miatt erőteljesen tudtak nőni a beruházások. Ugyanakkor a gyengébb külkereskedelmi forgalom után végre 2019-ben ismét a növekedés jeleit lehetett tapasztalni. A nemzetközi környezetről elmondható, hogy recesszióról szó sincs, összeomlásról pedig egyáltalán nem beszélhetünk – figyelmeztetett Virovácz Péter. A keresletcsökkenés viszont megjelent, ennek jele, hogy a hazai autógyárak megkezdték fejlesztéseik visszafogását, azonban ez csak 2020-tól éreztetni a hatását – tette hozzá az elemző. Reális veszélyt jelent ugyanakkor, hogy Donald Trump elnöknek május 18-án kell állást foglalnia arról, hogy az Európai Unióban gyártott autók után emelt vámtételt alkalmaznak-e az Egyesült Államokban. Ha ez megtörténne, akkor – ígéretük szerint – az európai közösség sem maradna tétlen. Ez már valódi kereskedelmi háború lenne, és minden bizonnyal kihatna a magyar gazdaságra is. Az elemzők megegyeznek abban, hogy az év végéig – az egyre magasabb bázis miatt – fokozatos lassulásra lehet számítani, de idén a GDP növekedése így is elérheti a 4,7 százalékot, viszont jövőre már csak 3,7 százalékra várják. A beruházási boom a következő években  tovább folytatódhat az irodapiac, az ipar, a logisztika, a szálláshely szolgáltatások és a kereskedelem területén. Virovácz Péter úgy vélte, hogy idén várható a korábbinál több lakást adnak át, ami a következő években tetőzhet, a kedvezményes újlakás áfa kivezetést pedig részben ellensúlyozhatja a csok kiterjesztése. Mivel eddig az uniós ciklus forrásainak egyharmadát sikerült lehívni, a projektek kétharmadának megvalósulása következő években várható, így az uniós források növekedéstámogató hatása is áthúzódhat a következő évekre. A működő tőke beáramlása tovább tart, a tavalyi 1380 milliárd forint értékű beruházási döntés után idén már közel 950 milliárd forintnyi fejlesztésről döntöttek.  Nagy kérdés a mezőgazdaság teljesítménye, amiről Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélekedett, hogy az év elején nem voltak biztató jelek, ezért lefelé mutató kockázatot jelent az agrárium hozzájárulása a GDP-hez. Előre tekintve a szakember úgy látja, hogy az előrejelzéseket övező kockázatok kiegyensúlyozottak. A már említett kereskedelmi háború eszkalálódása mérsékelheti  a növekedést, míg a részleteiben még nem ismert gazdaságvédelmi program kormányzati intézkedései akár ellensúlyozhatják ezt.

Éledezik az euróövezet gazdasága

 Az első negyedévben az előző negyedévhez képest szezonális kiigazítással 0,4 százalékkal nőtt a GDP az euróövezet 19 tagállamában és 0,5 százalékkal az Európai Unió 28 tagállamában.  A felpattanás annak köszönhető - olvasható ki az Eurostat adataiból -, hogy a legnagyobb euróövezeti gazdaság, a német magához tért és stagnálásról 0,4 százalékos emelkedésre váltott. Olaszország gazdasága pedig kilépett a technikai recesszióból, szerény 0,2 százalékos növekedést elkönyvelve. Éves bázison szezonális kiigazítással az euróövezetben 1,2 százalékkal, az Európai Unióban 1,5 százalékkal nőtt a GDP, mindkét régióban az előző negyedévivel megegyező ütemben.    Az Egyesült Államok gazdasága az idei első három hónapban negyedéves szinten 0,8 százalékkal, éves összevetésben pedig 3,2 százalékkal nőtt. Az Eurostat június 6-án hozza nyilvánosságra a harmadik, végleges becslést az unió és az euróövezet első negyedéves gazdasági teljesítményéről. 

Szerző
Témák
GDP-bővülés