Épül a Fradiváros, feláras tervezéssel

A 2022-es Európa-bajnokság hipercsarnokának tervezője – közbeszerzési pályázaton kívül – gigadíjra számíthat a költségvetésből.

Nettó 955 millió forintért tervezik meg a Szlovákiával közös rendezésű 2022. január 12-én kezdődő férfi kézilabda-Európa-bajnokság 22 ezer főt befogadó budapesti gigacsarnokát – derült ki abból a KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Nonprofit Zrt.-vel kötött szerződésből, amelyről a 24.hu számolt be. A nyertes a Középülettervező Zrt. lett. Mivel a multifunkciós csarnok építését – a Népliget szomszédságában, a buszpályaudvar mellett, az egykori laktanya (katonai főiskola) helyén – a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektté nyilvánította, a megbízást a cég meghívásos-tárgyalásos eljárásban kapta meg. Bár Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos április elején még pályázatról és legolcsóbb ajánlatról beszélt, a kabinet a szabályos közbeszerzési eljárás lefolytatását azzal hárította el, hogy így gyorsabb lehet az előkészítés, mert hamarább beszerezhetők a szükséges hatósági engedélyek, ami meggyorsíthatja az előkészítést.

A Papp László Sportaréna befogadóképességénél csaknem kétszerte nagyobb csarnok építési költségét 15 milliárd forintra becsülik. (A létesítmény csak később kap nevet, feltehetően a szponzorét.) A tervezett beruházási költségekhez képest a tervezés díjazását számos szakember eltúlzottnak tartja.

Egy 2013-es kormányrendelet-tervezet szerint egy építmény tervezésének a becsült kivitelezési költség százalékában kell meghatározni. A 40 és 100 millió forint közötti kivitelezési költségnél a legalacsonyabb díj 5,9, míg a legmagasabb 9,6 százalék. Ahogyan emelkedik a kivitelezési költség, úgy csökkennek a szorzók. Esetünkben – 15 milliárd forintos becsült beruházási költséggel számolva – a végül el nem fogadott kormányrendelet 3-4,7 százalékos sávba helyezi az elfogadható tervezési díjat. Ha az épület kivitelezési értéke elérné a 20 milliárd forintot, a legalacsonyabb tervezési díja már csak 2,5, míg a legmagasabb 4 százalék lenne. A legalacsonyabb és a legmagasabb díjakat az építménytípus szerint felfelé, illetve lefelé is el lehet téríteni, mert más egy lóistálló felhúzása, illetve például a Zeneakadémia felújítása – érzékeltette egy építész. A bonyolult építkezéseknél a 1,2-szeres, az egyszerűbbeknél 0,8 szorzót alkalmazhatnak. A tervező és a megbízója végül az így kiszámított legalacsonyabb és legmagasabb tervezési díj között alkudhat meg.

A rendelettervezet ugyan elakadt a kormányzati útvesztőkben, ám a Magyar Építészkamara ma is úgy tekint e számokra, mintha kihirdették volna, és ajánlásként ezt tárja a honlapjára látogatók, így tagjai elé is. A Középülettervező Zrt. elfogadott mintegy egymilliárdos ajánlata még a magasabb szorzóval számított díjat is legalább 150 millió forinttal felülmúlja. A rendelettervezet és így a kamara ajánlása szerint a végső díj 45 százaléka az engedélyezési, míg 55 százaléka a kivitelezési terv elkészítésének az ellenértéke.

A tervezési díjszabás mértékének meghatározásáról nincs jelenleg érvényes jogszabály, csak kamarai ajánlás – erősítette meg lapunknak Eltér István. A MÉK Nonprofit Kft. ügyvezetője ugyanakkor megjegyezte, hogy a Magyar Építészkamara (MÉK) által ajánlott differenciált árszabály figyelembe veszi a sportlétesítménynél alkalmazott tervezési munkák számát is (gépészeti, elektromos, konyhatechnológiai, hangosító, lift, kertészet és mások). Az Európai Unió egyébként nem kedveli fixáras tarifákat, mert nem tartja piackonformnak – fűzte hozzá a szakember. Ismeretei szerint ilyen csak Németországban alkalmaznak.

A 21. századi technológiák alkalmazása miatt nemcsak az építési költségek, de a tervezési díjak is az egekig emelkedhetnek – említette egy sportszakember, hozzátéve, hogy a korábban elkészült arénák a kézilabda-csarnok hírekben szereplő költségének a felébe kerültek. Az új technikák között említette például, hogy az Egyesült Államokban a stadionokban már van, ahol telefonos applikációval szabályozható az ülés hőmérséklete. Feltehetően a népligeti arénánál a multifunkciós szerep mellett a reprezentatív jelleget is hangsúlyozták – vélte.

A többek között a kézilabdacsarnokot is magába foglaló sportberuházásokról a Magyar Közlönyben március végén jelent meg egy kormányrendelet, amelyből kiderül, hogy a beruházás előkészítésére idén több mint 3 milliárd forintot különített el a kabinet a központi költségvetésből. A 24.hu információi szerint még egy kapavágás sem történt, de kézilabda Eb-re már 2,6 milliárdot elköltöttek belőle.