63 magyar település kap ingyen WiFi-t az EU-tól

Publikálás dátuma
2019.05.15. 19:49

Fotó: Shutterstock
Az Európai Bizottság 2020 végéig további két felhívást fog közzétenni azon településeknek, amelyek az első két körben nem nyertek. A következő pályázat meghirdetésére még idén sor kerül.
Újabb 3400 európai, köztük 63 magyarországi település létesíthet ingyenes vezeték nélküli internetkapcsolati pontokat a WiFi4EU elnevezésű uniós finanszírozási program keretében - jelentette be szerdán az Európai Bizottság. A brüsszeli testület kihirdette a második - idén áprilisi - pályázati felhívás eredményét, ebben a körben a több mint 10 ezer pályázó település közül 3400-at választottak ki.
A kiválasztott települések önkormányzatai wifi-pontokat hozhatnak létre a közösségi élet olyan színterein, ahol még nem áll rendelkezésre ingyenes vezeték nélküli internetkapcsolat, például múzeumokban, parkokban vagy egyéb köztereken. Magyarországon Alsónémeditől Veresegyházig 63 település nyerte el az egyenként 15 ezer euró (körülbelül ötmillió forint) értékű WiFi4EU-utalványokat. 
A települések szerződést köthetnek azokkal a cégekkel, amelyek a közterületeken telepíteni fogják a wifi-pontot, majd beválthatják a kapott utalványt. Minden wifi-pontnak legalább 3 éven át kell üzemelnie, ingyenesen és reklámmentesen.
Az Európai Bizottság 2020 végéig további két felhívást fog közzétenni azon településeknek, amelyek az első két körben nem nyertek. A következő pályázat meghirdetésére még idén sor kerül.
Frissítve: 2019.05.16. 10:22

Fidesz-közeli cégek kereshetnek a béreket letörő külföldi munkásokon

Publikálás dátuma
2019.05.15. 19:22

Fotó: Facebook / Ujhelyi István
Olyan munkahelyre, ami a megélhetés költségeit sem fedezi, nincsen szükség, hangsúlyozta Székesfehérváron Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő és Márton Roland polgármesterjelölt
Közpénzen, óriásplakátokkal toboroznak Ukrajnában és Mongóliában embereket, hogy Magyarországra jöjjenek alacsony bérekért dolgozni - hangzott el Ujhelyi István szocialista EP-képviselő és Márton Roland székesfehérvári polgármesterjelölt közös sajtótájékoztatóján.
Később a két politikus egy élő videóval is jelentkezett egy munkásszállás elől, ahol a vendégmunkásokat - szóhasználatukban gazdasági bevándorlókat - szállásolják. Márton itt kifejtette, ezek az emberek Fidesz-közeli cégeknek 130-140 ezret fizetnek azért, hogy az országba jöhessenek dolgozni, jellemzően 3 hónapra. Ezek a cégek aztán 12-14 százalékot levesznek a bérükből is, és további 30-40 ezer forintot keresnek azzal, hogy embertelen körülmények között elszállásolják őket. Több mint kétezren lehetnek ilyen munkások Magyarországon, és csak Székesfehérváron 35-40 "illegális" munkásszálló van, állítják.
A szakszervezetek szerint ez annyira megéri a nagyvállalatoknak, hogy a magyar munkavállalókat már apróságokért és mondvacsinált okokkal is kirúgják - mondta Márton. Hozzátette: "ilyen tömeges bevándorlásra biztos, hogy nincs szükség, mert lefele hajlítja a béreket és akadályozza a versenyképesség növekedését". A vendégmunkásoknak 190-200 ezres nettó fizetése van, folytatta, hangsúlyozva, ilyen bérekből Székesfehérváron nem lehet megélni. Olyan munkahelyre, ami a megélhetés költségeit nem tudja fedezni, nincsen szükség Magyarországon, húzta alá.
Szerző
Témák
MSZP kampány

Másodszor is betiltották a Mi Hazánk törökszentmiklósi vonulását

Publikálás dátuma
2019.05.15. 18:13
Toroczkai László
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ismét bejelentették a cigányellenes megmozdulást, ám hosszabb útvonallal és a véleménynyilvánítás korlátozása miatti háborgással. A rendőrség szerint joggal feltételezhető, hogy a félelemkeltés a cél.
Néhány napja derült ki, a rendőrség nem engedélyezi a Mi Hazánk cigányellenes vonulását Törökszentmiklóson. Ám a szervezők nem adták fel, a tervezett vonulást ismét bejelentették, némiképp módosított formában. Ám egy rendőrségi határozat szerint a szélsőséges megmozdulást másodszor sem engedélyezték a hatóságok, szúrta ki a Mérce.
A most betiltott rendezvényt szintén május 21-re jelentették be, és a korábbi határozat ellenére - ami inkább egy statikus tüntetést javasolt a szélsőjobboldali egybegyűlteknek - ezúttal még hosszabb útvonalra kértek engedélyt. Emellett a korábbi "Tiltakozás a bűnözés ellen" cím helyett immár explicit módon rasszista, nyíltan uszító címmel próbálkoztak: "Tiltakozás a cigányterror és a véleménynyilvánítás korlátozása ellen" lett volna az esemény neve.
A gyűlés betiltásának indokaként felhozta a rendőrség éppen a "cigányterror" kifejezés használatát is, valamint a szervezet által hirdetett rasszista, kirekesztő elveket, az esemény "erődemonstráció" jellegét, valamint a szervezetek előtörténetét. Mint írták, ezek alapján

"joggal feltételezhető, hogy az kimondottan félelemkeltésre, a közösség egyes tagjai elleni erőszakra történő burkolt felhívást hordoz magában".

A határozat arra is hivatkozik, hogy az érintett útvonalon olyanok élnek, akiket a vonulás őket gyalázó, megfélemlíteni akaró üzenetek végighallgatására kényszerítene. Erre pedig - a közönség foglyul ejtésére - nem terjed ki sem a véleménynyilvánítás szabadságához, sem a békés gyülekezéshez való jog.
A demonstrációt eredetileg egy közelmúltban történt trafikos támadásra válaszul, s úgy általában a „cigány-bűnözés ellen” hirdettek meg. Reagált erre közösségi oldalán a Roma Sajtóközpont is, közösségi oldalukon egy törökszentmiklósi férfi álláspontját tolmácsolták. A férfi súlyos helyi bűnügyet is felelevenített - például idősek kirablásának, kislányokat molesztáló pedofil tanárnak és apagyilkosságnak ügyeit -, melyeket mind magyarok követtek el, és melyekre egyetlen párt sem telepedett rá. Az Idetartozunk Egyesület pedig egy Választási Emberi Jogi Minimum megfogalmazásával reagált, mely aláírói azt vállalják, hogy nem kampányolnak sérülékeny társadalmi csoportok elleni uszítással, a politikai haszonszerzés eszközeivé téve őket, és az ellenük szított gyűlöletet.
Szerző
Frissítve: 2019.05.15. 18:19