Nem kapkodja el a vadászatot az óceán egyik legfélelmetesebb ragadozója

Publikálás dátuma
2019.05.16. 09:09
Illusztráció
Fotó: STEFAN SAUER / AFP
Az oroszlánhoz hasonlóan lesből támad kiszemelt zsákmányára a tigriscápa - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint az óceán egyik legrettegettebb ragadozója "meglepően lusta" vadász.
Az ausztráliai Murdoch Egyetem és az Ausztrál Tengertudományi Intézet kutatói a Nyugat-Ausztrália partjaihoz közeli Ningaloo zátonynál figyelték meg, hogy miként mozognak a cápák, amikor összetalálkoznak a jellegzetes zsákmányuknak számító teknősfajokkal, nagytestű halakkal és más cápákkal.
A tigriscápák meglepően lusta ragadozók - mondta a kutatást vezető Samantha Andrzejaczek. 

"Az általunk megjelölt példányok még akkor is zavartalanul úszkáltak tovább és meg sem próbáltak lecsapni az éber zsákmányra, amikor az az orruk előtt volt"

- tette hozzá a szakember.

 A tanulmány társszerzője, Adrian Gleiss szerint a tigriscápák inkább lesből támadnak, akárcsak az oroszlánok. Nem pazarolnak energiát arra, hogy üldözőbe vegyenek olyan prédát, amely már tisztában van a jelenlétükkel és gyorsan el tud szökni, inkább lesből támadnak a gyanútlan teknősökre és nagytestű halakra.
A kutatók 27 tigriscápát jelöltek meg speciális jeladóval, amelyeket puszta kézzel erősítettek az állatok hátúszójára, majd miután a műszerek egy-két nap után maguktól leváltak, begyűjtötték őket a víz felszínéről.
A vizsgálat egyedülálló bepillantást nyújt a cápák egy napjába, hasznos információkkal segítve a ragadozók megóvását célzó erőfeszítéseket.
Szerző
Témák
tigriscápa
Frissítve: 2019.05.16. 11:01

Elkobzott pumát fogadott örökbe az amerikai nagykövetség Szegeden

Publikálás dátuma
2019.05.15. 14:41
Illusztráció
Fotó: Maksim Blinov / AFP
Egy korábban illegálisan tartott nőstény pumát fogadott jelképesen örökbe az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a Szegedi Vadasparkban.
Egy korábban illegálisan tartott és ezért elkobzott nőstény pumát (Puma concolor) fogadott jelképesen örökbe az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége nevében David Kostelancik misszióvezető-helyettes szerdán a Szegedi Vadasparkban. A gesztussal a nagykövetség az elismerését fejezi ki a Szegedi Vadasparknak, valamint a magyar rendészeti és állat-egészségügyi hatóságoknak erőfeszítéseikért, amelyet a vadon élő állatok illegális kereskedelme és a veszélyeztetett fajok védelme érdekében tesznek – közölte a diplomata.
Szegeden két fiatalnak számító pumát gondoznak. A 2015-ben született hím az angliai Exmoor Zoo-ból egyévesen érkezett Szegedre. A párja azonban elkobzott egyedként került az állatkertbe. Egy magánszemélynél foglalták le több más nagyragadozóval együtt. Magyarországon a veszélyesnek számító vadállatok tartása szigorú feltételekhez, engedélyekhez kötött, a különösen veszélyes fajok egyedeit - így a pumákat - csak állatkertben gondozhatják. A fiatal – feltehetően szintén négyéves – nőstény tisztázatlan körülmények között került tartójához, így a természetvédelmi hatóságnak nem volt más lehetősége, mint közgyűjteményben elhelyezni az állatot.
A Szegedi Vadaspark komoly tapasztalatokkal rendelkezik a pumák tartásában, így 2017. november 21-én be tudta fogadni az elkobzott állatot. A kezdetben nagyon félénk nőstény megszokta új, eddigieknél tágasabb helyét és a párját, így remélik, idővel utódjuk is születhet.
Az amerikai földrész emlősei közül valaha a puma élt a legnagyobb kiterjedésű területen, a mérsékelt övtől a trópusokig. Az emberi települések, a mezőgazdasági területek terjeszkedésével élőhelyeinek száma csökkent. Egyedei közül sok esik a vadászat áldozatává, egyrészt, mert az indokoltnál nagyobb mértékben hibáztatják a háziállatok elejtésével, másrészt félnek tőle. A puma akár óránkénti 50 kilométeres sebességgel is képes futni, álló helyzetből vízszintesen hat, függőlegesen 2,5 méterre ugrik, harapása pedig jóval erősebb, mint bármely háziasított kutyának. A hímek egy-másfél méteresre nőnek meg, testtömegük meghaladhatja az egy mázsát is. A kifejlett nőstények hossza 80-130 centiméter, tömege 30-60 kiló. A puma jellemzően egyedül vadászik, zsákmányai nagy testű emlősök – szarvas, villásszarvú antilop –, de ha arra kényszerül kisebb állatokat is megeszik. Élelmüket saját vadászterületükön szerzik be, amit jól ismernek és ahol egész életüket töltik. A hímek territóriuma 250, a nőstényeké 50-150 négyzetkilométer is lehet.
Szerző

Először becsülték meg, mekkora a baj a vizekben a mikroműanyagok miatt

Publikálás dátuma
2019.05.15. 13:59
évente több, mint 30 millió tonna műanyag kerül az óceánokba
Fotó: BERND WUSTNECK /
Egyelőre nem jelent azonnali veszélyt az európai édesvizekben lévő mikroműanyag – derült ki egy svájci felmérésből. Ázsia vizeinek egy részében azonban már a küszöbértékek felett van a mikroműanyag-terheltség.
A svájci Empa kutatóközpont munkatársai, Bernd Nowack és Veronique Adam, elmondásuk szerint elsőként becsülték meg annak kockázatát, milyen veszélyt jelentenek az apró műanyagrészecskék az édesvízben élő halak és más organizmusok számára.
A kozmetikumokban található apró műanyagrészecskék, a mosásból származó műanyagrostok, elmállott és szétesett műanyagok a szennyvízbe kerülnek. Bár a víztisztítótelepek egyre hatékonyabban működnek és kiszűrik az öt milliméternél kisebb részecskék jórészét is, mégis egyre több műanyag kerül a vizekbe és a talajba. 
A svájci szakértők szerint Európa folyóiban és tavaiban még nem áll fenn akut veszély, a mikroműanyag koncentrációja az eddig vizsgált vizekben azon határérték alatt van, amely már veszélyt jelentene a különböző vízi organizmusokra – közölte az Empa.
Műanyagszemcsék közönséges asztali sóban
Fotó: Paulo de Oliveira / AFP
Európától eltérően Ázsia vizeinek egy részében már a küszöbértékek felett van a mikroműanyag-terheltség. A világ egyes régiói tehát különböznek a mikroműanyag okozta szennyezettséget és az abból következő rizikókat tekintve. Központi probléma a szennyvíztisztítás: ahol nincsenek vagy korlátozottan működnek a víztisztítótelepek, ott nagyobb koncentrációban jelentkezhet a mikroműanyag a természetben.
 Az Európa számára megnyugtatónak látszó kutatási eredmény ellenére Nowack hangsúlyozta, további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy kizárják a negatív következményeket. Csapatával a kutató további kockázati értékeléseket végez a talajban és a világ vizeiben lévő mikroműanyag után kutatva. Az Empa szakértői vizsgálják továbbá a mikroműanyag keletkezésének körülményeit, és megpróbálják meghatározni a környezetben lévő mikroműanyag mennyiségét.
A tudósok olyan módszert alkalmaztak, amelyet elsősorban a vegyi anyagok okozta környezeti kockázatok becslésére alkalmaznak. Eredményeikről az Environmental Toxicology and Chemistry című szaklapban számoltak be. 
Szerző
Témák
mikroműanyagok