A gyilkolásra alkalmas kések és a választók névjegyzéke – az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul

Publikálás dátuma
2019.05.16. 10:06
Tóth Bertalan
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Jogértelmezési vitába keveredett Az EP-választás kapcsán Tóth Bertalan, és a Nemzeti Választási Iroda. Az ügy a Kúria elé került – a testület a szocialista állításokat nem vitatta, mégis egy elvi lehetőséget hangsúlyozva döntött.
Amennyiben az ítélet szerint kérdéses a választói névjegyzék felhasználása, akkor hadd javasoljam tisztelettel a Kúriának, hogy tiltsa be a kések eladását, hiszen nem lehet benne biztos, hogy aki ilyen vágó alkalmatosságot vesz, az a konyhában sajtot és szalámit szeletel vele, vagy gyilkosság elkövetésére használja – kommentálta Tóth Bertalan a Kúria döntését. Amit – deklarálta az MSZP elnöke és EP-listaveztetője – mindenképp megtámadnak az Alkotmánybíróságon. A döntés előzménye annyi, hogy Tóth Bertalan szeretett volna egy választói névjegyzéket 149 ezer forintért – és ezen összekülönbözött a Nemzeti Választási Irodával. A technikai tudnivalókról annyit, hogy a választási szabályok értelmében a jelöltek, illetve a jelölő szervezetek a voksolás előtt megvásárolhatják az úgynevezett szavazói névjegyzéket, a névsort, amelyik megmutatja, hogy egy adott választókerületben kik jogosultak részt venni a megmérettetésen. A jelöltek a saját választókerületük névsorát vásárolhatják meg – a mindenkori bruttó minimálbér összegéért (ez most 149 ezer forint). Országos listát a jelölő szervezetek vehetnek, ennek költsége, az említett 149 ezer forint, szorozva a szavazókerületek számával. Az országgyűlési választásokon egyszerű a matek: a 106 egyéni választókerület a szorzó. Az MSZP elnöke szerint a szabályok az EP-választások esetében egyértelműek: mivel listás voksolásról van szó, az egész ország egyetlen választókerületnek számít, és ennek az egy kerületnek ő a jelöltje – hiszen ő vezeti az MSZP és a Párbeszéd közös listáját. Az NVI viszont úgy számol, hogy az ország valóban egy választókerület, de 21 mivel jelölt van, ezt a létszámot kell 149 ezer forinttal szorozni, azaz a névjegyzék tarifája 3,129 millió. Tóth Bertalan kifogást emelt az NVI jogértelmezése ellen, első körben az NVB az utóbbinak adott igazat. Az MSZP elnöke nem hagyta annyiban, az ügy a Kúria előtt landolt – és itt dodonai ítélet született. A Kúria ugyanis majdnem mindenben egyetértett Tóth Bertalannal. Nem vitatta, hogy a listavezető értelmezhető az EP-kampányban az országnyi választókerület jelöltjeként. Elfogadta azt az érvet, hogy a jelölt ebben az esetben folytathat önálló kampányt – és nem csak a lista részeként értelmezhető. Ennek ellenére a Kúria úgy döntött: nem ad helyt a szocialista politikus kérésének. Ugyanis – mint arról fent szó volt – a választási szabályok különbséget tesznek aközött, hogy a jelölt vagy a jelölő szervezet (ebben az esetben az MSZP) igényli-e a választói névjegyzéket. Márpedig a Kúria szerint Tóth Bertalan és a szocialista párt adatfelhasználása között "kétséges" éles határt húzni. Azaz az MSZP elnöke szerint a Kúria azért döntött ellenében, mert meg van az elvi lehetősége, hogy szabálytalanul használja fel a kért adatokat. Csakhogy ez egy visszás döntés, hiszen ebben az esetben mindent lehetne korlátozni (lásd: a késes példát).
Szerző

A szélsőjobb becsapja híveit

Publikálás dátuma
2019.05.16. 09:10

Fotó: ALEXANDER ZEMLIANICHENKO / AFP
A növekvő szkepticizmust és kiábrándultságot használják fel az egyre erősödő európai szélsőjobb pártok. A retorikájuk és tetteik közötti különbség azonban azt jelzi, átverik támogatóikat.
Átfogó, minden részletre kitérő tanulmányt mutatott be kedden a brüsszeli székhelyű Corporate Europe Observatory (CEO) elnevezésű kutatóközpont. A közismerten radikális baloldali think-tank több európai uniós ország (elsőként Magyarország, Ausztria, Németország, Lengyelország, Olaszország, Dánia, Svédország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Nagy-Britannia) autoriter illetve szélsőjobb politikai pártjainak felemelkedése, botrányainak ismertetése mellett levonja az általános érvényű következtetéseket és egyben rávilágít a különbözőségekre is. A CEO szerint ezen pártok – Magyarországról a Fideszt és a Jobbikot nevesítik – közös nevezője az, hogy az ultranacionalizmusra és a gyűlöletbeszédre építenek, képmutatók és mélységesen megvetik a demokráciát. Úgy vélik, ezekre a pártokra azonban oda kell figyelni, mert retorikájuk veszélyes, hatalmi érdekeik érvényesítésében pedig nem válogatnak az eszközökben. A közelgő európai parlamenti választásokon várhatóan jól szerepelnek majd a tekintélyelvű pártok, szerintük mindenekelőtt választóik megtévesztésének köszönhetően. Nemzeti hovatartozásuktól függetlenül, mindegyik azzal kampányol, hogy véget vetnek a korrupciónak, a költségvetési megszorításoknak, az egyszerű emberek érdekeit védelmezik az „elittel” szemben, visszaadják a nemzeti önbecsülést és nemzeti méltóságot, miközben tetteik egészen mást mutatnak. Ezeknek a pártoknak a finanszírozása átláthatatlan, korrupciós botrányok sora kapcsolódik hozzájuk, a pártelitek és környezetükhöz tartozó személyek látványos gazdagodása folyik soraikban. Közös nevező e pártoknál, hogy minden esetben, a nemzeti nacionalista megnyilvánulások dacára felsejlik a háttérből az orosz kormánnyal való együttműködés, a kínai gazdasági érdekek kiszolgálása vagy amerikai „gyűlöletcsoportok” pénze, eszmei támogatása. A brüsszeli agytröszt, irányultságának megfelelően, azt is szemükre veti, hogy a nagyvállalatok üzleti érdekeinek kiszolgálói, azokkal összejátszva érvényesítik saját gazdasági, hatalmi érdekeiket, amelyek viszont messze állnak a kisemberek érdekeitől, amelyek megvédését programjaikban hirdetik. Már ha programnak nevezhető az az általában igen egyszerű világkép, amely a másság - migránsok, etnikai kisebbségi – és LMBT közösségek – démonizálására alapul. Kiemelik, hogy a kelet-közép-európai országokban több ilyen párt is hatalomra került, mint például Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, és hatalmi pozícióban mindenhol az emberi jogok, a civil társadalom, az igazságszolgáltatás és a média függetlenségét is fenyegeti a kormányzat. Ám mivel igen mesterien tudják kihasználni az emberek csalódottságát és szkepticizmusát, minden bizonnyal tovább fognak erősödni. Ez viszont, a CEO szerint, azzal a veszéllyel járhat, hogy ha az EP-ben megerősödő autoriter formációk összefognak, netalán biztosokat delegálhatnak az Európai Bizottságba (az eddigi előrejelzések szerint azonban ez a veszély nem fenyeget, vélhetően nem lesz egységes szélsőjobb frakció és esélyük sincs arra, hogy EB biztost adjanak, szerk. megj.) alááshatják, vagy megakadályozhatják az olyan sürgető kérdések megnyugtató, közös rendezését, mint az éghajlatváltozás, az üzleti érdekek szabályozása, az európai dolgozók védelme, ugyanakkor alááshatják a demokrácia, a tolerancia, a nyitottság, az igazságosság és az egyenlőség értékeit. A tanulmány kitér arra, hogy a hasonlóságok ellenére nagyok a különbségek is, hiszen ezek a pártok különböző nemzeti kontextusokban, különböző módon fejlődtek ki. 

Az európai szélsőjobb pártok homályos pénzügyei

A CEO tanulmány részletesen bemutatja ezen pártok botrányos finanszírozói hátterét. Emlékeztet, a brit UKIP mögött milliárdos támogatók tűntek fel, a német AfD-be is sötét pénzek érkeztek, a holland PVV elfogadta a finanszírozást egy amerikai radikális szélsőjobb csoporttól, a francia Front National Oroszországból vett fel 9 millió eurós hitelt, Fidesz szoros kapcsolatot ápol a multinacionális vállalatokkal, mindenekelőtt a német autógyártókkal, az osztrák FPÖ mára már a „gazdagok pártja” nevet kapta; a cseheknél egy milliárdos nagyvállalkozó hozta létre az e sorba tartozó ANO pártot. Lengyelországban a bónuszbotrányban meg is kellett hátrálnia a kormányzó PiS-nek (Beata Szydło korábbi miniszterelnök és minisztereinek osztott óriási bónuszt a közfelháborodás hatására végül jótékony célra ajánlották fel). Az olasz Lega államtitkárát megvesztegetés miatt menesztették nemrég. És a sor folytatható.   

A Fidesz, mint állatorvosi ló

A tanulmány országokra lebontott része Magyarországgal indít és nem szokványos módon a Fideszt szélsőjobb pártként kategorizálja, jelezve, hogy az Európai Néppárt tagja, jelenleg felfüggesztve. Hangsúlyozzák, azért emelik ki a Fideszt, mert a magyar párt esete tökéletesen megmutatja azt, mi történik akkor, ha egy autoriter pártot hatalmon tartanak egy évtizedig. Emlékeztetnek, hogy a magyar formáció a nyolcvanas évek óta a magyar politikai élet meghatározó szereplője, liberális, kommunista ellenes alakulatból vált mára az ország demokratikus berendezkedését támadó, a sajtószabadságot és az alkotmánybíróságot korlátozó tekintélyelvű párttá. Orbán Viktor miniszterelnök a migránsok és menekültek, a civil társadalom elleni egyre fokozódó retorikájával hódít. Megemlékeznek a Soros György elleni kommunikációs hadjáratról és a CEU bezárásáról is, valamint a miniszterelnök családját övező kétes gazdagodási ügyekről és arról, hogy a Fidesz Magyarországon és az EU-ban egyaránt rendre az adócsalásokat visszaszorítani igyekvő kezdeményezések ellen szavaz.  

Szerző
Frissítve: 2019.05.16. 09:21

Independent: Orbán szélsőjobbos demagóg

Publikálás dátuma
2019.05.16. 08:47

Egyáltalán nem tisztelik Európában.
Trump téved, amikor Orbán Viktor társaságát keresi, mert a magyar politikus pária az EU-ban - írja az Independent. Ezt a szerző Európában élő amerikaiként állítja, kiemelve, hogy a kormányfőt egyáltalán nem tisztelik az öreg földrészen, éppen ellenkezőleg. A németek végeztek vele, elidegenítette magától a franciákat és a brit vezetőknek elegük van belőle, politikai gyámja immár utálja. Pont azért nem szeretik, amiért Trump hozzátörleszkedik: Orbán az elnök beteljesítetlen kampányígéreteit váltotta valóra. Nem sajnálja az időt az iszlám befeketítésére és nevetséges falat építtetett a határon. A számlát pedig az EU-val akarja kifizettetni. Egyben bizonyította, hogy még ma is el lehet hallgattatni a szabad sajtót. Azt is kitalálta, nehogy a bírák beleköpjenek a levesébe. De a két politikus abban is hasonlít, ahogyan Sorosról vélekedik, meg abban is, hogy szerintük Putyin nem is olyan veszélyes. Orbán szélsőjobbos demagóg, aki gúnyt űz a médiából és bármiféle hatalmi egyensúlyból. Antidemokratikus politikája évekkel vetette vissza az országot. De ha jövőre újraválasztják Trumpot, akkor számára ez a visszafelé haladó magyar tekintélyuralom lehet a modell, hogy megint naggyá tegye Amerikát.  
Szerző