Új alapokra épít a Fundamenta - beszállnak az állampapír-bizniszbe is

Publikálás dátuma
2019.05.16. 14:27

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az állami támogatás megszűnése után is jelentős az érdeklődés a lakástakarékok iránt. A Fundamenta azért más piacok irányába is nyit a nyáron.
Állampapír-értékesítéssel, napelemrendszerek telepítésének közvetítésével és finanszírozásával bővíti tevékenységét júniustól a Fundamenta-Lakáskassza Zrt., valamint belép az ingatlanközvetítés piacára is – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Tátrai Bernadett, a társaság elnök-vezérigazgatója. Mint mondta: a tavalyi év „rendkívüli és különleges” volt a Fundamenta számára, hiszen impozáns eredményeket értek el, ám a működésüket szabályozó törvényi változások miatt új kihívásokkal is szembe kellett nézniük. Emlékezetes: tavaly októberben a kormány viharos gyorsasággal, mindössze két nap leforgása alatt szüntette meg a lakáskasszákban elhelyezett megtakarítások után járó 30 százalékos állami támogatást. Mindez Tátrai Bernadett elmondása szerint lehetőséget adott működésük "korlátok nélküli újragondolására" és arra, hogy új piacok irányába induljanak el. Erős alapokra – a mintegy 900 ezer ügyfelükre és 2 ezer fős értékesítési hálózatukra - építenek, a lakáshitelezés pedig a következő években is a legfontosabb alappillérük lesz - jelentette ki. A Fundamenta tavaly rekordévet zárt: 50 százalékkal növelte szerződésállományát, betétállománya meghaladta a 502 milliárd, hitelállománya pedig a 400 milliárd forintot. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján az idei évi értékesítési teljesítménye az állami támogatás megszűnése ellenére elérheti a 2014-2015-ös szintet - közölte Tátrai Bernadett. Hangsúlyozta: a piac nem lett kisebb, hiszen az emberek lakáscélja megmaradt. Példaként Németországot hozta fel, ahol a megtakarítások 70 százalékához nem jár állami támogatás, mivel ott azt csak a szociálisan rászorulók kaphatják. A lakástakarék nem egyenlő az állami támogatással, nem az a fő mozgatórugó, hanem az, hogy a megtakarítások mellé olyan hitelt lehet majd fölvenni évek múlva, amelynek kamatát már most igen kedvező szinten rögzíthetik az ügyfelek – fogalmazott. Arra is kitért: a korábbi állami támogatás megszűnésével a korlátok is megszűntek, így az ügyfelek a korábbiaknál nagyobb összegű havi megtakarításokat tehetnek félre, amelyek mellé magasabb összegű hiteleket vehetnek majd fel. Mindezt ugyanakkor továbbra is csak lakáscélra – felújításra vagy vásárlásra – lehet fordítani. A felhasználás ellenőrzésében sincsenek egyenlőre változások, az elnök-vezérigazgató ugyanakkor utalt rá: szeretnék, ha a lakás-takarékpénztárak szabályozását újragondolnák. Morafcsik László vezérigazgató-helyettes bemutatta a Fundamenta két, az elmúlt hónapokban kidolgozott termékét is. Az egyik havi 20-40 ezer forintos megtakarításokra ad lehetőséget, 5 százalékos éves kamatbónusszal, a szerződők 2,9 százalékos kamattal 11 millió forintig vehetnek fel hitelt. A másik konstrukció havi 20-100 ezer forintos megtakarítással 5-22,5 százalékos kamatbónuszt kínál, amely mellé 5,5 százalékos kamattal legfeljebb 50 millió forint hitel vehető fel. A vezérigazgató-helyettes beszámolója szerint a tavaly novemberben bevezetett termékekre van kereslet állami támogatás nélkül is: már több tízmilliárd forintos állományt kezelnek.   
Szerző

Már Mészáros Lőrinc az ország legnagyobb földesura

Publikálás dátuma
2019.05.16. 11:35

Fotó: JEAN-FRANCOIS MONIER / AFP
További több mint 42 ezer hektáron végez vadgazdálkodási és vadászati tevékenységet is az egykori gázszerelőnek és feleségének magánérdekeltsége.
Lezárult a Talentis Agro Zrt.-hez tartozó agrár- és élelmiszer-ipari cégek integrációja, a csoport csaknem 38 ezer hektáron gazdálkodik. A csoport tulajdonosa nem más, mint Orbán Viktor barátja, az ország második leggazdagabb embere, akinek a Fidesz kormányzása alatt semmiből lett vagyona a Forbes szerint már 380 milliárd forintra rúg: Mészáros Lőrinc.
Mészáros Lőrinc ezzel pedig Magyarország legnagyobb földesura lett, az ő érdekeltsége gazdálkodik ugyanis a legnagyobb területen

- írja a G7.hu. A cím hosszú időn keresztül Csányi Sándort illette meg, az OTP-vezér magánérdekeltségébe tartozó vállalkozások ugyanis 35 ezer hektáron gazdálkodnak. Általában számítás kérdése volt, hogy ki állt hozzá legközelebb. Ha Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségeit egybeszámolták, akkor ők, ha nem, akkor egy időben Leisztinger Tamás, akinek azonban mára nagyon megcsappantak területei. Mészáros Lőrinc hozzájuk képest későn érkezőnek számít a nagygazdák világában, de – akárcsak más szektorokban – ezt bőven ellensúlyozta a szerzés gyorsasága.
A 38 ezer hektár mellett egyébként további több mint 42 ezer hektáron végez vadgazdálkodási és vadászati tevékenységet is a Talentis Agro.

Ráadásul mindez Mészáros Lőrinc és feleségének magánérdekeltsége, számos más vállalkozásukkal szemben a Talentist nem vitték tőzsdére. A tőzsdén jegyzett, többségében szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó Opus Nyrt. alatt viszont van még egy 1000 hektáron gazdálkodó vállalat is, így végül is - az erdőket nem számítva - 38 helyett 39 ezer hektár fölött diszponál az egykori gázszerelő.

Nem birtokos, földesúr

Földbirtoklásról szó szerint persze nem lehet beszélni, mert a törvények alapján idehaza egy magánszemély legfeljebb 300 hektár termőföldet birtokolhat, cégek (jogi személyek) pedig semennyit, csak bérelhetnek. Így azt lehet sorba állítani, hogy egy-egy üzletember érdekeltségei mekkora bérelt területen gazdálkodnak.

Szerző
Frissítve: 2019.05.16. 11:51

Befékezett a Mercedes, a BMW még kitart

Publikálás dátuma
2019.05.16. 10:55

Fotó: MERCEDES GYÁR
A BMW egyelőre tagadja, hogy csúszik a debreceni gyár építése, a Daimler-Mercedes stuttgarti központja viszont már elismerte az Indexnek, hogy bár hosszú távon számítanak a kecskeméti üzem bővítésével, de egyelőre felfüggesztik a beruházást.
Jövőre termelhet a kecskeméti második ütemben épülő gyártósor, mondták bizakodva még néhány napja is a Mercedesnél, de ez már egyre kevésbé tűnik valószínűnek, miután a márka stuttgarti központjában megerősítették, egyelőre leállítják a beruházást. A napokban jelentek meg hírek a Mercedes halasztó döntéséről, de bizonyossá – az Index kérdésére adott válasz nyomán – csak most vált. A BMW ugyan egyelőre tagadja, hogy meggondolták volna magukat az 1 milliárd eurósra tervezett debreceni gyár építését illetően, de azért annyit elárultak, hogy a márka „feszült pénzügyi helyzetbe került”, mert kedvezőtlenül alakultak az eladások. A költségek pedig nem csökkentek. Ezért elemzik a termelés bővítésére kidolgozott koncepciót. A bajor óriásnak, a Mercedeshez hasonlóan értékesítési gondjai vannak, mert telítődött a piac. Ráadásul a brexit sem töltheti el különösebb derűlátással a cég részvényeseit, hiszen a márka két brit legenda tulajdonosa is egyben, ám a Mini és a Rolls-Royce hamarosan kívül találhatja magát az Unión. Ennek ma még beláthatatlanok a következményei. Mint ahogy jelenleg azt sem tudni, mi lesz a magyar kormány 12,3 milliárd forintos – már odaítélt – támogatásával. A Mercedes pedig azzal kénytelen szembenézni, hogy a jelenlegi hazai építőipari fellendülés nem kedvez az elhalasztott nagyberuházásoknak. Állítólag sok alvállalkozó máris a szerződésbontás mellett döntött. Ha valóban csak egy évet késik a beruházás, akkor is roppant kemény diónak ígérkezik újra összeverbuválni egy jól képzett szakemberekből álló építőipari csapatot. Arról nem is szólva, hogy az egyre égetőbb munkaerő hiányos környezetben , a folyamatosan emelkedő bérek sok olyan jól képzett szakembert is elcsábíthatnak a kecskeméti Mercedes gyártól, akik azt tervezték, hogy a második ütemben felépülő üzemben fognak majd dolgozni. A BMW pedig a tervezett 1200 dolgozót valószínűleg a magyar kis és közepes vállalkozásoktól szipkázhatja el, vagy ahogy egyre több építő- ás élelmiszerfeldolgozó ipari cég mellett járműipari vállalkozók is teszik, vendégmunkásokat is alkalmaz. Elsősorban Ukrajnából számíthatnak nagyobb érdeklődésre, hiszen ott a legalacsonyabbak a bérek a térségben. Olyan óriási változások történnek az autóiparban, amelyek befolyásolják a nagy gyártók döntéseit, és ez igaz a Mercedesre éppen úgy, mint a BMW-re. Ilyen kihívás a technológiai váltás, az alternatív hajtás, az elektromos hajtás, az önvezető járművek megjelenése, az autóipart érintő uniós környezetvédelmi előírások fokozatos szigorítása, a széndioxid kibocsátás, vagy a fogyasztásmérés módosítása. Emellett nagy kérdés, hogy milyen gyorsan épülnek ki ezekhez az infrastrukturális beruházások, a piac hogyan fog növekedni. Érthető, ha a nagy gyártók kivárnak – említette a Népszavának Kilián Csaba a Magyar Gépjárműipari Egyesület ügyvezető főtitkára. A szakember is hangsúlyozta a kínai-amerikai vámvita, illetve az európai autókra tervezett amerikai vámok lehetséges kedvezőtlen hatásait. Óriási felelősség terheli a gyárakat, hogy melyik irányba induljanak el az ipar 4.0 forradalomban. Dönteniük kell, milyen modelleket és milyen mennyiségben gyártsanak és ehhez milyen gyárakat építsenek. A Mercedes és a BMW is olyan új üzemeket kíván építeni, amelyek képesek követni a változó technológiai követelményeket, vagyis a benzines hajtásról átállhassanak az elektromos, vagy a hibrid hajtású gyártású gépkocsik gyártására. Így rugalmasabban követhetik a piaci igényeket is – tette hozzá a szakember. A magyar beszállítói ipar az elmúlt években nagyon dinamikusan fejlődött. Különösen azok a cégek kerültek előre, amelyek már most is globálisan szállítanak a nagy autógyáraknak. Természetesen, ha meg akarják őrizni pozíciójukat a piacon, gyors ütemben kell előrelépniük a digitalizációban, robotizációban. Ehhez elérhetők nemzeti és uniós források is. A talpon maradáshoz elengedhetetlen a gyorsaság, a rugalmasság, a hozzáadott érték növelése a saját fejlesztések révén is. Ez kulcskérdés – jelentette ki az ügyvezető főtitkár. A gyors technológiai váltások viszont új piacokat, megrendeléseket jelenthetnek az informatikai, szoftverfejlesztő cégeknek. A tömeggyártásra berendezkedett cégeknek azonban be kell hozniuk az elmaradt fejlesztéseket, hogy komplexebb termékeket gyárthassanak – tette hozzá Kilián Csaba. A két autógyártó óriásnak szembe kell néznie azzal a kihívással is, hogy a nagy német autóipari szakszervezetek egyre erőteljesebben sürgetik, hogy a külföldi üzemek helyett, minél több alkatrész, elem az anyaországi gyárakban készüljön.  
Szerző