Már Mészáros Lőrinc az ország legnagyobb földesura

Publikálás dátuma
2019.05.16. 11:35

Fotó: JEAN-FRANCOIS MONIER / AFP
További több mint 42 ezer hektáron végez vadgazdálkodási és vadászati tevékenységet is az egykori gázszerelőnek és feleségének magánérdekeltsége.
Lezárult a Talentis Agro Zrt.-hez tartozó agrár- és élelmiszer-ipari cégek integrációja, a csoport csaknem 38 ezer hektáron gazdálkodik. A csoport tulajdonosa nem más, mint Orbán Viktor barátja, az ország második leggazdagabb embere, akinek a Fidesz kormányzása alatt semmiből lett vagyona a Forbes szerint már 380 milliárd forintra rúg: Mészáros Lőrinc.
Mészáros Lőrinc ezzel pedig Magyarország legnagyobb földesura lett, az ő érdekeltsége gazdálkodik ugyanis a legnagyobb területen

- írja a G7.hu. A cím hosszú időn keresztül Csányi Sándort illette meg, az OTP-vezér magánérdekeltségébe tartozó vállalkozások ugyanis 35 ezer hektáron gazdálkodnak. Általában számítás kérdése volt, hogy ki állt hozzá legközelebb. Ha Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségeit egybeszámolták, akkor ők, ha nem, akkor egy időben Leisztinger Tamás, akinek azonban mára nagyon megcsappantak területei. Mészáros Lőrinc hozzájuk képest későn érkezőnek számít a nagygazdák világában, de – akárcsak más szektorokban – ezt bőven ellensúlyozta a szerzés gyorsasága.
A 38 ezer hektár mellett egyébként további több mint 42 ezer hektáron végez vadgazdálkodási és vadászati tevékenységet is a Talentis Agro.

Ráadásul mindez Mészáros Lőrinc és feleségének magánérdekeltsége, számos más vállalkozásukkal szemben a Talentist nem vitték tőzsdére. A tőzsdén jegyzett, többségében szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó Opus Nyrt. alatt viszont van még egy 1000 hektáron gazdálkodó vállalat is, így végül is - az erdőket nem számítva - 38 helyett 39 ezer hektár fölött diszponál az egykori gázszerelő.

Nem birtokos, földesúr

Földbirtoklásról szó szerint persze nem lehet beszélni, mert a törvények alapján idehaza egy magánszemély legfeljebb 300 hektár termőföldet birtokolhat, cégek (jogi személyek) pedig semennyit, csak bérelhetnek. Így azt lehet sorba állítani, hogy egy-egy üzletember érdekeltségei mekkora bérelt területen gazdálkodnak.

Szerző
Frissítve: 2019.05.16. 11:51

Befékezett a Mercedes, a BMW még kitart

Publikálás dátuma
2019.05.16. 10:55

Fotó: MERCEDES GYÁR
A BMW egyelőre tagadja, hogy csúszik a debreceni gyár építése, a Daimler-Mercedes stuttgarti központja viszont már elismerte az Indexnek, hogy bár hosszú távon számítanak a kecskeméti üzem bővítésével, de egyelőre felfüggesztik a beruházást.
Jövőre termelhet a kecskeméti második ütemben épülő gyártósor, mondták bizakodva még néhány napja is a Mercedesnél, de ez már egyre kevésbé tűnik valószínűnek, miután a márka stuttgarti központjában megerősítették, egyelőre leállítják a beruházást. A napokban jelentek meg hírek a Mercedes halasztó döntéséről, de bizonyossá – az Index kérdésére adott válasz nyomán – csak most vált. A BMW ugyan egyelőre tagadja, hogy meggondolták volna magukat az 1 milliárd eurósra tervezett debreceni gyár építését illetően, de azért annyit elárultak, hogy a márka „feszült pénzügyi helyzetbe került”, mert kedvezőtlenül alakultak az eladások. A költségek pedig nem csökkentek. Ezért elemzik a termelés bővítésére kidolgozott koncepciót. A bajor óriásnak, a Mercedeshez hasonlóan értékesítési gondjai vannak, mert telítődött a piac. Ráadásul a brexit sem töltheti el különösebb derűlátással a cég részvényeseit, hiszen a márka két brit legenda tulajdonosa is egyben, ám a Mini és a Rolls-Royce hamarosan kívül találhatja magát az Unión. Ennek ma még beláthatatlanok a következményei. Mint ahogy jelenleg azt sem tudni, mi lesz a magyar kormány 12,3 milliárd forintos – már odaítélt – támogatásával. A Mercedes pedig azzal kénytelen szembenézni, hogy a jelenlegi hazai építőipari fellendülés nem kedvez az elhalasztott nagyberuházásoknak. Állítólag sok alvállalkozó máris a szerződésbontás mellett döntött. Ha valóban csak egy évet késik a beruházás, akkor is roppant kemény diónak ígérkezik újra összeverbuválni egy jól képzett szakemberekből álló építőipari csapatot. Arról nem is szólva, hogy az egyre égetőbb munkaerő hiányos környezetben , a folyamatosan emelkedő bérek sok olyan jól képzett szakembert is elcsábíthatnak a kecskeméti Mercedes gyártól, akik azt tervezték, hogy a második ütemben felépülő üzemben fognak majd dolgozni. A BMW pedig a tervezett 1200 dolgozót valószínűleg a magyar kis és közepes vállalkozásoktól szipkázhatja el, vagy ahogy egyre több építő- ás élelmiszerfeldolgozó ipari cég mellett járműipari vállalkozók is teszik, vendégmunkásokat is alkalmaz. Elsősorban Ukrajnából számíthatnak nagyobb érdeklődésre, hiszen ott a legalacsonyabbak a bérek a térségben. Olyan óriási változások történnek az autóiparban, amelyek befolyásolják a nagy gyártók döntéseit, és ez igaz a Mercedesre éppen úgy, mint a BMW-re. Ilyen kihívás a technológiai váltás, az alternatív hajtás, az elektromos hajtás, az önvezető járművek megjelenése, az autóipart érintő uniós környezetvédelmi előírások fokozatos szigorítása, a széndioxid kibocsátás, vagy a fogyasztásmérés módosítása. Emellett nagy kérdés, hogy milyen gyorsan épülnek ki ezekhez az infrastrukturális beruházások, a piac hogyan fog növekedni. Érthető, ha a nagy gyártók kivárnak – említette a Népszavának Kilián Csaba a Magyar Gépjárműipari Egyesület ügyvezető főtitkára. A szakember is hangsúlyozta a kínai-amerikai vámvita, illetve az európai autókra tervezett amerikai vámok lehetséges kedvezőtlen hatásait. Óriási felelősség terheli a gyárakat, hogy melyik irányba induljanak el az ipar 4.0 forradalomban. Dönteniük kell, milyen modelleket és milyen mennyiségben gyártsanak és ehhez milyen gyárakat építsenek. A Mercedes és a BMW is olyan új üzemeket kíván építeni, amelyek képesek követni a változó technológiai követelményeket, vagyis a benzines hajtásról átállhassanak az elektromos, vagy a hibrid hajtású gyártású gépkocsik gyártására. Így rugalmasabban követhetik a piaci igényeket is – tette hozzá a szakember. A magyar beszállítói ipar az elmúlt években nagyon dinamikusan fejlődött. Különösen azok a cégek kerültek előre, amelyek már most is globálisan szállítanak a nagy autógyáraknak. Természetesen, ha meg akarják őrizni pozíciójukat a piacon, gyors ütemben kell előrelépniük a digitalizációban, robotizációban. Ehhez elérhetők nemzeti és uniós források is. A talpon maradáshoz elengedhetetlen a gyorsaság, a rugalmasság, a hozzáadott érték növelése a saját fejlesztések révén is. Ez kulcskérdés – jelentette ki az ügyvezető főtitkár. A gyors technológiai váltások viszont új piacokat, megrendeléseket jelenthetnek az informatikai, szoftverfejlesztő cégeknek. A tömeggyártásra berendezkedett cégeknek azonban be kell hozniuk az elmaradt fejlesztéseket, hogy komplexebb termékeket gyárthassanak – tette hozzá Kilián Csaba. A két autógyártó óriásnak szembe kell néznie azzal a kihívással is, hogy a nagy német autóipari szakszervezetek egyre erőteljesebben sürgetik, hogy a külföldi üzemek helyett, minél több alkatrész, elem az anyaországi gyárakban készüljön.  
Szerző

324,78 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.05.16. 08:43
Illusztráció: Shutterstock
Alig változott a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon szerda estéhez képest.
Reggel fél hétkor 324,78 forinton állt az euró a szerda esti 324,81 forint után.
A svájci frank jegyzése 287,24 forintról 287,28 forintra, a dolláré pedig 289,84 forintról 289,73 forintra módosult.
Az euró jegyzése sem változott érdemben a dollárhoz képest: szerda este 1,1206 dollárt, csütörtök kora reggel 1,1208 dollárt ért az euró.
Szerző