A német kultúra magyarországi terjesztésével foglalkozó állami intézmény tavaly elhatározta, hogy sorra járja a vidéki nagyvárosokat, s mindenütt párbeszédet kezd a helyi művészekkel és kulturális szakemberekkel. A Goethe irányítói szerint ugyanis a magyar-német kulturális kapcsolat szinte teljes egészében a két fővárosra koncentrálódik, s ezt a gyakorlatot szeretnék felszámolni. Eddig Nyíregyházán és Dunaújvárosban volt ilyen találkozó, harmadikként pedig Pécs került sorra.
A diskurzus előtt sajtótájékoztatót tartott Müller-Verweyen és a beszélgetés házigazdája, Ágoston Zoltán, a pécsi Jelenkor folyóirat főszerkesztője. Az igazgatót arról kérdeztük: nem lett-e barátságtalanabb a Goethe társadalmi környezete Budapesten azóta, hogy hazánk és Németország politikai kapcsolata érezhetően romlott? Müller-Verweyen azt válaszolta, hogy a két ország politikai kapcsolata valóban nehéz, ám a gazdasági együttműködés kiváló, a művészeti pedig nagyon intenzív. Ám szeretnék, ha ez utóbbinak a magyar vidék is nyertese lenne, ezért első lépésben valamennyi meglátogatott városban lesz az intézetnek egy kulturális rendezvénye, emellett keresnek olyan vidéki fiatalokat, akiknek a fordítómunkáját támogatnák. Érdeklődtünk arról is, hogy „kitelepüléseiknek” van-e olyan missziós szándéka, hogy a német közgondolkodás eljusson az információt nagyrészt a közmédiából szerző vidék lakóihoz. Müller-Verweyen úgy fogalmazott, hogy a politikáról a kulturális közegben lehet és kell vitatkozni, s hozzátette, hogy a Goethe küldetése a nyitottság.
A pécsi kulturális intézmények vezetői szép számban eljöttek a kerekasztal-beszélgetésre, s jól reagáltak a Goethe direktorának üzenetére. A város kormánypárti vezetői viszont – bár hívták őket – nem jöttek el a diskurzusra.
