Se nyelvtudás, se diploma - sokan kiszorulnak a felsőoktatásból

Publikálás dátuma
2019.05.17. 07:35

Fotó: Népszava
Akár 18-22 ezer diák is kiszorulhat a felsőoktatásból, 2020-tól ugyanis kötelező lesz az felvételikhez a nyelvvizsga. Az új rendszer miatt tovább nőhet a tanárhiány.
A kormány 2014 decemberében döntött arról: 2020-tól legalább egy középfokú nyelvvizsga birtokában lehet egyetemre, főiskolára felvételizni. Az azóta eltelt idő elegendő lett volna arra, hogy a középiskolások jelentős része megkaphassa azt a támogatást, amellyel középiskola végére elérhetik a szükséges nyelvi szintet, de a kormány nem tett semmit – mutatott rá Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Noha az alapvető jogok biztosa, Székely László 2017-es jelentésében felhívta a kormány figyelmét arra, hogy az intézkedés alapjogokat sért, és kérte az iskolai nyelvoktatás javítását, a nyelvvizsga-követelmény elhalasztását, az ombudsman Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdésére most azt közölte: ajánlásai nem, vagy nem teljes mértékben valósultak meg. – Az egyetlen dolog, amit megcsináltak, hogy készítettek egy országos felmérést a hazai nyelvoktatás állapotáról. Elvileg a kutatás eredményei alapozzák meg az új nyelvoktatási stratégiát, ám erről mindmáig nem tudunk semmit – fogalmazott Rozgonyi Zoltán.
A felmérésről tavaly szeptemberben lapunk is beszámolt: ebből kiderült az iskolai nyelvoktatás hatékonysága Magyarországon messze elmarad az uniós eredményektől, a módszertanok elavultak és nyelvtanárból sincs elegendő. – A kutatás megmutatta, hol és mekkora a baj, nagyjából meghatározta az irányát annak, min kellene javítani, de érdemi lépések eddig nem történtek – állítja a szakember. 
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője, Kásler Miklós ugyan bejelentette: a 2020/2021-es tanévtől évente mintegy 140 ezer középiskolás vehet majd részt kéthetes külföldi nyelvi kurzusokon, amire 90 milliárd forintot biztosít a kormány, Rozgonyi Zoltán szerint ez, bár költséges lépés, nem orvosolja a problémát. A jövő évi egyetemi jelentkezéseket pedig nem érinti. – Becslésünk szerint a nyelvvizsga-követelmény jövőre legalább 25-30 százalékkal csökkenti a felsőoktatásba kerülők számát – mondta. Ez 18-22 ezer diákot jelenthet. Tavaly 72 ezren nyertek felvételt, a Nyelvtudásért Egyesület adatai szerint mintegy 60 százalékuknak volt nyelvvizsgája. Az intézkedés a pedagógusképzésre jelentkezőket különösen rosszul érintheti: a 2018-as adatok alapján ugyanis a tanárszakokra felvetteknek csupán 41 százaléka rendelkezett nyelvvizsgával, esetükben még nagyobb lehet a kiesők aránya. Miközben az országban egye nagyobb problémát jelent a tanárhiány. – Minden ilyen intézkedés az esélyegyenlőség ellen tett lépés – erről Nagy Erzsébet nyelvtanár, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője beszélt lapunknak. Szerinte a kormánynak egyértelműen az a célja, hogy csökkentse a felsőoktatásba kerülő fiatalok számát. Hangsúlyozta: noha a Nemzeti alaptanterv általános iskolától középiskoláig minden diák számára 936 nyelvórát biztosít, a szaktanárok hiánya miatt számos iskolában ennek nem tudnak eleget tenni. – Nem akarok senkit megbántani, de szerintem motiváltsági probléma is, hogy nem hasznosul ez az óraszám – vélekedett Horváth Péter, a kormány ösztönzésére létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Hozzátette: problémát jelent az is, hogy a nyelvoktatásnak sem a köznevelési törvényben, sem a Nemzeti alaptantervben nincs egyértelmű kimeneti követelménye. Érdeklődtünk az Emminél, hogyan áll a nyelvoktatási stratégia kidolgozása, megfontolják-e a nyelvvizsga-követelmény elhalasztását, megkeresésünkre annyit írtak: nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014-ben megjelent rendelkezésekben.
Szerző
Témák
nyelvoktatás

Eldőlt: elbontják a Nyugati téri felüljárót

Publikálás dátuma
2019.05.17. 06:47
Próbaterheléses méréseket végeznek a Nyugati téri felüljárón 2015. április 12-én
Fotó: Lakatos Péter / MTI
Mert ronda.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa úgy döntött, hogy el kell bontani a Nyugati téri felüljárót - írja a Pest-Buda portál. A bontásról szóló hírt Tarlós István főpolgármester jelentette be a Kossuth Rádióban és azzal indokolta, hogy 
városképi szempontból rendkívül csúnya.

A bontásról szóló döntést még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia, de a közfejlesztési tanácsi döntéseket eddig minden esetben jóváhagyta mindkét testület, így Tarlós most is erre számít. A kétszer egysávos, 420 méter hosszú felüljárót 1980-ban kezdték építeni, és 1981. november 10-én adták át. Tartozott hozzá egy gyalogos felüljáró is, azt 2017 szeptemberében elbontották. Az autós létesítmény bontása is többször felmerült az elmúlt években, de nem lett belőle semmi, sőt 2015-ben jelentős felújításon esett át. Korábban ugyanis az volt a szakemberek álláspontja, hogy csak akkor lehet eltüntetni, ha helyette egy közúti aluljárót építenek. A tervezést végző FŐMTERV a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának legutóbbi ülésén azonban olyan javaslatot terjesztett elő, amely szerint mégis megoldható a szintbeli keresztezés, a felüljáró nélkül, ezt a döntést a közfejlesztési tanács elfogadta. A megoldás nem lesz egyszerű, hiszen biztosítani kell, hogy a 4-es és a 6-os villamosok a jelenlegi gyakorisággal közlekedjenek, ami csúcsidőben 1-2 perc. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.17. 09:38

Handónak papírja van róla, hogy több esetben túllépett jogkörein

Publikálás dátuma
2019.05.17. 06:40

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Budapesten vizsgálódott az Európai Bírói Egyesület, ők állapították meg.
Komoly kritikákat fogalmazott meg múlt hétvégi, koppenhágai kongresszusán az Európai Bírói Egyesület (EAJ) a magyar igazságszolgáltatás helyzetével, valamint az Ország Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének tevékenységével kapcsolatban. Mint arról korábban a Népszava beszámolt, az EAJ áprilisban háromfős munkacsoportot küldött Budapestre, miután több negatív jelzést is kaptak a hazai igazságszolgáltatással kapcsolatban. A küldöttség a dán fővárosban ismertette 15 oldalas feljegyzését, a szöveg – amit elsőként a HVG ismertetett – azóta az EAJ honlapjára is kikerült. Jelentésük szerint Handó kivételével minden tárgyalópartnerük – többek között a Kúria elnöke, a Magyar Bírói Egyesület és az Országos Bírói Tanács tisztségviselői, különböző szintű bírák – ugyanazokról az anomáliákról számolt be, az OBH elnöke viszont érdemben nem nyilatkozott, csak egy prezentációt mutatott be hivatala működéséről, és nem adott lehetőséget kérdésekre.
A megbeszélések és tapasztalatai alapján a küldöttség végül arra jutott, hogy túlságosan nagy az OBH hatalma, Handó több esetben túllépett jogkörein, tevékenysége miatt alkotmányos válsághoz közeli helyzet alakult ki a hazai igazságszolgáltatásban, s az Országos Bírói Tanácsot túlkorlátozzák.
Szerző