Előfizetés

Eldőlt: elbontják a Nyugati téri felüljárót

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.05.17. 06:47
Próbaterheléses méréseket végeznek a Nyugati téri felüljárón 2015. április 12-én
Fotó: Lakatos Péter / MTI
Mert ronda.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa úgy döntött, hogy el kell bontani a Nyugati téri felüljárót - írja a Pest-Buda portál. A bontásról szóló hírt Tarlós István főpolgármester jelentette be a Kossuth Rádióban és azzal indokolta, hogy 
városképi szempontból rendkívül csúnya.

A bontásról szóló döntést még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia, de a közfejlesztési tanácsi döntéseket eddig minden esetben jóváhagyta mindkét testület, így Tarlós most is erre számít. A kétszer egysávos, 420 méter hosszú felüljárót 1980-ban kezdték építeni, és 1981. november 10-én adták át. Tartozott hozzá egy gyalogos felüljáró is, azt 2017 szeptemberében elbontották. Az autós létesítmény bontása is többször felmerült az elmúlt években, de nem lett belőle semmi, sőt 2015-ben jelentős felújításon esett át. Korábban ugyanis az volt a szakemberek álláspontja, hogy csak akkor lehet eltüntetni, ha helyette egy közúti aluljárót építenek. A tervezést végző FŐMTERV a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának legutóbbi ülésén azonban olyan javaslatot terjesztett elő, amely szerint mégis megoldható a szintbeli keresztezés, a felüljáró nélkül, ezt a döntést a közfejlesztési tanács elfogadta. A megoldás nem lesz egyszerű, hiszen biztosítani kell, hogy a 4-es és a 6-os villamosok a jelenlegi gyakorisággal közlekedjenek, ami csúcsidőben 1-2 perc. 

Handónak papírja van róla, hogy több esetben túllépett jogkörein

Vas András
Publikálás dátuma
2019.05.17. 06:40

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Budapesten vizsgálódott az Európai Bírói Egyesület, ők állapították meg.
Komoly kritikákat fogalmazott meg múlt hétvégi, koppenhágai kongresszusán az Európai Bírói Egyesület (EAJ) a magyar igazságszolgáltatás helyzetével, valamint az Ország Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének tevékenységével kapcsolatban. Mint arról korábban a Népszava beszámolt, az EAJ áprilisban háromfős munkacsoportot küldött Budapestre, miután több negatív jelzést is kaptak a hazai igazságszolgáltatással kapcsolatban. A küldöttség a dán fővárosban ismertette 15 oldalas feljegyzését, a szöveg – amit elsőként a HVG ismertetett – azóta az EAJ honlapjára is kikerült. Jelentésük szerint Handó kivételével minden tárgyalópartnerük – többek között a Kúria elnöke, a Magyar Bírói Egyesület és az Országos Bírói Tanács tisztségviselői, különböző szintű bírák – ugyanazokról az anomáliákról számolt be, az OBH elnöke viszont érdemben nem nyilatkozott, csak egy prezentációt mutatott be hivatala működéséről, és nem adott lehetőséget kérdésekre.
A megbeszélések és tapasztalatai alapján a küldöttség végül arra jutott, hogy túlságosan nagy az OBH hatalma, Handó több esetben túllépett jogkörein, tevékenysége miatt alkotmányos válsághoz közeli helyzet alakult ki a hazai igazságszolgáltatásban, s az Országos Bírói Tanácsot túlkorlátozzák.

Kis Moszkva a Bem téren - jönnek-mennek az oroszok a külügyminisztériumban

Kósa András
Publikálás dátuma
2019.05.17. 06:00

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az orosz nagykövetség munkatársai a leggyakoribb vendégek a magyar külügyminisztériumban – értesült a Népszava több forrásból is.
Feltűnően gyakran járnak be a magyar külügyminisztérium Bem téri épületébe a budapesti orosz nagykövetség egyes tisztviselői – erről beszélt több forrásunk is. Egy informátorunk úgy fogalmazott: van olyan orosz diplomata, aki gyakorlatilag „ki-be járkál”, szinte napi rendszerességgel megfordul a tárcánál. Az, hogy egy külföldi nagykövetség diplomatái személyes kapcsolatot tartanak az adott ország külügyminisztériumával, teljesen természetes, 
de az ilyen gyakoriságú találkozások már nagyon szokatlannak számítanak, főleg egy nem EU- nem NATO-tag ország esetében.

 Egy minisztériumi forrásunk például azt mondta: ha valaki kéthavonta-negyedévente bemegy hozzá, hogy egy-egy aktuális kérdésről – például közelgő magas szintű találkozóról – érdeklődjön, azzal még semmi gond nincs, de ha az illető gyakrabban próbálkozna, az már gyanús lenne neki. Ennél már csak az lenne szokatlanabb, ha egy magas rangú külügyi tisztviselő egy nem EU-s, nem NATO-tag diplomatával külső helyszínen, informális körülmények között, például egy ebéd keretében találkozna. – Ha az orosz követségről hetente járkálnak be a külügyminisztériumba, az körülbelül annyira lenne normális, mint az, hogy Habony Árpád tárgyal rendszeresen az amerikai nagykövettel a magyar-amerikai közös ügyekről – fogalmazott keresetlenebbül egy uniós nagykövetség munkatársa.
A legfontosabb stratégiai kérdésekről persze Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök évenkénti négyszemközti találkozóin esik szó, de azért így is jelentős ügyek állnak az orosz tárgyalási buzgalom mögött. Pontosabban az, hogy egy sor olyan kérdésben nincs előrelépés, amiben elvileg korábban megállapodtak. Ilyen lehet például a Magyarországon tervezett orosz egyházi épületek ügye – 2015-ben jelentették be például, hogy Hévízen orosz ortodox templom épül, de az azóta sem épült meg. Ennél jóval jelentősebb ügy a magyar-orosz közös egyiptomi vasútfejlesztési program. Tavaly szeptemberben az egyiptomi kormány 1300 új vasúti kocsi legyártására adott megrendelést a Transzmasholding Hungary magyar-orosz vasúti konzorciumnak. A cégnek ugyanakkor szüksége lenne a magyar állami tulajdonban lévő Dunakeszi Járműjavítóra, ennek megszerzése viszont csúszik. Pedig – mint azt az Index megírta –, az oroszok úgy számoltak, hogy a választások után néhány hónapon belül megszerezhetik a vállalat tulajdonának felét. Úgy tudjuk, elégedetlenek a turisztikai együttműködéssel is, noha egyre több orosz turista érkezik Magyarországra. A fő téma persze Paks II., amivel szintén elégedetlenek Moszkvában. – Ezeknek az ügyeknek a felgyorsítását az orosz kormány nyilván az itteni követségtől várja el, így kemény eredménykényszer lehet az érintett tisztviselőkön. Ebből a szempontból még nem is nagyon furcsa, hogy igyekeznek mindent megtenni. Tudják, hogy ha nem érnek el sikert, lecserélhetik őket, vagy legközelebb egy a budapestihez képest sokkal rosszabb állomáshelyet kapnak majd – magyarázta egy forrásunk. Ez utóbbi kitétel cseppet sem mellékes diplomáciai körökben. Magyarország és Budapest ugyanis kifejezetten kellemes állomáshelynek számít egy külföldi diplomata számára. Könnyű megközelíteni, kellemes az éghajlata, a szolgáltatások színvonala jó, és még olcsónak is számít egy diplomata pénztárcájához mérten. Érdemes azonban felidézni azt is: Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere egy interjúban azt mondta, kinevezése után első dolga volt emailt írni az amerikai nagykövetségnek és külügyminisztériumnak és arról biztosítani őket, hogy a korábbi túl szoros magyar-orosz kapcsolatok után új korszak következik. A túl gyakori orosz látogatásokról lapunk megkérdezte a Külügyminisztériumot, de nem reagált a tárca.