Bár idén a korábbiakhoz képest jelentős számú, mintegy 29 ezer lakást adnak át a kivitelezők, ez korántsem jelenti azt, hogy a vevők ennyi újépítésű közül válogathatnak. A statisztikában megjelenő ingatlanok mintegy fele ugyanis saját célra épült, másik felének jelentős része pedig már a tervezőasztal mellől elkelt. Budapesten jelenleg alig több mint 300 újlakásba lehetne beköltözni friss vevőként. Jövőre tovább romlik a helyzet. Az idén még 5 százalékos újlakás-áfa év végi kivezetésével ugyanis jelentősen csökkent az építési kedv. A jegybank Ingatlanpiaci jelentése szerint vidéken 74, Budapesten 59 százalékos visszaesés várható.
Az építkezések ráadásul főként a fizetőképesebb térségekben és az üdülőhelyeken összpontosulnak. A jegybank adatai szerint a vidéki újlakások ötöde a Balatonnál, 12 százaléka a fővárosi agglomerációban, fele pedig a megyeszékhelyeken található. Míg Győr-Moson-Sopron, Pest vagy Somogy megyében rendre a 1700-2000 körüli újlakás épül, addig Tolnában vagy Békésben száznál is kevesebb.
Összességében jelenleg mintegy 160 ezer házat és lakást kínálnak eladásra. Ezek mintegy 10 százaléka újépítésű. Döntő többségük azonban csak pár év múlva készül el – közölte érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az újépítésűek iránt mégis egyre nő a kereslet. Míg tavaly ilyenkor egy-egy hirdetés iránt átlagosan hárman érdeklődtek, addig most heten. A használtak iránti kereslet kevésbé nőtt: tavaly még egy-egy hirdetés kapcsán négyen emelték fel a telefont, ma hatan. Balogh László az okot az újépítésűek kínálatának szűkülésében látja.
Míg a visszaesés az építési statisztikában még csak az elkövetkező évekre várható, addig az a hirdetések számában már most érzékelhető. A megépült, vagy hónapokon belül elkészülő újlakások jelentős része évekkel ezelőtt gazdára talált. A még csak tervezettek ugyanis 20-30 százalékkal olcsóbban vásárolhatók meg. (A jegybank adatai szerint a fejlesztés alatt állókat vidéken 47, Budapesten pedig 71 százalékban már értékesítették.)
A kínálat szűkülése a használtak piacán is áremelkedést hoz. Azok a tehetősebb vevők, akik eredetileg újlakást szerettek volna venni, többet lesznek hajlandók fizetni a jobb állapotú használtakért, ez pedig a kevésbé jó állapotúak áraira is hat – véli Balogh László. A lakásépítések 2015-ös visszaesésekor szintén ez történt. A fővárosban ugyanakkor már most is 850 ezer forintot kell fizetni az újak, és 650 ezer forintot a használtak négyzetméteréért. Balogh László szerint 4-5 év múlva egymillió forintos négyzetméterár alatt nem is nagyon lehet majd újlakást vásárolni Budapesten. A drágulás mindaddig kitart, amíg a vásárlásokat könnyen hozzáférhető, kedvező hitelek segítik. A folyamatot a kamatkörnyezet esetleges romlása fékezheti.
A lakásépítések visszaesése nem csak az építőiparra hat kedvezőtlenül, hanem a lakásállomány megújulására is, holott ebben Magyarország már most is térségi sereghajtó. A KSH legutóbbi mikrocenzusa 2016. október 1-jén Magyarországon 4 millió 405 ezer lakásról adott számot. Ez azt jelenti, hogy a 2011. évi népszámlálástól számítva a mennyiség mindössze 0,3 százalékkal, 15 ezer újjal bővült. Azóta – a kedvezményes áfának is köszönhetően – nőtt a beruházási kedv: 2016-ban 10 ezer, 2017-ben 14 400, tavaly pedig 17 700 lakást adtak át. A megújulási ráta mindössze 0,4 százalék. A jelenlegi otthonok 90 százaléka legalább 30 éves; közel harmaduk még 1960 előtt épült. A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) április eleji ülésén a szakértők arra figyelmeztettek: a mai építési szint mellett 250 évente újul meg a hazai lakásállomány. A várható visszaesés után tovább romolhat a helyzet. Összehasonlításul: Lengyelországban és Ausztriában tavaly egy év alatt 1,28 százalékkal nőtt a lakóingatlanok száma; Szlovákiában 1 százalék körüli volt az arány, de a cseh és a román adatokat is alulmúljuk – derül ki az MNB elemzéséből.
Az ingatlan.com kínálatában fellelhető hirdetések alapján a lakások 14 százaléka közepes állapotú vagy felújítandó, több mint fele pedig felújított vagy újszerű, illetve jó állapotú. Balogh László úgy sejti, a valóság ennél lehangolóbb lehet. A „jó” ugyanis meglehetős szubjektív besorolás. A hirdetések 28 százalékánál az állapotot fel sem tüntetik, amit önmagában beszédesnek tart.
