Százmilliárdok honvédelmi beszerzésre

Publikálás dátuma
2019.05.20. 06:40

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Eddig 250 milliárd forintot fizetett ki Magyarország haderőfejlesztésre – mondta a Népszavának Benkő Tibor honvédelmi miniszter.
Milyen fegyverbeszerzésekre készül a kormány a következő években?
A Zrínyi 2026 Program keretében egyebek mellett napirenden lesz a páncéltörő képesség fejlesztése: az irányítható, kis-, közepes, esetleg nagy hatótávolságú páncéltörő rakétaerőnket kell növelni. Tovább kell folytatni a Gripen vadászrepülőgépek modernizációját is, elsősorban azok fegyverzeti eszközeit kell fejleszteni. Folytatni kell a katonák digitális felszerelésének, valamint a gyalogsági fegyverrendszerek korszerűsítését is. Az év második felében szeretnénk megkezdeni Kiskunfélegyházán a kézi lőfegyverek sorozatgyártását. Nagyobb volumenű beszerzés lesz a légierőnél a hazai légvédelmi képesség erősítése: a meglévő technikai eszközöket – gondolok itt a KUB légvédelmi rakétákra - kiváltanánk egy XXI. századi rakétakomplexummal és az ehhez tartozó fegyverzettel. David B. Cornstein amerikai nagykövet igen bizakodóan nyilatkozott arról, hogy a washingtoni magyar tárgyaló felek látogatást tettek a Raytheonnál és a Lockheed Martinnál. Ez azt jelenti, hogy Magyarország amerikai vadászrepülőgépet vagy rakétákat vásárol?
A vadászgépekről korai lenne még beszélni, hiszen 2026-ig érvényes szerződésünk van a Gripenekre, így ezek jövőjéről a következő években kell dönteni. A rakétakomplexum tekintetében több országgal is tárgyalásban vagyunk. A katonaság ilyenkor megfogalmazza a pontos igényeit, hogy milyen képességű fegyverekre lesz szüksége. Az amerikai fegyverzet is belefér ebbe az elképzelésbe, ám most Washingtonban semmiféle konkrét megállapodás nem született. Korábban úgy nyilatkozott, hogy hozzávetőlegesen 1200 milliárd forintos lehet a magyar haderő fejlesztési büdzséje. Lehet tudni, hogy eddig mennyit költöttünk haderőfejlesztésre?
Ezt rendkívül bonyolult meghatározni, mivel ebben benne van a személyi állomány toborzása, kiképzése is. A technikai eszköz önmagában ugyanis nem képesség. A technikai eszközökért a beérkezés ütemében fogunk fizetni. És eddig mennyit fizettünk ki a megrendelt eszközökért?
Eddig 250 milliárd forintot fizettünk ki a gyártóknak illetve a gyártó országoknak, ám ez egy pillanatnyi állapot, folyamatosak a kifizetések. Ez a magyar haderő mire elegendő? Önmagában meg tudja védeni az országot vagy a NATO szervezetrendszerébe ágyazva tudja ellátni a feladatát?
Ez így-is úgy is igaz. Mi tagjai vagyunk egy szövetségnek, – így vannak kötelezettségeink – amelynek vannak elvárásai. Úgy gondolom, hogy egy felelős, magyar vezető számára elsődleges feladat Magyarország, a magyar emberek biztonságának garantálása, és az, hogy egy olyan képességet hozzunk létre, amelyet a szövetséges elvárásokhoz is fel tudunk ajánlani. Először is Magyarországon kell lennie egy erős, ütőképes, meghatározó erejű honvédségnek, amelyre a NATO is építeni tud annak érdekében, hogy a térségben biztonság legyen. Erről szól a NATO alapszerződés, a Washingtoni szerződés hármas cikkelye, amely a kölcsönös védelem érdekében feltételezi, hogy hogy mindenki olyan haderőt állít ki, amellyel garantálni tudja az országa biztonságát.

Terveik szerint harmincezer fős lesz a főállású állomány és a húszezer fős a tartalékos keret. Ezeket a célokat mikorra lehet elérni?
Ez egy megcélzott keretszám, amit 2026-ig kell megközelítenünk – azaz: valamivel kisebb, illetve valamivel nagyobb is lehet a honvédség létszáma. Ez javarészt attól is függ, hogy végül milyen technikai eszközöket tudunk majd beszerezni, hiszen egy korszerű önjáró löveg kezelőszemélyzete például harmada a korábbi lövegek személyzetének.

Civilpénzből harci alku – Hónapok óta vitázik Budapest és Oslo

Publikálás dátuma
2019.05.20. 06:00

Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI
Ha Norvégia belemegy az üzletbe, csaknem 300 milliárd forintot költhet Magyarország rakétavédelmi rendszerre. Budapest és Oslo viszont nem tud megállapodni a Norvég Alap pénzeiről.
Patthelyzet alakult ki a magyar, az amerikai és a norvég kormány között a tervezett norvég-amerikai kooperációban gyártott rakétavédelmi rendszer megvásárlásával kapcsolatban – értesült több forrásból a Népszava. A nézeteltérést az okozta, hogy Budapest és Oslo között hónapok óta vitázik a Norvég Alap mintegy 70 milliárd forintos támogatásának elosztásáról, amelynek tíz százalékát magyar civil szervezetek kapnák. Norvégia ragaszkodik ugyanis ahhoz, hogy ezt a részt egy független szervezet ossza szét, míg a magyar kormány azt akarja, hogy a hazai fél is beleszólhasson, melyik szervezetnek jut a pénzből. Lapunk két forrásból is úgy értesült, Oslo továbbra is kitart az álláspontja mellett, és addig nem hajlandó fegyvereket eladni Magyarországnak, amíg a magyar kormány nem enged. Budapestet viszont sürgeti az idő és már pontot tenne a fegyverbeszerzésre: a hazai kabinet ugyanis az amerikai-norvég gyártmányt tartja a legjobb megoldásnak, ráadásul a megrendeléssel Trumpnak is gesztust tenne. Orbán Viktor ezért - David B. Cornstein amerikai nagykövet zárt körű tájékoztatása szerint - arra kérte az amerikai elnököt, járjon közbe a norvég kormánynál az említett rakétarendszer eladásában. (Cornstein egy háttérbeszélgetésen elhangzott kijelentése alapján ilyen rakétarendszer védi egyébként magát a Fehér Házat is.) Az üzlet nagyságrendje egy milliárd dollár körüli lehet, csakúgy mint az a beszerzés, amelyről korábban már a Direkt36 is írt. Ennek részletei egyelőre nem ismertek, de David Cornstein a 444.hu-nak adott interjújában arról beszélt, Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal a rakétarendszert gyártó Raytheon mellett a Lockheed Martinnál tettek látogatást, és „mindkettő nagyon meggyőző volt, úgyhogy reménykedünk, hogy mindkét cégtől vásárol majd Magyarország fegyvereket”. Ebből az következne, hogy a Lockheed Martin által gyártott vadászgépek lesznek a haderőfejlesztés következő fázisának darabjai. Korábban egyébként két verzió merült fel: felújított F-16-osokat vagy a legújabb fejlesztést, az F-35-öst választja a magyar kormány. Igaz, utóbbihoz még az egy milliárd dollár is kevés lenne.  A magyar kormány egyébként két, Washington számára fontos ügyben is vállalást tett, az egyiket nyilvánosan, a másikat zárt ajtók mögött. Utóbbival kapcsolatban lapunk úgy értesült, hogy amikor Trump szóba hozta Orbán Viktornak Ukrajna helyzetét, a magyar kormányfő - egy régi amerikai kérésnek eleget téve - megpendítette: a jövőben akár megszüntethetjük Ukrajna NATO-integrációjának blokkolását. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig arról beszélt Houstonban, hogy a korábbi júniusi időpont helyett a magyar kormány szeptemberig hajlandó várni arra, hogy a román kormány megegyezzen az Exxon Mobillal a Fekete-tengeri gáz kitermelési illetékéről. Az amerikai cég szerint a román kormány irreálisan magasan állapította meg ezt a díjat, így azzal fenyegetőzik, hogy leállítja a gáz kitermelését, pedig ez fontos lenne magyar szempontból az orosz energiafüggőség csökkentése érdekében. A labda így most Bukarestben pattog.

Vezetés közben mobilozott egy betegszállító sofőrje

Publikálás dátuma
2019.05.19. 21:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A készüléket csak akkor tette le, amikor az egyik beteg rászólt, hogy fejezze be telefonálást.
Vezetés közben mobilozott egy betegszállító sofőrje. Az egyik beteg videóra vette és eljuttatta a felvételt az RTL Híradónak, valamint a szállító cég vezetőjének is. A videón jól látszik, hogy miközben a sofőr nyomkodja a telefonját, sokszor nem figyel az útra. A felvételt készítő beteget három hetes kezelés után a kiskunfélegyházi szívszanatóriumból szállította haza, Kecskemétre a betegszállító. A férfi azt mondta: a sofőr a 16 kilométeres úton végig mobilozott, üzeneteket írogatott. A készüléket csak akkor tette le, amikor a beteg rászólt, hogy fejezze be a telefonálást.
Szerző