Tudomány;NASA;

2019-05-20 12:50:00

Titkok a kozmikus hóemberről

Az Ultima Thule először formájával lepte meg a tudósokat. Kiderült, a MU69 két része nem összeütközött, hanem nagyon lassan tapadt egymáshoz.

A New Horizons legutóbbi célpontjáról, az Ultima Thuléről még januárban érkeztek vissza az első fotók, azóta a NASA kutatói már sok adatot elemeztek vele kapcsolatban. A kisbolygóról szóló első kutatást most hozták nyilvánosságra. A Naprendszer e Naptól távoli térségének kutatása azért olyan fontos a tudósok számára, mert itt megmaradtak a 4,5 milliárd évvel ezelőtti állapotok.

Az űrszonda ez év január 1-jén közelítette meg 3 538 kilométerre, és nagy felbontású képeket sikerült készítenie róla. A tudósok a Science magazinban számoltak be a kezdeti eredményekről, mivel az adatok lassan érnek a Földre, teljes mértékű feldolgozottságuk csak jövő nyár után várható. Az Ultima Thule vörös színe a komplex szerves molekulának, a tolinnak köszönhető. Az, hogy ilyen formájú, annak eredménye, hogy a két fél nagyon lassan keringve közelítette meg egymást, egyik sem okozott kárt a másikban a találkozáskor. Ez ma már aligha volna lehetséges, valószínűleg akkor történhetett meg, amikor a Naprendszer még csak egy törmelékekből álló felhő volt. Nagyon kevés a kisebb aszteroidák okozta kráter a felszínén, a Naphoz közelebbi sűrűbben lakott pályákon az ekkora objektumokat sokkal gyakrabban találják meg kisebbek. Érdekes, hogy a „nyak” tájékán, a két rész találkozásánál világosabb, fényesebb anyag figyelhető meg, a legelfogadottabb magyarázat szerint ezt finomabb részecskék alkotják. A további eredményekhez azonban várni kell az újabb adatcsomagokra.

Az objektumon vannak ismeretlen eredetű fehér foltok és csíkok, és sötét részeket is felfedeztek a sötét és világos oldal találkozásánál, egyikről sem tudják, hogyan kerülhetett oda, vagy mi lehet pontosan.

A csillagászok 2014-ben fedezték fel a Hubble távcsővel azt a kettős, egy kisebb és egy nagyobb gömbszerű darabból összeállt 30 kilométeres hosszúságú objektumot, amelynek nagyobbik része a Végső nevet kapta, a kisebb a Thulét. A Kupier-övhöz tartozik. Ez a törmeléktömeg a Naprendszeren túl kering, olyan darabokból áll, amelyek a keletkezésekor 4,5 milliárd évvel ezelőttről maradtak vissza. A Thule viszonylag stabil pályán kering, és érintetlen maradt mind a Naptól – ha legközelebb van hozzá sem melegszik -213 Celsius fok fölé –, mind más objektumoktól. Így eléggé eredeti állapotában figyelhető meg ahhoz, hogy információkkal szolgálhasson a Naprendszer keletkezésének idejéből.