Beláthatatlan következményei lehetnek, ha tovább pusztítjuk a méheket

Idén másodszor tartják meg május 20-án a méhek világnapját, a figyelemfelhívásra azért van nagy szükség, mert az elmúlt években világszerte jelentősen megcsappant a méhállomány, és ez katasztrofális következményekkel járhat.

Május 20-a az ENSZ 2017-es döntése óta a méhek világnapja, amellyel a méhek fontosságára és a méhészek helyzetére hívják fel a figyelmet. Azért a mai napot választották, mert 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, a szlovén származású Anton Jansa. Az eredetileg festőnek tanult Jansa a Habsburg udvar bécsi egyetemének a méhészkedés tudományát oktató tanára volt – írta a Sokszínű Vidék.

A mézelő, más néven háziméh (Apis mellifera) családok a statisztikák szerint évente 20 milliárd dollár értékű mézet állítanak elő emberi fogyasztásra. A propolisztól a méhpempőig terjedő méhészeti termékek piaci hozzájárulása tovább 300 milliárd dollárra tehető. A vadon élő méhfajok közvetlenül évi 2 milliárd dolláros hasznot hoznak az emberiségnek évente, más vadbeporzókkal együtt az általuk nyújtott úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatások értékét az USA-ban évi 57 milliárd dollárra, világszerte pedig több mint 200 milliárd euróra becsülik – írta a Qubit.

A méhállomány az elmúlt években világszerte megcsappant, amelynek elsősorban a helytelen vegyszerhasználat az oka, a következményei pedig katasztrofálisak lehetnek. A Föld 250 poszméhfajából pedig a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokat lajstromozó Vörös listáján ugyan „csak” két faj szerepel, de az európai és észak-amerikai fajok 24 százaléka már a kihalás szélén áll.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) arra figyelmeztet, hogy a beporzók számának és sokféleségének csökkenése beláthatatlan következményekkel járhat az emberiség táplálkozására nézve. Ezért a szervezet beporzóbarát módszereket ajánl a gazdáknak, és szakmai segítséget nyújt többek között méhanyaneveléshez, mesterséges megtermékenyítéshez, fenntartható méztermeléshez és exportorientált marketinghez írta a Híradó.hu.

2017 végén szembesítette az európai közvéleményt egy németországi kutatás azzal, hogy a repülő rovarok 76 százaléka eltűnt a német nemzeti parkokból az elmúlt negyed században. A PLoS One-ban publikált, holland és német zoológusok által jegyzett tanulmány az Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-Pfalz és Brandenburg tartományok védett területein 1989 és 2016 között folytatott kutatás eredményeiről számolt be. Az összegzés szerint a 27 évvel ezelőtti állapothoz képest a rovarfauna átlagosan 76 százalékkal, a nyári sokaság pedig 82 százalékkal csökkent.

Egy márciusban publikált brit kutatás pedig arra jutott, hogy 1980 és 2013 között korábbi természetes élőhelyeik negyedéről tűntek el a vadon élő beporzó rovarok, igaz, a 350 vizsgált faj mintegy egytizede még bővítette is élőhelyét. A világnapra időzített friss WWF-jelentés szerint viszont az Egyesült Királyságban élő méhfajok közül 17 regionálisan kihalt, további 25 pedig a fenyegetett kategóriába tartozik.