Nem kérdés, hogy az eddigi legnagyobb csapás az európai populisták számára a Strache-videó kiszivárogtatása. Bizonyította, amit eddig is tudtunk: csak a hatalom megszerzése számít nekik, meg a médiatérkép az ő érdekeik szerinti átalakítása, a gazdaság strómanokkal való feltöltése, akik a pártkasszába jelentős összegeket csorgatnak vissza. Ezért a célért azonban mindenre hajlandóak, bárkin és bármin keresztülgázolnak. Mindezt tudtuk tehát, de még mindig sokan vannak Európában, akik képesek hinni a nacionalizmus, euroszkepticizmus és bevándorlásellenesség önjelölt prófétáinak.
A hazugság, Európa józanabbik részén legalábbis, előbb-utóbb lelepleződik. Görögországban a Sziriza 2015-ös hatalomra kerülésekor hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a hitelmegállapodást nem lehet felmondani, különben csődbe megy az ország. Az olasz jobboldali Liga elnöke, Matteo Salvini még a múlt héten is azt állította, őt nem a csődkockázat szintjének emelkedése érdekli, hanem az olaszok sorsa. Ez csodásan hangzik, a gond csak az, hogy ha az ország fizetésképtelenné válik, attól az olaszoknak nem lesz jobb, sőt. A hazugság nyilvánvaló, de sokan még mindig hisznek az illúziókban.
A populisták a korrupt elit ellen lépnek fel, de szép lassan kiderül, sokkal mocskosabbak a tradicionális pártoknál. Amint Strache is utalt rá, Magyarország mintájára törvényerőre emelnék a korrupciót, a lopást, hogy véletlenül se lehessen felelősségre vonni őket.
Nem gondoljuk azt, hogy az európai parlamenti választásig jelentősen megváltoznának az erőviszonyok, amiként azt sem, hogy emiatt sokkal kevesebben voksolnának a Salvini által fémjelzett jobboldali radikális tömbre. De már az komoly eredmény lenne, ha sok európai választó, aki vakon követte a hamis prófétákat, most végre felismerné: sokkal veszélyesebbek bármilyen más politikai erőnél, hiszen kormányra kerülésük esetén csak az lesz a számukra fontos, miként betonozzák be magukat a hatalomba.
A történések nyomán végképp dugába dől Orbán Viktor kormányfő víziója, aki Ausztria mintájára, a néppárti-szabadságpárti koalícióra hivatkozva érvelt amellett, hogy az EP-választást követően az Európai Néppárt Salviniékkel fogjon össze. Miután végérvényesen lehullt a lepel a jobboldali populista pártokról, a mérsékelt jobboldal hallani sem akar a szélsőségesekkel való együttműködésről.
Itthon persze az egész ügyet egy kézlegyintéssel el lehet intézni, mondván, „vadászidény van”, miközben még Marine Le Pen is elismerte, hogy Strache óriásit hibázott. Ám ebből is csak az látszik: a magyar vezetők számára nem az a fontos, hogy egy hosszú távú európai koncepcióban gondolkodjanak. Itt csak az számít, hogy egy szűk elit mérhetetlen cinizmussal egyik napról a másikra gazdagodjon meg, annak árán is, hogy megmérgezi az emberek lelkét.
Strache lelepleződése azt jelzi, az uniós országok túlnyomó többségében még van tere a demokráciának. Mi, akik itt élünk, Közép-Európa szívében, kezdünk lemondani arról az illúzióról, hogy egyszer normális lehet a világunk. Itt már megvalósították Strache orwelli mindennapjait.