Rekordmennyiségű papírt hasznosít újra az EU, de Magyarország nem teljesít túl jól

Publikálás dátuma
2019.05.21. 11:10
Illusztráció
Fotó: Claudius Thiriet / Biosphoto / AFP
Az EU 28 tagállamát összesítve a papír és a hullámkarton csomagolóanyagok újrahasznosítási aránya elérte a 85.8 százalékot, ez pedig a valaha mért legmagasabb arány az újrahasznosított anyagokkal kapcsolatban. A fém és az üveg 78.3, illetve 74.1 százalékos újrahasznosítási rátával dobogós.
A European Recovered Paper Council statisztikája szerint 2013-ban a hullámkarton újrahasznosítási aránya 81,3 százalék volt, ez a szám pedig az elmúlt években mintegy 4,5 százalékkal növekedett. A Packaging News nevű szakportál felmérést készített a témában, amelyből kiderült, hogy a hullámkarton nemcsak a legjobban újrahasznosítható anyag a fogyasztók szerint, de a legfenntarthatóbb is: az Egyesült Királyság lakóinak például 63 százaléka gondolja azt, hogy a hullámkarton a legjobban újrahasznosítható csomagolási forma. Ezt támasztja alá a Darmstadti Műszaki Egyetem kutatása is, amelyben tesztekkel bebizonyították, hogy
a hullámkarton akár 25-ször is újrafeldolgozható.

Fenntarthatósága és költséghatékonysága miatt Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már számos helyen átvette a műanyag helyét, főleg az élelmiszeriparban, és ez a tendencia várhatóan csak növekedni fog – mondta Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója. 
A műanyag csomagolások nem állnak olyan jól, mint a fém, az üveg és a hullámkarton – egy 2016-os felmérésből kiderült, hogy az EU-ban csupán 42 százalékos az újrahasznosítási arányuk. A tagállamok közül mindössze nyolc országnak sikerült 50 százalék fölötti műanyag újrahasznosítási arányt teljesíteni: akkor a csúcstartó Litvánia lett 74,4 százalékkal, az utolsó helyen pedig Észtország végzett 24.6 százalékkal. Magyarország az átlag alatt, 31,4 százalékos újrahasznosítási aránnyal rendelkezett, ez a szomszédos EU országok közül a legalacsonyabb – Szlovénia teljesítménye 62 százalék, Szlovákiáé 51,7 százalék, Romániáé 46,7 százalék, Ausztriáé 33,6 százalék, Horvátországé pedig 41,1 százalék volt.

Magyarország nem teljesít jól

Hazánk az általános újrahasznosítás terén sem áll jól, tagja vagyunk annak a 14 tagállamnak, amelyek az Európai Bizottság szerint nem fogják tudni teljesíteni a 2020-ra kitűzött 50 százalékos általános újrahasznosítási arányt. 35 százalékos újrahasznosítási rátánkkal nem állunk tehát kiemelkedő helyen, de még így is magunk mögé szorítottuk Romániát, Máltát, Horvátországot, Szlovákiát, sőt, Spanyolországot, Portugáliát és még további 5 EU tagállamot is.
2021-től az Európai Uniónak, és köztük Magyarországnak is fel kell készülnie az eldobható műanyag nélküli világra: 
tiltólistára kerül majd többek között a műanyagból készült szívószál, vattapálcika, tányér, evőeszköz és a kávékeverő is.

Szerző

A génektől is függ, kutyások leszünk-e

Publikálás dátuma
2019.05.21. 09:37
Illusztráció
Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Az ember genetikai összetétele jelentős mértékben befolyásolja, hogy az illető kutyatulajdonossá válik-e vagy sem – derült ki svéd és brit kutatók tanulmányából.
 A Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Svéd Ikerregisztert használva több mint 35 ezer ikerpár genetikai összetételét vizsgálta meg, hogy megnézze, van-e „öröklődő eleme” a kutyatartásnak – írta a Medicalxpress.com.
„Meglepődve tapasztaltuk, hogy egy személy genetikai összetétele a jelek szerint nagy mértékben befolyásolja, hogy az illetőnek van-e kutyája”

– mondta Tove Fall, az Uppsalai Egyetem professzora, aki a tanulmány egyik vezető szerzője volt.

Hozzátette: az eredmények hasznos információkkal szolgálhatnak az ember és kutya kapcsolatának jobb megértéséhez a történelmi és modern időkben egyaránt. Fall szerint noha a kutyák és egyéb háziállatok világszerte megszokott tagjai a háztartásoknak, nagyon keveset tudni arról, hogy milyen hatással vannak az emberek mindennapjaira és egészségére. 
„Könnyen lehet, hogy néhány emberben erősebb a született hajlam arra, hogy háziállatról gondoskodjon” – jegyezte meg a szakember.

A kutyák voltak az első háziasított állatok, legkevesebb 15 ezer éve vannak szoros kapcsolatban az emberrel és úgy tartják róluk, hogy jelentősen hozzájárulnak gazdáik jólétéhez és jó egészségéhez. 
„A mostani eredmények azért fontosak, mert azt sugallják, hogy a kutyatartás egészségre gyakorolt jótékony hatása, amelyet néhány tanulmány kimutatott, talán részben a vizsgálatba bevont emberek különböző genetikai összetételével magyarázható”

– mondta Carri Westgarth, a Liverpooli Egyetem munkatársa.

 Az ikerpárok tanulmányozásával jól elkülöníthető a környezet és a gének hatása. Mivel az egypetéjű ikrek azonos génkészleten osztoznak, a kétpetéjű ikreknél viszont különböző génváltozatok jelenhetnek meg, ezért annak összehasonlítása, hogy az ikerpárok egy, vagy mindkét tagjának van-e kutyája, megmutathatja, hogy a genetikának van-e szerepe a kutyatartásban.
A mostani tanulmányból kiderült, hogy az egypetéjű ikerpárok esetében a kétpetéjűekhez képest jóval gyakrabban fordul elő, hogy mindkettejüknek van kutyája. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kutyatartás hátterében genetikai okok is állnak. A szakemberek szerint a tanulmányból ugyan nem derül ki pontosan, hogy melyek az érintett gének, de legalább első ízben bizonyítást nyert, hogy a genetika és a környezet nagyjából egyenlő szerepet játszanak abban, hogy valakiből kutyatulajdonos lesz-e.
Szerző

Beláthatatlan következményei lehetnek, ha tovább pusztítjuk a méheket

Publikálás dátuma
2019.05.20. 15:03

Fotó: PRAKASH SINGH / AFP
Idén másodszor tartják meg május 20-án a méhek világnapját, a figyelemfelhívásra azért van nagy szükség, mert az elmúlt években világszerte jelentősen megcsappant a méhállomány, és ez katasztrofális következményekkel járhat.
Május 20-a az ENSZ 2017-es döntése óta a méhek világnapja, amellyel a méhek fontosságára és a méhészek helyzetére hívják fel a figyelmet. Azért a mai napot választották, mert 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, a szlovén származású Anton Jansa. Az eredetileg festőnek tanult Jansa a Habsburg udvar bécsi egyetemének a méhészkedés tudományát oktató tanára volt – írta a Sokszínű Vidék.
A mézelő, más néven háziméh (Apis mellifera) családok a statisztikák szerint évente 20 milliárd dollár értékű mézet állítanak elő emberi fogyasztásra. A propolisztól a méhpempőig terjedő méhészeti termékek piaci hozzájárulása tovább 300 milliárd dollárra tehető. A vadon élő méhfajok közvetlenül évi 2 milliárd dolláros hasznot hoznak az emberiségnek évente, más vadbeporzókkal együtt az általuk nyújtott úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatások értékét az USA-ban évi 57 milliárd dollárra, világszerte pedig több mint 200 milliárd euróra becsülik – írta a Qubit.
A méhállomány az elmúlt években világszerte megcsappant, amelynek elsősorban a helytelen vegyszerhasználat az oka, a következményei pedig katasztrofálisak lehetnek.  A Föld 250 poszméhfajából pedig a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokat lajstromozó Vörös listáján ugyan „csak” két faj szerepel, de az európai és észak-amerikai fajok 24 százaléka már a kihalás szélén áll.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) arra figyelmeztet, hogy a beporzók számának és sokféleségének csökkenése beláthatatlan következményekkel járhat az emberiség táplálkozására nézve. Ezért a szervezet beporzóbarát módszereket ajánl a gazdáknak, és szakmai segítséget nyújt többek között méhanyaneveléshez, mesterséges megtermékenyítéshez, fenntartható méztermeléshez és exportorientált marketinghez írta a Híradó.hu.
2017 végén szembesítette az európai közvéleményt egy németországi kutatás azzal, hogy a repülő rovarok 76 százaléka eltűnt a német nemzeti parkokból az elmúlt negyed században. A PLoS One-ban publikált, holland és német zoológusok által jegyzett tanulmány az Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-Pfalz és Brandenburg tartományok védett területein 1989 és 2016 között folytatott kutatás eredményeiről számolt be. Az összegzés szerint a 27 évvel ezelőtti állapothoz képest a rovarfauna átlagosan 76 százalékkal, a nyári sokaság pedig 82 százalékkal csökkent.  
Egy márciusban publikált brit kutatás pedig arra jutott, hogy 1980 és 2013 között korábbi természetes élőhelyeik negyedéről tűntek el a vadon élő beporzó rovarok, igaz, a 350 vizsgált faj mintegy egytizede még bővítette is élőhelyét. A világnapra időzített friss WWF-jelentés szerint viszont az Egyesült Királyságban élő méhfajok közül 17 regionálisan kihalt, további 25 pedig a fenyegetett kategóriába tartozik.
Szerző
Témák
méhek világnap