„Munkaterület” feliratot viselő mobilkordonokkal határolták el az Óbudai (Hajógyári-sziget) azon részét, ahol a mélyben a felbecsülhetetlen értékű, II.-III. századi helytartói palota romjai rejtőznek – vette észre ma reggel a tudósítónk.
Lapunk megkérdezte a terület tulajdonosát, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy miféle munkálatok kezdődhetnek a területen, ám az MNV nem válaszolt lapunknak. A III. kerületi Önkormányzat csak annyit közölt, hogy ugyan a terület közigazgatásilag a III. kerülethez tartozik, ám az egykori helytartói palota romjai állami tulajdonú területen helyezkednek el. Ennél fogva önkormányzatunkhoz nem érkezett sem engedélyezési kérelem, sem pedig értesítés, hogy munkavégzés zajlik a területen.
Ingatlanmutyit sejtenek az ügyben. Jávor Benedek, a Párbeszéd és az MSZP EP-képviselő jelöltje szerint nem kétséges, hogy Fidesz-közeli oligarchák terveznek ingatlanberuházást a Hajógyári-szigeten. Ennek a beruházásnak pedig útjába állna, ha a terület UNESCO védettség alá kerülne.
– Minden eszközt felhasználunk, hogy megakadályozzunk bármiféle természeti környezetet, műemléket veszélyeztető beruházást – fogalmazott a képviselő. Szabó Tímea, párbeszédes országgyűlési képviselő szerint Óbudán forr a hangulat a kormány döntése nyomán. Közölte: már hétfőn Orbán Viktor kormányfőhöz és az UNESCO-pályázat ügyében is illetékes Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordult, s azt kérte, adjanak tájékoztatást arról, mire készülnek a Hajógyári-szigeten. A Magyar Nemzet kormánylapnak névtelen „kormányzati források” úgy magyarázták az UNESCO-pályázat visszavonását, hogy szerintük így „korhű módon tudják rekonstruálni” a helytartói palota romjait. Jávor Benedek szerint ez nonszensz, ha a kormánynak lett volna valami szakmailag védhető indoka, akkor azt beleírták volna a Hajógyári-sziget UNESCO-pályázatának visszavonásáról szóló kormányrendeletbe.
A Római Birodalom egykori, határ menti védvonalának emlékhelyeit felsorakoztató UNESCO pályázat benyújtásáról még az Orbán-kormány döntött 2016-ban, majd 2018-ban el is küldték a terület védettségét kérelmező dokumentumot. Még miniszteri biztosa is lett a pályázatnak a téma szakértője, Visy Zsolt régészprofesszor személyében, aki már több mint egy évtizede foglalkozott ezzel – ő sem reagált lapunk megkeresésére.
Mint arról tegnap beszámoltunk, az Orbán-kabinet a múlt héten úgy döntött, hogy kiveszi a Hajógyári-szigetet a lassan két évtizede formálódó, dunai-limes világörökségi helyszínekre vonatkozó UNESCO-pályázatból.
Azaz: bár több mint egy évtizede tervezik, hogy világörökség legyen a sziget és az Orbán-kormány 2016-ban külön miniszteri biztost is nevezett ki a pályázatra, a kabinet hirtelen úgy döntött, hogy nem lesz világörökség a hajógyári sziget, amely nem mellesleg az egykori limes egyik legfontosabb pontja volt. Ami még furább: a kabinet mindössze hetekkel az UNESCO döntése előtt vonta ki a szigetet a világörökségi pályázatból.
Miután kérdéseinket elküldtük az érintettekhez megszületett az „Év Kormányzati Magyarázkodása” – díjra esélyes közlés a kormányközeli Magyar Nemzetnél. A lapnak nyilatkozó kormányzati források elmondták, hogy a kabinet azért nem akarja világörökséggé minősíttetni a Hajógyári szigetet, mert „a világörökségi minősítés Hadrianus palotájának korhű helyreállítását lehetetlenné tenné.”
„Az Óbudai-sziget jövőbeni hasznosításáról a kormány még nem döntött, de a korhű restauráció lehetőségét mindenképpen nyitva kívánja tartani.”
