Előfizetés

Meghalt Medzihradszky Kálmán kémikus

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.21. 16:04

Fotó: Shutterstock
Életének 92. évében meghalt Medzihradszky Kálmán kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja; személyében a magyar kutatói közösség a peptidkémia nemzetközi hírű tudósát veszítette el - közölte az akadémia.
Medzihradszky Kálmán kutatási területe az aminosavak, peptidek és fehérjék kémiája, a természetes peptidek szerkezete és biológiai hatása közti összefüggések vizsgálata volt.
Medzihradszky Kálmán 1928-ban született Rákoscsabán. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerzett vegyészdiplomát 1950-ben. Ezt követően az ELTE TTK Szerves Kémia Tanszékének oktatójaként dolgozott. Érdeklődésének középpontjában ekkoriban az anthrax-poliglutaminsav szerkezetvizsgálata, 1960 és 1964 között pedig a humán adrenokortikotrop hormon megvalósított teljes szintézise állt, amiért 1970-ben Állami Díjjal tüntették ki. 
Az oktatói ranglétrát végigjárva 1971-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1980-ban az egyetem rektorhelyettesévé választották, majd 1983-ban a Természettudományi Kar dékánja lett. Hivatali idejében kezdődött meg az ELTE lágymányosi épületegyüttesének építése, a kémiai részleget 1989-ben vehette át. Egyetemi pályafutása mellett 1970-től az MTA Peptidkémiai Kutatócsoportjának tudományos munkáját irányította, 1990 és 1998 között annak szervezeti vezetője is volt. 1976 és 1991 között az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet Molekulárfarmakológiai Osztályát vezette.
1967-ben védte meg a kémiai tudományok kandidátusi, 1970-ben akadémiai doktori értekezését. 1982-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává. Munkásságát számos díjjal jutalmazták, 2009-ben Pázmány Péter felsőoktatási díjat kapott, 2008-ban a Pro European Peptide Society díjjal tüntették ki. 2008-ban Eötvös-gyűrűt, 2005-ben Eötvös József-díjat, 2004-ben Bruckner Győző-díjat, míg 2002-ben J. Rudinger-díjat kapott. 1998-ban elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. A Csehszlovák Tudományos Akadémia 1982-ben Heyrovský-aranyéremmel tüntette ki.

A lelket is megbetegítheti az ezerarcú Hashimoto

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.05.21. 14:41
Illusztráció
Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Kutatások szerint a Hashimoto-thyreoditiszben szenvedők körében magasabb a depresszió és a pánikbetegség előfordulása.
A pánikbetegség és a depresszió előfordulása világszerte nő, felnőttkorban mindkettő nők körében fordul elő gyakrabban. A depresszió hátterében biokémiai okok, örökletes és pszichológiai tényezők is ismertek, de a hormonális háttér szerepe is jelentős, a depressziós embereknek rendszerint igen magas a kortizol, azaz stresszhormon-szintjük – mondta Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. 

A depresszió tünetei:

  • érdeklődés beszűkülése
  • alvászavarok
  • szomorúságérzés, a beteg könnyen elsírja magát
  • negatív önkép, beszűkült érdeklődés
  • motiválatlanság, fáradtság, lassúság.
A pánikbetegség kialakulásában szerepet játszhat a noradrenalin, de jellemző a fokozott szorongásérzékenység és a rossz megküzdési technikák alkalmazása is. 

A pánikbetegség tünetei:

  • fulladás érzés, légszomj
  • mellkasi nyomás, szívdobogás
  • remegés, hidegrázás, verejtékezés
  • halálfélelem
  • émelygés, zsibbadás.
Egy, majdnem húszezer résztvevővel végzett kutatás szerint az autoimmun pajzsmirigy gyulladásban érintettek körében lényegesen nagyobb a valószínűsége a depresszió és a szorongás, illetve a pánikbetegség kialakulásának. A szakorvos szerint ezért pajzsmirigybetegség esetén a pszichiátriai tünetek szűrésére és kezelésére is szükség van. A depressziós és a szorongásos betegeknél pedig célszerű a Hashimoto irányába is vizsgálódni. 

Az ezerarcú Hashimoto

Az autoimmun eredetű pajzsmirigy gyulladás kialakulásának pontos okai nem ismertek. A szervezet egy rossz immunválasz miatt olyan anyagokat kezd el termelni, amelyek ártanak a pajzsmirigynek, ami a szerv alul- (ritkábban túl-) működését okozzák. A Hashimoto tünetei attól is függenek, hogy alul-, vagy túlműködést okoz-e. Előbbi esetben jellemző a lassultság, a fáradtság, a hízás, az erősebb és a hosszabb menstruáció, valamint a székrekedés, az utóbbi pedig felpörgeti a beteget, álmatlanságot, fogyást, ritkuló havi vérzést és hasmenést okoz. Hajhullás és nyakfeszülés, rekedtség mindkét esetben előfordulhat. Megjelenésében szerepet játszhat a genetika, a környezeti ártalmak – szmog, dohányzás – is. Elsősorban nőket érintő betegség, amelynek első tünetei gyakran szülés után jelennek meg.

Csökkenti az elhízás esélyét, ha a gyerek „mozogva” jár iskolába

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.21. 10:55
Illusztráció
Fotó: Eugenio Marongiu/Cultura Creative / AFP
Kisebb eséllyel lesz túlsúlyos vagy elhízott az a gyerek, aki rendszeresen gyalog, kerékpárral vagy rollerrel jár iskolába – állapította meg egy új kutatás.
A Cambridge-i Egyetem tudósai vezette kutatás az első, amelyik egyszerre vizsgálta, hogy két, tanterven felüli mozgásformának, a napi iskolába járásnak és a sporttevékenységnek milyen hatása van az alsó tagozatosok túlsúlyára és elhízására – olvasható a BMC Public Health aktuális számában. A túlsúly megállapítására nem a testtömegindexet (BMI) használták, hanem megmérték a gyerekek testzsírját és izomtömegét, majd értékelték, hogy függenek össze ezek az adatok a testmozgás mennyiségével. A BMI egyszerűsége miatt az elhízás leggyakrabban használt mértékegysége, hiányossága azonban, hogy a test teljes tömegét veszi alapul, beleértve az egészséges izomzatot, nemcsak a zsírt.
 A friss kutatás adatait a University College Londonnak abból a 2010-2013-as vizsgálatából vették, amely a gyerekek testméretét és tüdőfunkcióit mérte fel (Size and Lung Function in Children, SLIC). Több mint kétezer 5-11 éves gyerek vett benne részt, etnikai és társadalmi hátterük változatos volt. A gyerekek csaknem fele minden nap sportolt, ugyanekkora részük gyalog, kerékpárral vagy rollerrel járt iskolába. A kutatók azt állapították meg, hogy akik a napi iskolába járás közben testmozgást végeztek, azoknak kevesebb volt a testzsírja, így kisebb volt a valószínűsége, hogy túlsúlyosak lesznek vagy elhíznak.
A hagyományos BMI-t alapul véve furcsa módon azok a gyerekek, akik minden nap sportoltak, nagyobb valószínűséggel lettek túlsúlyosak vagy elhízottak, mint azok, akik kevesebb mint heti egyszer sportoltak. Ha azonban külön vizsgálták a testzsír és az izom mennyiségét, az derült ki, hogy a naponta sportoló gyerekeknek sokkal fejlettebb volt az izomzata, a testzsírjuk tömege viszont nem különbözött szignifikánsan.