– Már minden kis motel, panzió, olcsó szálloda ukránokkal van tele, sőt, a velencei-tavi szálláshelyeket is velük töltik fel – mondta székesfehérvári forrásunk, aki szerint több ezer ukrán dolgozik a városban a Videotonnál, a Densónál és a többi nagy üzemben.
A helyiek szerint nem kárpátaljai magyarokról van szó, a vendégmunkások jellemzően Ukrajna távolabbi vidékeiről érkeznek, s nem beszélnek magyarul. Noha a nagy cégek vezetői cáfolják, a városban elterjedt, nemcsak munkaerőpótlásként szervezik őket a toborzócégek, hanem a hazai munkások lecserélésére is, ugyanis az ukránok hajlandóak többet túlórázni.
Az északkeleti szomszédból érkezett munkások szinte minden nagyobb településen megtalálhatóak a Dunántúlon. Sokan dolgoznak közülük az egyik sárvári elektronikai gyárban, Szombathelyen a közgyűlésben is téma volt a mind több vendégmunkás, sőt, munkásszálló építése is szóba került számukra, de az ellenzéki többség leszavazta a kormánypárti indítványt. Kaposváron jellemzően a Modern Városok Program nagy építkezésein dolgoznak, szállásként panziókban helyezik el őket, s akadt már komolyabb konfliktus is: éjszakánként folyamatosan zajongó vendégei miatt megvertek egy szálláskiadót.
Móron és a dunaújvárosi gumigyárban meglehetősen sok mongol vendégmunkás dolgozik, de a szarvasi baromfi-feldolgozóban is alkalmaznak a távol-keleti országból érkezett dolgozókat. Ugyanitt jelentős az indiai vendégmunkások száma, de a második legnépesebb országból sokan dunántúli tehenészetekben – például Beleden – helyezkedtek el.
A mind több vendégmunkás óriási segítség a szakemberhiánnyal küszködő cégeknek, viszont elhelyezésük komoly probléma. Szentgotthárdon nemrég avattak fel egy új, az egykori laktanyából komoly kormánytámogatással kialakított munkásszállót, ahová a helyiek szerint az állásinterjúkon előnyt jelent az orosz vagy az ukrán nyelvtudás.
A Jászságban egyre több feszültséget okoz a nagy számú szerb és ukrán vendégmunkás jelenléte, s ez igaz akkor is, ha a bűnügyi adatok nem támasztják alá a helyiek ellenérzéseit. A napokban a jászberényi városi önkormányzat ülésén, a rendőrkapitány beszámolója alkalmával is téma volt, hogy az ukrán vendégmunkások ideérkezésével az ukrán maffia is megjelent a városban, de kiderült: a statisztikai adatok nem változtak érdemben azóta, hogy a polgármester szerint hivatalosan 650, más adatok alapján közel háromezer, zömmel ukrán, kisebbrészt szerb, s elvétve indiai és pakisztáni vendégmunkás betelepült ide. Nemcsak itt, de Jászapátiban és Jászfényszarun is dolgoznak nem magyar ajkú alkalmazottak.
Gedei József jászberényi DK-s önkormányzati képviselő szerint a helyiek ellenérzését növeli, hogy a vendégmunkások jó része állítólag ingyen szálláshelyet kap a munkáltatótól, a városban élő alkalmazottak pedig úgy érzik, hogy az idegeneknek nagyobb megbecsülés jut a munkahelyeken. Szavai szerint ezt a negatív hangulatot a kormánypropaganda is táplálja a folytonos migránsozással, miközben valós helyzet, hogy a gazdaságnak mind nagyobb igénye lesz a külföldi munkásokra.
Ott, ahol a könnyűipar még él, mindinkább találkozni egzotikus országból érkezőkkel. Néhány éve a nógrádi Szügyön kavart nagy port mexikói varrónők tömeges megjelenése, bár később kiderült: mindössze három hónapra érkeztek az anyacégtől egy autóipari szöveteket készítő helyi gyáregységbe. Fülöp Gábor a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára pedig arról számolt be lapunknak: noha konkrét adataik nincsenek, tény, hogy Egerben, Hatvanban és Gyöngyösön az ukrán és szerb vendégmunkások után az ázsiai – zömében pakisztáni, indiaiak mongol és kínai – alkalmazottak is ott vannak már a nagyobb gyárakban, egyfajta "kolóniákat" képezve az adott településeken.
