"Az ázsiai alkalmazottak is ott vannak már a nagyobb gyárakban"

Publikálás dátuma
2019.05.22. 08:15

Fotó: Népszava
Ott, ahol a könnyűipar még él, mindinkább találkozni egzotikus országból érkezőkkel.
– Már minden kis motel, panzió, olcsó szálloda ukránokkal van tele, sőt, a velencei-tavi szálláshelyeket is velük töltik fel – mondta székesfehérvári forrásunk, aki szerint több ezer ukrán dolgozik a városban a Videotonnál, a Densónál és a többi nagy üzemben. A helyiek szerint nem kárpátaljai magyarokról van szó, a vendégmunkások jellemzően Ukrajna távolabbi vidékeiről érkeznek, s nem beszélnek magyarul. Noha a nagy cégek vezetői cáfolják, a városban elterjedt, nemcsak munkaerőpótlásként szervezik őket a toborzócégek, hanem a hazai munkások lecserélésére is, ugyanis az ukránok hajlandóak többet túlórázni. Az északkeleti szomszédból érkezett munkások szinte minden nagyobb településen megtalálhatóak a Dunántúlon. Sokan dolgoznak közülük az egyik sárvári elektronikai gyárban, Szombathelyen a közgyűlésben is téma volt a mind több vendégmunkás, sőt, munkásszálló építése is szóba került számukra, de az ellenzéki többség leszavazta a kormánypárti indítványt. Kaposváron jellemzően a Modern Városok Program nagy építkezésein dolgoznak, szállásként panziókban helyezik el őket, s akadt már komolyabb konfliktus is: éjszakánként folyamatosan zajongó vendégei miatt megvertek egy szálláskiadót. Móron és a dunaújvárosi gumigyárban meglehetősen sok mongol vendégmunkás dolgozik, de a szarvasi baromfi-feldolgozóban is alkalmaznak a távol-keleti országból érkezett dolgozókat. Ugyanitt jelentős az indiai vendégmunkások száma, de a második legnépesebb országból sokan dunántúli tehenészetekben – például Beleden – helyezkedtek el. A mind több vendégmunkás óriási segítség a szakemberhiánnyal küszködő cégeknek, viszont elhelyezésük komoly probléma. Szentgotthárdon nemrég avattak fel egy új, az egykori laktanyából komoly kormánytámogatással kialakított munkásszállót, ahová a helyiek szerint az állásinterjúkon előnyt jelent az orosz vagy az ukrán nyelvtudás. A Jászságban egyre több feszültséget okoz a nagy számú szerb és ukrán vendégmunkás jelenléte, s ez igaz akkor is, ha a bűnügyi adatok nem támasztják alá a helyiek ellenérzéseit. A napokban a jászberényi városi önkormányzat ülésén, a rendőrkapitány beszámolója alkalmával is téma volt, hogy az ukrán vendégmunkások ideérkezésével az ukrán maffia is megjelent a városban, de kiderült: a statisztikai adatok nem változtak érdemben azóta, hogy a polgármester szerint hivatalosan 650, más adatok alapján közel háromezer, zömmel ukrán, kisebbrészt szerb, s elvétve indiai és pakisztáni vendégmunkás betelepült ide. Nemcsak itt, de Jászapátiban és Jászfényszarun is dolgoznak nem magyar ajkú alkalmazottak. Gedei József jászberényi DK-s önkormányzati képviselő szerint a helyiek ellenérzését növeli, hogy a vendégmunkások jó része állítólag ingyen szálláshelyet kap a munkáltatótól, a városban élő alkalmazottak pedig úgy érzik, hogy az idegeneknek nagyobb megbecsülés jut a munkahelyeken. Szavai szerint ezt a negatív hangulatot a kormánypropaganda is táplálja a folytonos migránsozással, miközben valós helyzet, hogy a gazdaságnak mind nagyobb igénye lesz a külföldi munkásokra. Ott, ahol a könnyűipar még él, mindinkább találkozni egzotikus országból érkezőkkel. Néhány éve a nógrádi Szügyön kavart nagy port mexikói varrónők tömeges megjelenése, bár később kiderült: mindössze három hónapra érkeztek az anyacégtől egy autóipari szöveteket készítő helyi gyáregységbe. Fülöp Gábor a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára pedig arról számolt be lapunknak: noha konkrét adataik nincsenek, tény, hogy Egerben, Hatvanban és Gyöngyösön az ukrán és szerb vendégmunkások után az ázsiai – zömében pakisztáni, indiaiak mongol és kínai – alkalmazottak is ott vannak már a nagyobb gyárakban, egyfajta "kolóniákat" képezve az adott településeken.
Témák
bevándorlás
Frissítve: 2019.05.22. 11:12

Az ország nagyja, de még a fideszesek többsége is támogatja az európai ügyészséghez való csatlakozást

Publikálás dátuma
2019.05.22. 07:59
Tüntetés - Szombaton az Európai Ügyészséghez csatlakozást követelték Fotó: Molnár Ádám
58 százalék van a csatlakozás mellett, és mindössze 25 ellene. Mikor a Fidesz még ellenzékben volt, és volt EP-választási programja is, abban is szerepelt az ügyészség létrehozásának szükségessége.
A magyarok 58 százaléka szerint hazánknak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez - derül ki a Závecz Research reprezentatív közvélemény-kutatásából, ami április második felében készült a 24.hu megrendelésére. A portál azt írja,
mindössze 25 százalék azok aránya, akik szerint nincs szükség a csatlakozásra, 17 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A felmérés szerint még a Fidesz szavazóinak körében is valamivel többen vannak (41 százaléknyian) azok, akik támogatják Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, mint azok, akik nem (37 százalék). A fennmaradó 22 százalék pedig nem tud, vagy nem akar állást foglalni.
Az Európai Ügyészség felállításáról másfél éve döntöttek az uniós tagállamok igazságügyi miniszterei, és a 28 tagállamból eddig 22-en vennének részt az együttműködésben. A szervezet az európai uniós források kárára elkövetett bűncselekmények üldözésére jön létre, egy központi hivatalból és a tagországokba delegált európai ügyészekből épülne fel. Ha Magyarország csatlakozna, a hazánkban eljáró európai ügyészek magyar jogászok lennének, de nem a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség kötelékébe tartoznának.
A kormány szerint most is megvannak azok az intézmények, amelyek eljárhatnak az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. Emlékezetes: egy évtizede, mikor a Fidesz még ellenzékben volt, és volt EP-választási programja is, abban még szerepelt az európai ügyészség létrehozásának szükségessége.
Az Európai Tanács egyébként azzal indokolja a szervezet létrehozását, hogy a tagállamok évente legalább 50 milliárd euró bevételtől esnek el a határon átnyúló csalások miatt, a tagállami hatóságok hatásköre pedig az országhatároknál véget ér. A másik indok, hogy a meglévő uniós szerveknek, így az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) vagy az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) nincs lehetősége arra, hogy nyomozást vagy büntetőeljárást indítson a tagállamokban.
Az Orbán Viktor vejének korábbi érdekeltségébe tartozó Elios ügye jó példa ez utóbbira: bár az OLAF ajánlásai nyomán indult nyomozás Magyarországon, az azt végző Polt Péter féle ügyészség nagyon gyorsan leszögezte, hogy minden a legnagyobb rendben történt. Aztán a kormány szép csendben visszafizetett 13 milliárd forintnyi uniós támogatást, csak ne firtassák tovább a történteket.
Szerző
Frissítve: 2019.05.22. 08:50

A miskolci önkormányzat akkor is felszámolja a romatelepet, ha büntetik érte

Publikálás dátuma
2019.05.22. 07:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Kriza Ákos polgármestert nem nagyon érdeklik a jogsértések miatt kiszabott büntetések: a város fizet, és folytatja, amit elkezdett.
Hiába fellebbezett, tízmillió forintra büntette a miskolci önkormányzatot a bíróság, miután a TASZ és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) pert indított ellenük. A Miskolci Törvényszék indoklása szerint a Miskolc önkormányzata és a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MIÖR) megsértette a miskolci romák emberi méltóságát, egyenlő bánásmódhoz való jogát a szegénytelepeken folytatott razziákkal, és egyéb, a romák elüldözését szolgáló intézkedésekkel, ideértve az önkormányzat és polgármester nyilvános kommunikációját is. Kriza Ákos polgármester a PestiSrácok.hu-nak erre reagálva úgy fogalmazott: példátlan, hogy azért büntetnek meg egy önkormányzatot, amiért polgárai számára élhetőbb körülményeket teremt.
Kriza hozzátette, az önkormányzat kifizeti a rájuk kirótt büntetést, de de „folytatni fogják a megkezdett munkát Miskolcon” a 173 fészekrakós lakásból ma már csak 8 van az Avason, ezek is végrehajtási eljárás alatt állnak, a Fészekrakók helyett egyetemisták, és egyetemi oktatók költöztek be többségében a felújított lakásokba. A bűnözési mutatók is folyamatosan javulnak Miskolcon: az elmúlt öt évben a felére csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma – írja a kormánypárti portál, épp csak egyenlőségjelet nem téve a romatelep felszámolása és a mutatók javulása között. 
Miskolc polgármestere
Fotó: Facebook/Kriza Ákos
A lap idézi Krizát, aki az ítélet után azt mondta: 
ahogy eddig, úgy ezt továbbra is mi, itt Miskolcon, miskolciak saját hatáskörben fogjuk eldönteni, ha a TASZ és a Másság Alapítvány a feje tetejére áll is. Ezt ők kifogásolhatják, perelhetnek, ha kell, a büntetést ki is fizetjük, ahogy eddig is tettük, de nem a TASZ és főleg nem a Másság Alapítvány fogja megmondani, hogy mit kell tenni Miskolcon a közbiztonság érdekében.

Tegyük hozzá, Miskolcról nem csak a fészekrakó programmal betelepülő romákat és szegényeket küldték el, hanem hatósági razziák során vegzálták a helyi számozott utcák lakóit, házaikat lerombolták - az otthonok helyére pedig stadion épült.
Szerző
Frissítve: 2019.05.22. 08:04