A szeszélyes időjárás miatt egyelőre senki nem bocsátkozik jóslásba a malmi búza, illetve a liszt jövőbeni áráról. Magyarországot kivéve a környező országok, illetve a legnagyobb termelők, Oroszország, Ukrajna, Belorusszia, de még Románia is jóval kevesebbet szenvedett a szárazságtól és területükön jó termésre van kilátás, így semmi sem utal arra, hogy a dráguló alapanyag miatt elszaladnának a hazai kenyérárak.
A májusi eső most valóban aranyat ért, bár nem volt egyenletes a csapadék eloszlása. Ahol enyhébb volt az aszály, és az eső is időben érkezett, mint a dunántúli régióban, ott közepes, de több térségben akár még jó termést is betakaríthatnak a gazdák. Főleg a keleti országrészben, különösen a Dél-Alföldön viszont közepes, vagy nagyon gyenge táblák is akadnak. Az esős napok ellenére még mindig egyharmaddal kevesebb csapadék hullott az átlagosnál.
A hazai malomipar évente mintegy 1 millió tonna búzát használ fel, s megközelítőleg ugyanennyi a takarmányigény is – mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Még a gyenge termés mellett is marad vagy 2 millió tonna exportra. Az európai terméskilátások a magyar exportárakat is korlátok közé szorítják. A hagyományos olasz piacon megerősödtek a román és bolgár versenytársak, akik ráadásul tengeri kikötőkkel is rendelkeznek, míg a magyar gabonát főleg a költségesebb közúti szállítással viszik Olaszországba.
Persze az eső sem hozott mindenhol felhőtlen örömöt, mert egyes települések határában, mert az áztató csöndes eső helyett egyszerre 50 milliméter is elárasztotta a határt és előfordult jégeső is. A termelőknek egyre inkább fel kell készülniük a szélsőségesebbé váló időjárási viszonyokra.
A hazai malomipar az idei szezonban alaposan kiköltekezett a tonnánként 58-60 ezer forintos malmi búza árak miatt, jó néhány cég örülhet, ha nullszaldósan fejezi be a gazdasági évet. Ezért a termelőkhöz hasonlóan a feldolgozóipar is kivár a vásárlással. Abban reménykednek, hogy a nemzetközi búza árak önmérsékletre intik a gazdákat, hiszen ha nem engednek az 58-ból, akkor az olcsóbb importbúzából őrlik majd a lisztet. Egy bizonyos árszint fölé nem mehetnek a gazdák, mert akkor a feldolgozók az olcsóbb szlovák, román, vagy a kvóta erejéig ukrán gabonát vásárolnak. Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára inkább 4,5 millió tonnás búzatermésre számít. A lisztárak alakulásáról szerinte még korai beszélni, de nem várható érdemi emelkedés.
A tavalyi készletekből átlagosan tonnánként 59 ezer forintért kínálják a búzát. Étkezési minőségre egyelőre csekély a kereslet, mert a feldolgozók kivárnak, milyen árak alakulnak ki az idei betakarítást követően. Az ó-búza árát is majd ahhoz igazítják. Az európai versenytársak a magyarnál kedvezőbb terméskilátásai miatt a hazai árak is csak szűk korlátok között mozoghatnak. Valószínűleg nem lesz tartható a jelenlegi árszint és akár tonnánként 50 ezer forint környékén stabilizálódhat. Természetesen az időjárás még beleszólhat.
A kukorica és a napraforgó sokkal jobb állapotban vészelte át az aszályt, mint a búza, és többnyire jól fejlődik. Bár a klímaváltozás miatt a szántóföldi növények öntözése is egyre sürgetőbb lenne, ám az évi 3-4 öntözés hektáronként nagyjából 100 ezer forintos költséggel jár és a rendszer kiépítése is milliókkal mérhető. Ezért egyelőre elenyésző a hazai gabona öntözéses művelése, mert olyan növény kultúrákra áldoznak a termelők, amelyek behozzák a ráfordítást.
