Három civil szervezet – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország – 2014 végén aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy megerősítsék a hazai természetvédelem helyzetét, ennek volt célja a Magyar Természet Napjának megalapítása. A kezdeményezéshez számos szervezet és közel 15 ezer ember csatlakozott, így 2015. május 22-én tartották meg először a Magyar Természet Napját.
Drasztikusan csökken a Földön a biológiai sokféleség. A gerinces fajok populációi 1970 óta 60 százalékkal zsugorodtak, trópusi területeken ez a 89 százalékos veszteséget is elérheti. A kétéltű fajok több mint 40 százaléka és a tengeri emlősök egyharmada veszélyeztetett. A korallzátonyaink felét már elveszítettük, a bolygó 1000 kilométernél hosszabb 91 folyója közül már csak 21 tekinthető szabályozatlannak, és mindössze a Föld felszínének egynegyede mentesül az emberi tevékenység alól. A drámai adatokat megerősíti az ENSZ nemrégiben kiadott tudományos jelentése (IPBES), amely többek között arra is rámutat, hogy a következő időszakban akár egymillió állat- és növényfaj is kihalhat.
Nincs ez másként Magyarországon sem: a hazai folyók természetes árterületeinek több mint 90 százaléka elpusztult, a biológiai sokféleség pedig még a természetvédelmi területek többségén is lassan, de biztosan csökken. Az agrártájakhoz kötődő, egykor kifejezetten gyakori ragadozó- és énekesmadárfajok egyedszámai meredeken csökkennek. Az eredményes növénytermesztéshez közvetlenül szükséges beporzó rovarok faj- és főleg egyedszámának zsugorodása pedig az élelmiszerellátást veszélyeztetheti.
Vannak azért reménykeltő, jó példák, természetvédelmi programok is. Az olyan, látványos fajokat érintő, sikeres védelmi programok mellett, mint például a rákosi vipera, az eurázsiai hód, a parlagi sas, a túzok, a kerecsensólyom, a kékvércse vagy a szalakóta megőrzésére irányuló programok mellett, több, helyi sikert jelentő, komplex élőhelyvédelmi munka is folyik – írták a környezetvédelmi szervezetek közleményükben.
