Csökkenő biológiai sokféleség, veszélyeztetett fajok – Magyarországon is egyre nagyobb a baj

Publikálás dátuma
2019.05.22. 10:35

Fotó: Novák László / Wild Wonders of Europe /WWF / Laszlo Novak / WWF
Május 22-e a biológiai sokféleség világnapja, és idén ötödször a Magyar Természet Napja is, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai természeti értékekre, erőforrásokra és a környezet védelmére.
Három civil szervezet – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország – 2014 végén aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy megerősítsék a hazai természetvédelem helyzetét, ennek volt célja a Magyar Természet Napjának megalapítása. A kezdeményezéshez számos szervezet és közel 15 ezer ember csatlakozott, így 2015. május 22-én tartották meg először a Magyar Természet Napját.
Drasztikusan csökken a Földön a biológiai sokféleség. A gerinces fajok populációi 1970 óta 60 százalékkal zsugorodtak, trópusi területeken ez a 89 százalékos veszteséget is elérheti. A kétéltű fajok több mint 40 százaléka és a tengeri emlősök egyharmada veszélyeztetett. A korallzátonyaink felét már elveszítettük, a bolygó 1000 kilométernél hosszabb 91 folyója közül már csak 21 tekinthető szabályozatlannak, és mindössze a Föld felszínének egynegyede mentesül az emberi tevékenység alól. A drámai adatokat megerősíti az ENSZ nemrégiben kiadott tudományos jelentése (IPBES), amely többek között arra is rámutat, hogy a következő időszakban akár egymillió állat- és növényfaj is kihalhat.
Nincs ez másként Magyarországon sem: a hazai folyók természetes árterületeinek több mint 90 százaléka elpusztult, a biológiai sokféleség pedig még a természetvédelmi területek többségén is lassan, de biztosan csökken. Az agrártájakhoz kötődő, egykor kifejezetten gyakori ragadozó- és énekesmadárfajok egyedszámai meredeken csökkennek. Az eredményes növénytermesztéshez közvetlenül szükséges beporzó rovarok faj- és főleg egyedszámának zsugorodása pedig az élelmiszerellátást veszélyeztetheti.
Vannak azért reménykeltő, jó példák, természetvédelmi programok is. Az olyan, látványos fajokat érintő, sikeres védelmi programok mellett, mint például a rákosi vipera, az eurázsiai hód, a parlagi sas, a túzok, a kerecsensólyom, a kékvércse vagy a szalakóta megőrzésére irányuló programok mellett, több, helyi sikert jelentő, komplex élőhelyvédelmi munka is folyik – írták a környezetvédelmi szervezetek közleményükben.
Szerző

Többet nőhet a tengerszint: 2100-ra London, New York, Sanghaj is víz alá kerülhet

Publikálás dátuma
2019.05.22. 09:35

Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
Az eddigi becsléseket jelentősen meghaladva akár két métert is nőhet a tengerszint 2100-ra egy új kutatás szerint.
Régóta fennálló, elterjedt nézet szerint a legnagyobb vízszintemelkedés sem fogja elérni az egy métert 2100-ig. A tengerszint változása volt az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2013-ban kiadott ötödik jelentésének egyik legvitatottabb kérdése. Tanulmányuk szerint ha a bolygó felmelegedése folytatódik és az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken, akkor 2100-ra 52-98 centiméteres vízszintnövekedés lehetséges – írta a BBC hírportálja.
Sok szakértő ezt azonban visszafogott, „konzervatív” becslésnek tartja. A jégkutatókat az aggasztja, hogy a hatalmas jégtáblák hatását előrejelző modellek nem térnek ki az olvadással kapcsolatos összes bizonytalanságra. A terület vezető szakértői olyan kutatást végeztek, amelynek előrejelzései a Grönlandon, Nyugat- és Kelet-Antarktiszon jelenleg végbemenő olvadásról tapasztaltakon alapulnak. Ha a kibocsátás a mostani folyamatot követve nő, a világ tengerei nagy valószínűséggel 62-238 centiméterrel lesznek magasabbak 2100-ra. Ez lenne az egyik legpesszimistább forgatókönyv, amely szerint a globális felmelegedés mértéke elérné az 5 Celsius-fokot.
„2100-ra a jégtáblák olvadása valószínűleg 7-178 centiméterrel járul hozzá a vízszintemelkedéshez, ám ha hozzáadjuk a gleccsereket és a jégsapkákat, valamint a víz térfogatának növekedését a melegedés hatására, akkor jóval két méter fölött járunk” – mondta Jonathan Bamber, az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány vezető szerzője, a Bristoli Egyetem kutatója.
A 2013-as IPCC-jelentés csak azt tartalmazza, ami „valószínűleg” megtörténik, ami tudományos szempontból azt jelenti, hogy a lehetőségek 17-83 százalékát vették figyelembe. Az új tanulmány a modellek eredményeinek 5-95 százalékát vette alapul.
„Ha ezeket a kisebb valószínűségű, ám lehetséges értékeket nézzük, akkor látunk egy kicsi, de statisztikailag szignifikáns lehetőséget, hogy a Nyugat-Antarktisz nagyon labilissá válik és a Kelet-Antarktisz is olvadni kezd” – tette hozzá Bamber. A tanulmány szerzői úgy vélik, ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföld (Magyarország területének mintegy 19-szerese) kerül víz alá. A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és már világvárosok kerülnének veszélybe. A legrosszabb forgatókönyv bekövetkeztének esélye kicsi, körülbelül 5 százalék, mégsem szabad figyelmen kívül hagyni – mondta Bamber.
Szerző
Frissítve: 2019.05.22. 09:59

Haldoklik Tam, Malajzia utolsó hím szumátrai orrszarvúja

Publikálás dátuma
2019.05.22. 09:29

Fotó: ABDUL HAMID AHMAD / Borneo Rhino Alliance / AFP
Már csak napjai lehetnek hátra Malajzia utolsó hím szumátrai orrszarvújának – közölte kedden a Borneó szigetén elterülő lévő maláj állam, Sabah vadvédelmi hatósága.
A bika étvágya és közérzete hirtelen romlott le idén áprilisban. John Payne, a Borneói Orrszarvú Szövetség vezetője szerint pontos diagnózis még azóta sem született, de valószínű, hogy az állat korával összefüggő vesebetegség vagy májprobléma állhat a háttérben.
A Tam nevű orrszarvú legalább a harmincas évei közepén járhat. A szumátrai orrszarvúk várható átlagos élettartama 35-40 év. 
„Nem hisszük, hogy sokáig életben marad még. Inkább napjai, mint hetei vannak már csak hátra”

– mondta Payne.

 A borneói orrszarvú populáció felduzzasztására irányuló erőfeszítések hasztalannak bizonyulnak az indonéziai vadasparkokkal való együttműködés és az olyan fejlett reprodukciós technikák alkalmazása ellenére is, mint a mesterséges megtermékenyítés.
Tamet 2008-ban fogták be és költöztették át egy védett területre a vadvédelmi hatóságok, miután az állatra egy olajpálma ültetvényen kószálva találtak rá Sabahban. A hatóságok korábban két nősténnyel is pároztatni akarták a bikát, ám mindkét nőstényről kiderült, hogy beteg, ezért el kellett altatni őket.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a szumátrai orrszarvú súlyosan veszélyeztetett fajjá vált az orvvadászat és a természetes élőhelyükre való illegális behatolás miatt.
Az állatok egyre zsugorodó populációi miatt a megmaradt példányok egymástól annyira elszigetelten élnek, hogy csak nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem is találkoznak egymással, ami minimalizálja párosodásuk esélyét.
Szerző