Egy év után lezárták a Semjén Zsolt szarvasvadászata miatti nyomozást Svédországban

Publikálás dátuma
2019.05.22. 08:28

Fotó: Vörös Szilárd
Holtpontra jutott a nyomozás. Magyarországról senkit sem hallgattak kii a svéd hatóságok.
Több mint egy év vizsgálódás után a svéd ügyészség lezárta a nyomozást Semjén Zsolt szarvasvadászata ügyében – értesült a 24.hu. A KDNP elnöke, az ország miniszterelnök-helyettese tavaly áprilisban tisztázatlan körülmények között vadászok győztes pózába vágta magát egy háziasított rénszarvas tetemére térdelve. Később azonban jelentkezett egy helyi gazda, aki azt állította, hogy a háziállat - mely tetemét a képek tanúsága szerint Semjén társasága egy magánhelikopterrel szállított el, a nyakánál fogva fellógatva - az ő tulajdona volt.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ügyében lopás gyanújával indult eljárás.

A svéd ügyészség a 24.hu megkeresésére azt közölte: a svéd rendőrség számos intézkedést hajtott végre az ügyben, köztük több kihallgatást is. Ennek ellenére senkivel szemben nem merült fel bűncselekmény gyanúja. A nyomozás holtpontra jutott. Az ügyészség hozzátette, hogy a svéd hatóságok Magyarországon az üggyel összefüggésben nem hallgattak ki senkit.
Mint tavaly kiderült, Semjén évek óta vett részt méregdrága svédországi luxusvadászatokon. A vadászkalandjait nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában, mert szerinte nem parlamenti képviselőként, hanem vadászként kapott lehetőséget az utakra (bár a jávorszarvast és a rénszarvast például nem tudta megkülönböztetni az "ország fővadásza"), ezért azokat nem is kellett bevallania képviselőként. A miniszterelnök-helyettes érvelése szakértők szerint nem állta meg a helyét, ennek ellenére nem indult eljárás ellene.
Szerző
Frissítve: 2019.05.22. 08:49

"Az ázsiai alkalmazottak is ott vannak már a nagyobb gyárakban"

Publikálás dátuma
2019.05.22. 08:15

Fotó: Népszava
Ott, ahol a könnyűipar még él, mindinkább találkozni egzotikus országból érkezőkkel.
– Már minden kis motel, panzió, olcsó szálloda ukránokkal van tele, sőt, a velencei-tavi szálláshelyeket is velük töltik fel – mondta székesfehérvári forrásunk, aki szerint több ezer ukrán dolgozik a városban a Videotonnál, a Densónál és a többi nagy üzemben. A helyiek szerint nem kárpátaljai magyarokról van szó, a vendégmunkások jellemzően Ukrajna távolabbi vidékeiről érkeznek, s nem beszélnek magyarul. Noha a nagy cégek vezetői cáfolják, a városban elterjedt, nemcsak munkaerőpótlásként szervezik őket a toborzócégek, hanem a hazai munkások lecserélésére is, ugyanis az ukránok hajlandóak többet túlórázni. Az északkeleti szomszédból érkezett munkások szinte minden nagyobb településen megtalálhatóak a Dunántúlon. Sokan dolgoznak közülük az egyik sárvári elektronikai gyárban, Szombathelyen a közgyűlésben is téma volt a mind több vendégmunkás, sőt, munkásszálló építése is szóba került számukra, de az ellenzéki többség leszavazta a kormánypárti indítványt. Kaposváron jellemzően a Modern Városok Program nagy építkezésein dolgoznak, szállásként panziókban helyezik el őket, s akadt már komolyabb konfliktus is: éjszakánként folyamatosan zajongó vendégei miatt megvertek egy szálláskiadót. Móron és a dunaújvárosi gumigyárban meglehetősen sok mongol vendégmunkás dolgozik, de a szarvasi baromfi-feldolgozóban is alkalmaznak a távol-keleti országból érkezett dolgozókat. Ugyanitt jelentős az indiai vendégmunkások száma, de a második legnépesebb országból sokan dunántúli tehenészetekben – például Beleden – helyezkedtek el. A mind több vendégmunkás óriási segítség a szakemberhiánnyal küszködő cégeknek, viszont elhelyezésük komoly probléma. Szentgotthárdon nemrég avattak fel egy új, az egykori laktanyából komoly kormánytámogatással kialakított munkásszállót, ahová a helyiek szerint az állásinterjúkon előnyt jelent az orosz vagy az ukrán nyelvtudás. A Jászságban egyre több feszültséget okoz a nagy számú szerb és ukrán vendégmunkás jelenléte, s ez igaz akkor is, ha a bűnügyi adatok nem támasztják alá a helyiek ellenérzéseit. A napokban a jászberényi városi önkormányzat ülésén, a rendőrkapitány beszámolója alkalmával is téma volt, hogy az ukrán vendégmunkások ideérkezésével az ukrán maffia is megjelent a városban, de kiderült: a statisztikai adatok nem változtak érdemben azóta, hogy a polgármester szerint hivatalosan 650, más adatok alapján közel háromezer, zömmel ukrán, kisebbrészt szerb, s elvétve indiai és pakisztáni vendégmunkás betelepült ide. Nemcsak itt, de Jászapátiban és Jászfényszarun is dolgoznak nem magyar ajkú alkalmazottak. Gedei József jászberényi DK-s önkormányzati képviselő szerint a helyiek ellenérzését növeli, hogy a vendégmunkások jó része állítólag ingyen szálláshelyet kap a munkáltatótól, a városban élő alkalmazottak pedig úgy érzik, hogy az idegeneknek nagyobb megbecsülés jut a munkahelyeken. Szavai szerint ezt a negatív hangulatot a kormánypropaganda is táplálja a folytonos migránsozással, miközben valós helyzet, hogy a gazdaságnak mind nagyobb igénye lesz a külföldi munkásokra. Ott, ahol a könnyűipar még él, mindinkább találkozni egzotikus országból érkezőkkel. Néhány éve a nógrádi Szügyön kavart nagy port mexikói varrónők tömeges megjelenése, bár később kiderült: mindössze három hónapra érkeztek az anyacégtől egy autóipari szöveteket készítő helyi gyáregységbe. Fülöp Gábor a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára pedig arról számolt be lapunknak: noha konkrét adataik nincsenek, tény, hogy Egerben, Hatvanban és Gyöngyösön az ukrán és szerb vendégmunkások után az ázsiai – zömében pakisztáni, indiaiak mongol és kínai – alkalmazottak is ott vannak már a nagyobb gyárakban, egyfajta "kolóniákat" képezve az adott településeken.
Témák
bevándorlás
Frissítve: 2019.05.22. 11:12

Az ország nagyja, de még a fideszesek többsége is támogatja az európai ügyészséghez való csatlakozást

Publikálás dátuma
2019.05.22. 07:59
Tüntetés - Szombaton az Európai Ügyészséghez csatlakozást követelték Fotó: Molnár Ádám
58 százalék van a csatlakozás mellett, és mindössze 25 ellene. Mikor a Fidesz még ellenzékben volt, és volt EP-választási programja is, abban is szerepelt az ügyészség létrehozásának szükségessége.
A magyarok 58 százaléka szerint hazánknak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez - derül ki a Závecz Research reprezentatív közvélemény-kutatásából, ami április második felében készült a 24.hu megrendelésére. A portál azt írja,
mindössze 25 százalék azok aránya, akik szerint nincs szükség a csatlakozásra, 17 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A felmérés szerint még a Fidesz szavazóinak körében is valamivel többen vannak (41 százaléknyian) azok, akik támogatják Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, mint azok, akik nem (37 százalék). A fennmaradó 22 százalék pedig nem tud, vagy nem akar állást foglalni.
Az Európai Ügyészség felállításáról másfél éve döntöttek az uniós tagállamok igazságügyi miniszterei, és a 28 tagállamból eddig 22-en vennének részt az együttműködésben. A szervezet az európai uniós források kárára elkövetett bűncselekmények üldözésére jön létre, egy központi hivatalból és a tagországokba delegált európai ügyészekből épülne fel. Ha Magyarország csatlakozna, a hazánkban eljáró európai ügyészek magyar jogászok lennének, de nem a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség kötelékébe tartoznának.
A kormány szerint most is megvannak azok az intézmények, amelyek eljárhatnak az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. Emlékezetes: egy évtizede, mikor a Fidesz még ellenzékben volt, és volt EP-választási programja is, abban még szerepelt az európai ügyészség létrehozásának szükségessége.
Az Európai Tanács egyébként azzal indokolja a szervezet létrehozását, hogy a tagállamok évente legalább 50 milliárd euró bevételtől esnek el a határon átnyúló csalások miatt, a tagállami hatóságok hatásköre pedig az országhatároknál véget ér. A másik indok, hogy a meglévő uniós szerveknek, így az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) vagy az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) nincs lehetősége arra, hogy nyomozást vagy büntetőeljárást indítson a tagállamokban.
Az Orbán Viktor vejének korábbi érdekeltségébe tartozó Elios ügye jó példa ez utóbbira: bár az OLAF ajánlásai nyomán indult nyomozás Magyarországon, az azt végző Polt Péter féle ügyészség nagyon gyorsan leszögezte, hogy minden a legnagyobb rendben történt. Aztán a kormány szép csendben visszafizetett 13 milliárd forintnyi uniós támogatást, csak ne firtassák tovább a történteket.
Szerző
Frissítve: 2019.05.22. 08:50