Nem tűrik a kritikus professzorokat a Putyint díszdoktorrá választó Debreceni Egyetemen

Publikálás dátuma
2019.05.23. 08:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Minősített tanárokat nyugdíjaz idő előtt a Debreceni Egyetem. A döntések elleni tiltakozásul aláírásgyűjtés indult.
Szakmailag kiemelkedő professzorokat nyugdíjazott idő előtt a Debreceni Egyetem (DE) – a professzorok köre tiltakozásul aláírásgyűjtést kezdeményezett. Az egyetem döntése azért is különös, mert az intézmény folyamatosan csúszik lefelé a felsőoktatási rangsorokban, és leginkább azzal kerül reflektorfénybe: úgy szórja a díszdoktori címeket mint a cukrot, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Matolcsy György jegybankelnök után most épp egy moszkvai magánegyetem, az MFUA rektorát terjesztették fel a „doctor honoris causa” címre. A professzoroknál utoljára az verte ki a biztosítékot, hogy – miként azt lapunkban is hírül adtuk – nyugdíjazták a nemzetközi tudományos életben is szaktekintélynek számító Ádány Rózát, a Népegészségügyi Kar egyetemi tanárát, a WHO tanácsadó testületének 67 éves társelnökét. A felsőoktatási törvény 70 éves korig engedélyezi az egyetemi tanárok foglalkoztatását, s ezt egyfajta íratlan szabályként alkalmazták is mindig az egyetemen. A szenátus azonban tavaly úgy döntött, hogy az általános nyugdíjkorhatárt - idén ez a 64. életévet jelenti - betöltő egyetemi tanárok alkalmazását évente kell jóváhagyni. Egy most januárban született rektori utasítás szerint a döntést a rektor egy személyben hozza meg, a kancellár, az általános rektorhelyettes, valamint a kabinetvezető főigazgató és a maga alkotta „ad hoc humánpolitikai bizottság” meghallgatása után. Ádány Róza felmentését országos sajtóvisszhang kísérte, a debreceni professzorok pedig tiltakozó levelet fogalmaztak meg, amit sokan aláírtak. E folyamat közben kaptak levelet Bács Zoltán kancellártól, aki közölte: tudomása szerint a rektor és a professzor asszony között lezajlott megbeszélés alapján az aláírásgyűjtésnek nincs alapja, mert „a professzor asszony hivatalos nyugdíjazási folyamata el sem indult és vállalt feladatokra tekintettel nem is aktuális”. - Úgy tűnik, hogy a jelenlegi vezetés kritikusait, minden eszközzel, például az idő előtti nyugdíjazással – igyekeznek elhallgattatni – mondta lapunknak az egyik professzor. Szavai szerint nemrégiben az egyik, hatvannégy éves akadémikust is magához hívatta a dékán, s közölte vele: úgy döntöttek, nyugdíjazzák, noha 2025-ig kinevezett vezetője volt az egyik doktori iskolának. Megkerestük az érintetett, aki megerősítette az információt, s hozzátette: ő maga sosem rejtette véka alá, ha nem értett egyet az egyetem vezetőinek valamely döntésével, s úgy tűnik, most ez a „viszontválasz” a kritikai hangvételért.
Kerestük az egyetemet is a nyugdíjazások ügyében. Csak annyit közöltek: idén áprilisban a karok 89 személy esetében tettek javaslatot, akik közül két személy nyugdíjazásáról döntött a rektor a kari előterjesztéssel megegyezően. Az azonban nem derült ki, hogy a 89 személy esetében a karok az érintettek továbbfoglalkoztatására vagy nyugdíjazására tettek-e javaslatot. Belső információink szerint általában az előbbi a jellemző, hisz a minősített egyetemi tanárokat és akadémikusokat – a húzóneveket - normál esetben a legtöbb karon inkább megtartani semmint eltávolítani szeretnék.

Putyin után Zabelin

Az egyetem gazdaságtudományi kara javaslata alapján Szilvássy Zoltán rektor Aleksey Zabelint, a Moszkvai Pénzügyi és Jogi Egyetem (MFUA) rektorát idén május 10-én doctor honoris causa címre terjesztette fel, javaslatát az erről döntő tanács azonban 6 igen, 3 nem és 3 tartózkodás arányában nem támogatta. A Szenátus május 21-én mégis elektronikusan szavazott erről, noha erre nem lett volna lehetősége. A döntés hátterében az állhat, hogy A MFUA és a DE május közepén együttműködési szerződést írt alá, és a DE rektora, Szilvássy Zoltán megkapta az MFUA tiszteletbeli professzora címet – vagyis erős a kényszer a viszonzásra.

Szerző

Kampány másként: Európában többségben a pozitív üzenet

Publikálás dátuma
2019.05.23. 07:30

Míg Magyarországon – főként a kormánypártok hirdetésein – egymást érik a negatív, félelemkeltésre építő üzenetek, az uniós tagállamok többségében inkább pozitív üzeneteket próbálnak megfogalmazni a kampányban.
Az Európai Unió legfiatalabbik államában, a 2013-ban csatlakozott Horvátországban a legtöbb plakátot elhelyező kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kék alapon hirdeti szlogenjét: „Horvátország a generációkért”. A felirat fehér alapon piros és fehér betűkkel olvasható, vagyis a nemzeti lobogó minden színe megtalálható rajta. Bár korábban a HDZ az EU bírálatától sem riadt vissza, Andrej Plenkovic miniszterelnök egyértelműen uniópárti politikus, amit ez a választási üzenet is jelez. Szlovákiában is inkább a pozitív üzenet a jellemző. A pártok eleve azt sugallják: fontosnak tartják az EP-választást, ezért a részvételre ösztökélnek. Ennek az az oka, hogy 2014-ben kirívóan alacsony, 13 százalékos volt a részvételi arány, amivel Pozsony az EU szégyenpadjára került. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) nevű liberális párt, az ellenzék legnagyobb ereje plakátján kék háttéren ezt az üzenetet fogalmazta meg: „Az egészséges gondolkodás a legjobb recept”. A háttérben az EU térképe látható, előtérben a párt listavezetői. A Sme Rodina nevű szintén ellenzéki tömörülés mintha másolta volna a SaS plakátjait, igaz, a végkicsengés teljesen más. „Kevesebb Brüsszelt, több egészséges gondolkodást” – hangoztatja a politikai erő. A nem túlbonyolított plakáton a párt listavezetője látható. Általánosságban megállapítható, hogy a szlovák plakátokat az egyszerű üzenetek jellemzik, a kormányban is helyet foglaló nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) például a következő szlogennel áll elő: „Szlovákiáért”, a Keresztény Unió nevű tömörülés a szintén nem túl sokatmondó „Együtt haladunk” jelszót hirdeti. Az ellenzéki Egyszerű Emberek plakátján hangsúlyosabb szerepet kapnak az EU csillagai. Rajta a felirat: „Helyrehozzuk, nem elrontjuk”. A szlovák belpolitikában sok szerepe nincs az egykori igazságügyi miniszter, Stefan Harabin által fémjelzett Nemzeti Koalíciónak, ettől függetlenül bizonyos tekintetben e párt plakátja a legegyszerűbb, egyben a leginkább unióellenes. S nemcsak azért, mert a 28 csillagból egyetlen egyet sem tüntetnek fel. A szöveg mindenképpen sokatmondó: „Az Unióban partnerként és nem rabszolgaként”. Csehországban kevés plakát emlékeztet arra, hogy hamarosan EP-választást rendeznek. Ez a pártok kampánykiadásain is tükröződik. A kormány legerősebbik pártja, az ANO például a legtöbbet adta ki e célra 35 millió koronájával, ez azonban rendkívül alacsonynak számít a más választásokon kiadott összegekhez képest. Egy bizonyos témára koncentrál plakátjain a koalíciós partner szociáldemokrata párt, a CSSD. „Ki kell vezetni a rossz minőségű élelmiszert”, amivel arra utal, hogy vizsgálatok szerint Közép-Európában egyes multicégek más összetételű élelmiszer készítményeket dobnak piacra, mint Nyugaton. Az Európai Unió jelképeit nem tüntették fel a plakátokon. Lengyelországban a többi uniós országhoz képest sok választási plakát foglalkozik az EP-választással. Nem éppen meglepő módon a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) euroszkeptikus kampányra épít, igaz, jóval óvatosabban és visszafogottabban a Fidesznél. A PiS egyes EP-jelöltjei saját választási plakátokkal álltak elő. Ezeken a saját maguk által megfogalmazott üzenet olvasható. „Beszéljünk arról, mit tettek a gyermekekkel” – olvasható Anna Zalewska plakátján. Katarzyna Czochara pedig azt üzeni: Lengyelország szolgálata azt jelenti, hogy meghallgatják honfitársait. Az ellenzéki Polgári Koalíció a kormánypárt bírálatára épít. A PiS kampányplakátjain felfedezhető betűtípussal Szczecin utcáin ez a plakát jelent meg: a kormánypárt vezetője, Jaroslaw Kaczynski arca mellett: „A PiS milliókat vett el és minden sokkal drágább lett” – hirdeti. Németországban a pártok túlnyomó többsége egyértelműen Európa-párti, pozitív kampányt folytat. A kivételt a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) jelenti, amelynek választási plakátjából nemzetközi botrány terebélyesedett. „Hogy Európából ne Eurarábia legyen” – szerepel a felirat az egyik plakáton, amelyen Jean-Leon Gerome 1866-os, Rabszolgapiac című festményét használták fel. Ezen azt ábrázolja, hogy egy fehér nőt bocsátanak áruba egy muzulmán rabszolgapiacon. Az AfD egy kiemelt témára fókuszál plakátjain: „Inkább a dízelt, mint zöld humbugokat” – szerepel sok plakáton. Az AfD hirtelenjében felfedezte magának a környezeti témákat. Ám nem a környezetvédelmet viseli a szívén, hanem úgy véli, a klímaváltozást nem emberi tevékenység okozza. Ezzel mondhatni „kitűnik” a többi jobboldali populista európai párt közül, ezen tömörülések ugyanis mindeddig nem foglalkoztak a klíma kérdésével.

A kormányzat kommunikációs csodája: az EU hívószó maradt, Brüsszel szitokszóvá vált

Publikálás dátuma
2019.05.23. 07:22
Illusztráció: Shutterstock
A szómágia azonban mérsékelten működik: az emberek többsége még mindig a németekért rajong, és a "nyugati nyitás" barátja.
Meglehetősen pontosan érzékelik a magyarok a kormány külpolitikai mozgását a ZRI Závecz Research Intézet mérése szerint, és nem szeretik, amit a kabinet csinál, írja a 24.hu. A legtöbben (44 százaléknyian) úgy vélik, Magyarország a nagyhatalmak közül Oroszországgal működik együtt a legszorosabban, Németországot 36 százalék, az Egyesült Államokat mindössze 5 százalék említette. Ezt a helyzetet azonban a többség nem gondolja ideálisnak: 53 százalék szerint ugyanis Németországgal kellene a legszorosabban együttműködnie hazánknak, az USA 15, Oroszország 13 százalékot ért el ebben a versenyben, vagyis bőven „a nyugati nyitás” hívei vannak többen. Jó hír az Európai Unió barátainak, hogy a magyar közvélekedés szerint az unió kedvező hatással van Magyarországra, ezt a válaszok 68 százaléka gondolja így, és szinte ugyanennyire pozitívan értékelik a válaszadók Németország szerepét is. Miközben az EU-tagságnak 68 százalék kedvező hatást tulajdonít, láthatóan eredményes a kormány Brüsszel-ellenes kampánya: ugyanerre a kérdésre válaszolva ugyanis csak 44 százalék felelt úgy, hogy Brüsszel kedvező hatással van Magyarországra – márpedig a kérdés célja éppen az volt, hogy kiderüljön, a kormányzati hirdetéseknek köszönhetően mennyivel rosszabb „Brüsszel” megítélése, mint az Európai Unióé. Nem meglepő, hogy a Fidesz-szavazók értékelték a legrosszabbra „Brüsszel” hatását, náluk 53 százaléknyi volt a negatív vélemény, míg az ellenzéki szavazóknál 29 százalék. Ezzel szemben az EU hatását a Fidesz támogatóinak csak 34 százaléka tartja rossznak, az ellenzékiek közül pedig 13 százalék, vagyis közöttük is vannak jócskán, akik mást üzennének Brüsszelnek, mint az Európai Uniónak.
Szerző