Előfizetés

Az online boltokban már nem menő a készpénz

V. A. D.
Publikálás dátuma
2019.05.22. 11:39

Fotó: Shutterstock
Már több mint 5 millió magyar vásárolt legalább egyszer az online boltokból, többségük pedig már elutasítja a készpénzes fizetést.
A felnőtt magyar internetezők 91 százaléka, azaz közel 5,4 millió ember legalább egyszer vásárolt már az interneten keresztül az elmúlt egy évben. Két év alatt így az online vásárlók tábora 800 ezerrel bővült – derült ki az eNET áprilisi kutatásából. Ez azt is jelenti, hogy az online vásárlók számának emelkedése várhatóan lassulni fog, hiszen ezt a létszámot már nehéz tovább növelni. A jövőben az e-kereskedelem bővülése ezért inkább attól függ majd, hogy a webshopok milyen gyakori és milyen összegű vásárlásra tudják rábírni vevőiket.   Ami a vásárlás gyakoriságát illeti: az online vásárlók már most is igen aktívak: 78 százalékuk legalább negyedévente szokott webáruházakból vásárolni. A többség 6-8 vagy még többféle kategóriába tartozó terméket vásárol, amelyek közül a legnépszerűbbek a mobiltelefonok, a ruházat és a játék, ajándék. A szolgáltatások közül – amelyeket a netes vásárlók 86 százaléka vásárolt már online –, egyértelműen kiemelkedik a szállásfoglalás.  A vásárlás módjában az elmúlt két évben jelentős változás történt, ugyanis egyre többen vásárolnak mobiltelefonról és egyre inkább teret nyer a készpénzmentes fizetés. Bár internetes vásárlás esetén a leggyakrabban használt eszköz továbbra is a laptop és az asztali számítógép, az okostelefonokon keresztül rendelők aránya 2017 májusa óta 30 százalékról 48 százalékra nőtt. A korábbi években nagyjából egyenlő arányt képviseltek a készpénzmentes, a készpénzes és a mindkét fizetési módot preferálók. Mára azonban megváltozott a helyzet. A készpénzmentes fizetési módokat preferálók egyértelműen többségbe kerültek a készpénzzel fizetőkkel szemben - 51, illetve 19 százalék -, míg a mindkét típusú fizetési módra nyitottak aránya változatlanul nagyjából 30 százalék. A futároknál is elérhető kártyás fizetés terjedésével a készpénzes utánvét mellett a futárnál történő bankkártyás fizetés is egyre népszerűbb.   

Átszabja az autóvásárlás adóit a kormány - megint a jómódúak örülhetnek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.05.22. 10:06

Fotó: Raphael Knipping / AFP
Elsősorban az öreg, környezetszennyező, ám megfizethető autók terhei emelkednének, míg az új autókéi csökkennek, és a méregdrága villanyautók minden kedvezménye megmaradna.
A kormány célul tűzte ki, hogy kevesebb illeték és más kötelező fizetnivaló terhelje az autóvásárlást vagy -behozatalt, derül ki egy a hvg.hu birtokába jutott javaslatcsomagból. Az ehhez tartozó kormányhatározat-tervezetet Pénzügyminisztérium készítette el.
A javaslatcsomag kivezetne többféle illetéket és az eredetvizsgálat díját; ha rábólintanak, akkor egy magánszemélynek egy autó megszerzésekor – legyen az vásárlás, öröklés vagy ajándékozás – a jelenlegi rendszerhez képest nem kellene fizetnie:
  • a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékét;
  • az eredetvizsgálat díját;
  • a külföldről származó gépkocsi esetén a származás-ellenőrzés díját
  • és a rendszámtábla, illetve a regisztrációs matrica díját sem.
Vagyis egy sima tulajdonosváltozás esetén kizárólag vagyonszerzési illetéket kellene fizetni, egy külföldről behozott személygépjármű esetén pedig kizárólag regisztrációs adót. Ez mintegy 30 ezer forintot jelentene vásárláskor, külföldről behozott autó esetén 51 ezret.
Csökkenne a gépjárműadó, a cégautóadó viszont bizonyos kategóriáknál emelkedne. Egyúttal a cégautók beszerzéséhez kapcsolódó közterhek mértékét is növelnék, minthogy az elszámolási szabályok nyomán azoknak a magánautókhoz képest jelentős költségelőnye van. Részben ez ellentételezné a magánautók adóinak tervezett csökkentését.
Fékeznék az öregebb, leginkább környezetkárosító autók behozatalát, ezért jelentősen átalakítanák a regisztrációs adót, illetve bevezetésre kerülne az EURO6-os kategória - az ide tartozó autók behozatala során a regisztrációs adó a felére csökkenne az eddigieknek. A többi autó többsége esetében is enyhén mérséklődne ez.
A környezetkímélő - elektromos és tölthető hibrid – járművek kedvezményei megmaradnának: ezeket a lakások árszintjén mozgó járműveket továbbra sem terhelné regisztrációs adó, cégautóadó, gépjárműadó és a vagyonszerzési illeték sem. Elsősorban a legrégebbi, leginkább környezetszennyező, megfizethető áru gépjárművek terhei emelkednek.
Mielőtt valaki felvetné, hogy a magyarországi járműpark elöregedésében komoly szerepe van az alacsony fizetéseknek, és a szegénységnek általában, az Orbán-kormánynak erre is van válasza: szüljenek gyereket, üzeni a kispénzű embereknek. A javaslat "összhangban van" a korábban bejelentett családvédelmi program részét képező gépjárműcsere-támogatással: az ennek segítségével megszerezhető autók költségeit csökkentik.
Az ugyan felmerült, hogy a szegény és sokgyerekes családok körére speciális mentességet, vagy más kompenzációt, akár visszatérítést kellene bevezetni. Varga Mihály tárcája azonban ezzel nem értett egyet.

Ha a javaslatnak megfelelő kormányhatározat hatályba lépne, akkor „a magánszemélyek gépjárműszerzéssel, gépjárműhasználattal összefüggő adó és igazgatási szolgáltatási díjterhei 18,9 milliárd forinttal csökkennének”. A radikális csökkentést két változtatással kompenzálnák:
  • a legidősebb, legrosszabb környezetvédelmi besorolású gépjárművek importjának visszaszorítása érdekében felemelnék az ezek belföldi forgalomba helyezéséhez kapcsolódó közterheket,
  • elsősorban szintén az idősebb, rosszabb környezetvédelmi besorolású gépjárművek esetében megemelnék a cégautók terheit is, amivel egyben azt is elérnék, hogy mérséklődjön a céges gépjárművekkel elérhető adóelőny.
A előterjesztésre még rá kell bólintania a kormánynak. Ám ha ez megvan, a szükséges jogszabály-módosításokat akár még a parlament tavaszi ülésszaka alatt áttolnák.

Középmezőnyben az áramármutatónk

M. I.
Publikálás dátuma
2019.05.22. 10:00

Fotó: Shutterstock
A legjobb teljesítményt a lettek, a lengyelek és a németek mutatták, a legnagyobb drágulást pedig Hollandiában, Spanyolországban és Cipruson mérték.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat tegnap megjelent felmérése szerint tavaly nemzeti fizetőeszközben 3,2 százalékkal nőttek volna a magyar lakossági áramárak. Ez érdemben nem fedi a valóságot: Magyarországon a 2014-ben lezárult rezsicsökkentés óta ugyanis nem módosult a lakosság által fizetendő hatósági áramtarifa. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – úgyszintén forintban – elérhető adatbázisa is alátámasztja. Igaz, a díj belső szerkezete változott, illetve – a most vizsgált időszakot megelőzően – több százezer szabadpiaci lakossági áram- és gázfogyasztó került át a drágább állami körbe. Szakértők az eltérést az Eurostat mérési sajátosságaival magyarázzák, így főképp azzal, hogy a hatóság alapvetően euróban számol. (A különbség lehetséges okait firtató megkeresésünkre a KSH-tól tegnap estig nem kaptunk választ.) Ugyanez módszertan alapján az uniós szervezet a gázár tekintetében 0,4 százalékos csökkenést mutatott ki. Ez sem köszön vissza sem a mozdulatlanságot mutató KSH-adatsoron, sem a lakossági számlán. Ehelyett az Eurostat-kimutatás – épp egyforma, elfogulatlan módszertana miatt – inkább a tagállami teljesítmények összevetésére használható. Eszerint áramár-helyzetünk módosulása tavaly a 28-as listán a középmezőnybe került. Ebből a szempontból a legjobb teljesítményt a lettek, a lengyelek és a németek mutatták, a legnagyobb drágulást pedig Hollandiában, Spanyolországban és Cipruson mérték. A gázármutató-csökkenés pedig a 24-es listán Horvátország és Portugália után a harmadik legkedvezőbb. Ebből az következik, hogy az unió államaiban inkább a gáz- mint áramárakat emelték. Ezt támasztja alá saját közlésük is, miszerint tavaly az unió átlagában a gáz 3,5, az áram pedig 5,7 százalékkal drágult. A tényleges áramár szerinti 28-as listán Magyarország a harmadik legolcsóbbnak számít, a gázársorrend szerint pedig a felmért 25 tagállam körében a termék nálunk a legolcsóbb.