Egyelőre nem építhet kerítést a kőbányai önkormányzat a felszámolásra ítélt Hős utcai lakótelep köré, a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdai döntésében ugyanis hatályon kívül helyezte az erről szóló, tavaly októberben, önkormányzati többséggel elfogadott közgyűlési határozatot. A bíróság szerint az októberi közgyűlésen olyan határozat elfogadására került sor, amelynek lényeges pontjairól az önkormányzat korábban nem tájékoztatta megfelelően a lakókat, és a közgyűlési meghívóban sem szerepelt elég információ.
A bíróság szóvá tette azt is, az érdekek ütközését okozhatja, hogy a társasház közös képviselője egyben az önkormányzat vagyonkezelője is. Ezt alátámasztja az is, hogy a tárgyaláson, az alperesi oldalon megjelent ügyvéd a közös képviselőt képviselte a lakókkal szemben. Arról, hogy fellebbeznek-e a döntés ellen, az ügyvéd egyelőre nem tudott nyilatkozni.
A Hős utcai, két lakótömbből álló telepen többségében önkormányzati, kisebb részben magántulajdonú lakásokban élnek emberek, meglehetősen szerény körülmények között. A „drogtanyának” beállított telepet az önkormányzat év végéig le akarja bontani, hogy egy sportközpont épülhessen a helyén. Ennek ellenére a bontásig 131 millió forintért kerítést építenének és beléptető rendszert működtetnének, „a lakók védelme” érdekében. Az érintettek és az őket képviselő ügyvéd szerint ennek nincs sok értelme, ráadásul a telep valódi elgettósodásához vezetne – ezért is fordultak bírósághoz.
A kormány 2,1 milliárd forintot biztosított a telepfelszámolásra, az összeg felhasználásának határideje az idei év végén lejár. Azonban az önkormányzat kérésére egy évvel, 2020 végéig meghosszabbíthatják a határidőt – derült ki Pintér Sándor belügyminiszter Burány Sándor (Párbeszéd) kérdésére adott válaszából. A miniszter ezzel együtt elutasította, hogy a Hős utcában „rombolnának”: szerinte a társasház helyzetének rendezése közegészségügyi, közbiztonsági, köztisztasági szempontból is Kőbánya érdeke.
Mivel a 317 lakásból mintegy 120 még mindig magánkézben van, az önkormányzatnak a tulajdonosokkal is meg kell egyeznie. A lakásokért azonban alacsony, 4,9-5,5 millió forint közötti összegeket ajánlottak, amit az érintettek többsége eddig nem fogadott el.
Négy lakás esetében – egyfajta próbaként – kisajátítási eljárás indult, múlt héten a Fővárosi Kormányhivatalban volt tárgyalás, ahova az önkormányzat részéről senki nem ment el. Lapunk megkeresésére Szabó Krisztián, a kerület jegyzője közölte: a tárgyaláson az önkormányzat képviselője „ügyintézői hiba” miatt nem vett részt, de szerinte ez az eljárás menetét nem befolyásolta.
Hozzátette: noha a kormány által nyújtott támogatás felhasználásának határideje 2019. december 31., az adásvételi szerződések megkötésének, a bérleti jogviszonyok rendezésének, illetve a lefolytatott kisajátítási eljárásoknak az előrehaladásától függően sor kerülhet a támogatás felhasználása határidejének hosszabbítására.
Erre igen nagy az esély: egyrészt a kerítés ügye is húzódik, másrészt lapunknak több lakástulajdonos is jelezte, a kisajátítási eljárások miatt is bírósághoz fordulnak.
