Nem csak a nevetésért felel a rekeszizom

Publikálás dátuma
2019.05.22. 14:14
Illusztráció
Fotó: Guido Kirchner/dpa Picture-Alliance / AFP
A rekeszizomról általában csak nevetés, sírás, köhögés, tájékozottabbaknak a szülés és a székletürítés kapcsán van tudomásuk, de a kupola alakú szervnek ennél lényegesen több területen, például a légzésnél van fontos szerepe.
Nem véletlen, hogy a légzés a legtöbb terápiának hangsúlyos része, hiszen, aki él, lélegzik – mondta Mikoly Kriszta reflux-terapeuta a Népszavának. Nem mindegy azonban, hogy ezt hogyan tesszük: optimális légzésre van szükség a normál hasűri nyomás fenntartásához, az izomzat és az idegrendszer megfelelő működéséhez. A helytelen légzés hosszútávon hatással lehet az emésztésre, a nyirok-, az ideg- és a mozgásrendszerre is. 
A belégzés történhet spontán módon, azaz akaratunkon kívül, de irányítva is. Jól működő légzés esetén a rekeszizom végzi a munka nagy részét: a bordaközi izomzattal együtt összehúzódik, majd kilapul és lefelé húzza a tüdőt, ami kitágul és megtelik levegővel. A kupola alakú rekeszizom a légzésben résztvevő egyéb szervekkel hártyaszerűen, az úgynevezett fasciákkal van összekötve. Ha ennek állapotán javítani tudunk, a rekesz teljesítménye is nő. A kötelék természetesen visszafelé is működik: a rekesz befolyásolja több testrész egészségi állapotát is – mondta a szakember.

Nem nehéz a helyes légzés!

Mindig orron keresztül szívjuk be a levegőt és a szájon át fújjuk ki. Az orr megtisztítja, megszűri és felmelegíti, páradússá teszi a levegőt és szabályozza is a mennyiségét. Hátonfekve egyik kezünket helyezzük a hasunkra, a másikat a mellkasunkra, így megfigyelhetjük, hova megy a levegő. Belégzéskor a has megemelkedik, kilégzéskor pedig homorúvá válik. A gyerekek még tudják, hogy „pocakba levegőzünk”, serdülőkorban aztán a lányok tüdőlégzőkké válnak általában. A nők gyakran a mellkasukból letolják a levegőt a hasukba. Egy mellkasba lélegző férfit nehezebb hasi légzésre szoktatni, pedig napi 2-3 perces gyakorlással mindenki könnyen rögzítheti a helyes technikát, és megerősítheti a rekeszizmot.

Ha baj van

A rekeszizom működése sok okból megváltozhat. A manapság gyakori tartós stressz, az érzelmi feszültség, a helytelen testtartás és a rossz edzési szokások, a felületes légzés is gátolhatja a működését. Légzőszervi betegségek, allergia, de akár műtétek, csonttörések következtében is megváltozhat a légzés, van, hogy újra is kell tanulni. A rekeszizom, mint minden izom, idegrendszeri gátlás alá is kerülhet, ilyenkor befeszül és nem tudja ellátni a funkcióját. Ez, a központi elhelyezkedése miatt hathat az egész szervezetre.
Rendellenességek, például sérv esetén a gyomor egy része a rekeszizom nyílásán keresztül a mellüregbe nyomul. Erre hajlamosít minden olyan állapot, ami a hasűri nyomást fokozza. Ilyen lehet például az elhúzódó influenza utáni tartós, erős köhögés, de az elhízás is. 
A megelőzést segíti, ha tudatosan táplálkozunk, érzékenység esetén kerüljük a puffasztó ételeket. A fogyás jelentősen csökkenti a hasűri nyomást. Nem biztos, hogy minden zsír, ami a hason annak tűnik, lehet például pangó nyiroknedv, azaz víz is. Ez nyirokkezeléssel csökkenthető, és a perisztatikát javító, vérkeringést fokozó hasi masszázs is jó hatású. Sportolásnál kerüljük a hasprést, ami felfelé nyomva terheli a rekeszizmot. Ha naponta több órát ülünk, többször is végezzünk nyújtógyakorlatokat, ülve és állva, amikor akár gyakorolhatjuk a hasi légzést is. Fogyasszunk sok folyadékot és kevesebb nasit - ajánlotta Mikoly Kriszta.
Szerző
Témák
légzés
Frissítve: 2019.05.22. 14:15

A lelket is megbetegítheti az ezerarcú Hashimoto

Publikálás dátuma
2019.05.21. 14:41
Illusztráció
Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Kutatások szerint a Hashimoto-thyreoditiszben szenvedők körében magasabb a depresszió és a pánikbetegség előfordulása.
A pánikbetegség és a depresszió előfordulása világszerte nő, felnőttkorban mindkettő nők körében fordul elő gyakrabban. A depresszió hátterében biokémiai okok, örökletes és pszichológiai tényezők is ismertek, de a hormonális háttér szerepe is jelentős, a depressziós embereknek rendszerint igen magas a kortizol, azaz stresszhormon-szintjük – mondta Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. 

A depresszió tünetei:

  • érdeklődés beszűkülése
  • alvászavarok
  • szomorúságérzés, a beteg könnyen elsírja magát
  • negatív önkép, beszűkült érdeklődés
  • motiválatlanság, fáradtság, lassúság.
A pánikbetegség kialakulásában szerepet játszhat a noradrenalin, de jellemző a fokozott szorongásérzékenység és a rossz megküzdési technikák alkalmazása is. 

A pánikbetegség tünetei:

  • fulladás érzés, légszomj
  • mellkasi nyomás, szívdobogás
  • remegés, hidegrázás, verejtékezés
  • halálfélelem
  • émelygés, zsibbadás.
Egy, majdnem húszezer résztvevővel végzett kutatás szerint az autoimmun pajzsmirigy gyulladásban érintettek körében lényegesen nagyobb a valószínűsége a depresszió és a szorongás, illetve a pánikbetegség kialakulásának. A szakorvos szerint ezért pajzsmirigybetegség esetén a pszichiátriai tünetek szűrésére és kezelésére is szükség van. A depressziós és a szorongásos betegeknél pedig célszerű a Hashimoto irányába is vizsgálódni. 

Az ezerarcú Hashimoto

Az autoimmun eredetű pajzsmirigy gyulladás kialakulásának pontos okai nem ismertek. A szervezet egy rossz immunválasz miatt olyan anyagokat kezd el termelni, amelyek ártanak a pajzsmirigynek, ami a szerv alul- (ritkábban túl-) működését okozzák. A Hashimoto tünetei attól is függenek, hogy alul-, vagy túlműködést okoz-e. Előbbi esetben jellemző a lassultság, a fáradtság, a hízás, az erősebb és a hosszabb menstruáció, valamint a székrekedés, az utóbbi pedig felpörgeti a beteget, álmatlanságot, fogyást, ritkuló havi vérzést és hasmenést okoz. Hajhullás és nyakfeszülés, rekedtség mindkét esetben előfordulhat. Megjelenésében szerepet játszhat a genetika, a környezeti ártalmak – szmog, dohányzás – is. Elsősorban nőket érintő betegség, amelynek első tünetei gyakran szülés után jelennek meg.
Szerző
Frissítve: 2019.05.21. 15:17

Fogyni sokféle módszerrel lehet, de jobb nem drasztikusan

Publikálás dátuma
2019.05.20. 15:45

Fotó: Pixabay
Hiába akarunk gyorsan sokat fogyni, csodamódszer nincs. A szakértő szerint az egészséges súlyvesztéshez életmódváltáson keresztül vezet az út.
Sokan szeretnének másnapra, de legalábbis nyárra „beachbody”-t formálni, és ennek érdekében drasztikus módszereket is hajlandóak bevetni. Ezek, a csodapirulák, táplálék-kiegészítők, illetve szélsőséges diéták azonban nemcsak azért veszélyesek, mert hosszútávon nem fenntarthatóak, hanem akár az egészséget is súlyosan károsíthatják. Táptalajai az úgynevezett jojó-effektusnak is, abbahagyásuk után ugyanis nemcsak a leadott, hanem akár jóval nagyobb súly is vissza tud kúszni – mondta Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa, egészségfejlesztője a Népszavának.
Fogyni ugyan sokféle módszerrel lehet, akár két hét alatt is, az viszont nagyon nem mindegy, hogy milyen áron, ahogy az sem, utána mi történik: egészségese(bbe)n élünk tovább vagy visszatérünk az elhízást okozó táplálkozási szokásainkhoz. A szakember kiemelte, egy életen át nem lehet csak szereken, porokon vagy nagyon szigorú diétán élni. Ha a szervezetet mennyiségileg és minőségileg tartósan éheztetjük, hiánytünetek alakulnak ki, de lelkileg és idegileg is kikészülünk. 
Elcsépeltnek tűnhet, de hosszútávon 
csak az életmódváltás hoz eredményt: azzal lehet megőrizni vagy akár visszanyerni az egészséget

– hangsúlyozta a dietetikus.

Ezt persze főleg elkezdeni nem könnyű, és sokan nem is tudják, hogyan tegyék, ezért az elhatározás birtokában célszerű felkeresni egy szakembert, aki az egyéni jellemzők felmérése után személyre tudja szabni az egészséges, változást eredményező táplálkozást és mozgást.
A túlsúly, de akár a kóros soványság hátterében is állhat szervi probléma, ha ez kizárható, az állapot javításában a táplálkozáson van a hangsúly. Az egészségfejlesztő szerint nincs egységes „okosság”, nem mindenkinek ugyanaz működik, ezért számos tényező: az alapanyagcsere, a fizikai aktivitás, a szívesen használt nyersanyagok, illetve ételkészítési módok alapján kell kialakítani azt az életmódot, amelyet magunkénak tudunk érezni. Fontos, hogy ne kelljen hirtelen az egész kamrát „felrobbantani”, apró lépésekben haladjunk. Az életvitel átalakítása hosszú folyamat, akár egy évig is eltarthat, így aztán nem is lehet vele két hét alatt 15 kilót leadni. Igaz, ez nem is cél – tette hozzá a dietetikus. A szakember megjegyezte, szélsőséges verziója az életmód testreszabásának is van, igaz, az alapanyagcserét sok tényező befolyásolja; a nem, az életkor, az alvás mennyisége, minősége, a hormonális ciklus változásai, de a fizikai aktivitás és a különböző betegségek is hatnak rá, ráadásul folyamatosan változik is.

Nyárra még lehet

Ha most elkezdjük, kicsit „begyorsítva”, júniusra 2-3 kilót még le lehet adni. A „turbózáshoz” azonban még nagyobb tudatosságra és több kitartásra van szükség: hamarabb kell megszokni az új táplálkozási elveket és rendszeressé tenni a mozgást, hogy tónusosabb is lehessen a test – biztatott Wolher Veronika. A dietetikus hozzátette, az is fontos, hogy nyár végén mindezt ne is engedjük el. 
10-15 kiló felesleg – egészséges – leadásához viszont 6-8 hónapra biztosan szükség van. Hiába akarunk manapság mindent azonnal, türelmesnek kell lenni magunkkal. Annál is inkább, mert a plusz kilók sem hirtelen gyűltek a testünkre. Igaz, sokkal gyorsabban és könnyebben ugranak fel, mint amilyen tempóban hajlandóak távozni. Ennek üteme egyébként szintén egyéni, fizikai aktivitás hiányában például lassabb lehet, mert a szervezet többet raktároz. Ez történik akkor is, ha nem elegendő az energiabevitel. Sokan nem értik, miért nem fogynak, amikor „alig esznek”. Ha kevesebb kalóriát viszünk be, mint amennyire a szervezetnek szüksége van, akkor egy idő után az alapanyagcsere lelassul. Ráadásul a koplalást gyakran falási rohamok kísérik, ami hízáshoz vezethet – magyarázta az egészségfejlesztő. 
Az egyik legújabb „őrület” az időszakos böjtölés lényege, hogy a hét, de akár a nap bizonyos részén eszünk, a többin koplalunk. Ez a módszer még a hívei szerint sem használható mindenkinek, de Wolher Veronika szerint inkább csak bizonyos élelmiszerek, például az egyszerű szénhidrátok, de főleg a nassolás elhagyása lehet helyénvaló, az étkezések kihagyása, a napokon vagy heteken keresztül tartott, szigorú böjtölés azonban hosszútávon egészségkárosító is lehet. Ha rendszeresen kihagyjuk a reggelit vagy a vacsorát, az inzulinszint-ingadozást eredményezhet, ami nem tesz jót a vércukorszintnek. Az értékek a kimaradó étkezések miatt szélsőségesek lehetnek, ami farkaséhséget, de akár rosszullétet; szédülést, émelygést, dekoncentráltságot is eredményezhet. Előfordulhat az is, hogy egy-egy kihagyott étkezés után jóval többet eszünk, ami szintén hirtelen megemeli a vércukorszintet. A hosszas koplalás egészségügyi problémákat is okozhat, például a gyomorsav irritálhatja a gyomor nyálkahártyáját, felmaródásokat okozhat, a pangó epefolyadék pedig kőképződésre hajlamosít. 

Azért van, ami mindenkinek beválik

Az egyéni „beállítások” mellett vannak általános elvek, amelyek mindenkinek hasznára válnak. Ilyen a napi fél kiló zöldség- és gyümölcsfogyasztás: előbbiből legalább 30, utóbbiból pedig 20 dekányi mennyiséget „ildomos” elfogyasztani, nemcsak a vitamin- és ásványianyag-, hanem az élelmi rost-tartalmuk miatt is. Ebből sok van a teljes kiőrlésű gabonafélékben is, de már azzal is sokat tehetünk az egészségünkért, ha fehér helyett barna rizst választunk. Az élelmi rostok folyadék hatására megdagadnak a gyomorban, és eltelítenek, de a vércukorszint egyensúlyban tartásához is hozzájárulnak és szerepet játszanak a koleszterin, valamint a felesleges epesavak megkötésében is. Nem csak a rostok miatt fontos a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás. Az, hogy ez mennyi, szintén egyéni, de minden felnőttnek ajánlott naponta legalább 2,5-3 liter vizet meginna a hidratáltság fenntartásához. Melegben, fizikai aktivitás esetén persze többet is igényelhet a szervezet. Lényeges, hogy ez ne üdítőital, hanem csap- vagy ásványvíz legyen – mondta a szakember.
Szerző
Frissítve: 2019.05.20. 16:07