Románia;

- Romániában az államfőt is simán letiltja a helyi médiatanács

Nem vetíthetik közérdekű információként (vö.: társadalmi célú hirdetés) a szavazásra biztató linkjét.

Nem sugározható közérdekű információként a román audiovizuális médiában Klaus Johannis államfő klipje, amelyen szavazásra buzdít az általa kezdeményezett, az európai parlamenti választásokkal egy időben, május 26-án sorra kerülő referendumon, így döntött a bukaresti Országos Audiovizuális Tanács (CNA). (Magyarországról nézve már az is üzenet értékű, hogy a szomszédban független médiatanács működik, tényleges jogkörrel, nem beszélve arról, hogy az „elmeszelhet” kormányzati, államelnöki kéréseket.)

Az államelnöki hivatal által készíttetett választási reklámfilmet „100 százalékban kampányjellegűnek”, nem pedig tájékoztató jellegűnek minősítette a testület, így az nem sugározható közérdekű közleményként, csak kampányfilmként. Ehelyett az Országos Választási Hatóság klipjét ajánlja sugárzásra a testület és hozzáteszi, hogy döntése nem korlátozza a médiumokat abban, hogy műsoraikban foglalkozzanak a referendum témájával.   

Az államfői hivatal szerint népszavazáson való részvételre ösztönző klip pusztán informatív jellegű, ahhoz, hogy az államfő megjelenik a filmen „semmi választási érdek nem fűződik”, mivel a referendumon Klaus Johannis „nem jelölt”. A legnagyobb ellenzéki formáció, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelynek elnökké választásáig Johannis volt a vezetője, a CNA bojkottjáról beszél, álláspontja szerint a médiahatóság „gyakorlatilag megtiltotta az államfőnek, hogy tájékoztassa a referendumról lakosságot”. Ludovic Orban jelenlegi pártelnök bejelentette, hogy országos tájékoztató kampánnyal próbálják enyhíteni a bojkott következményeit.

A román államfő, aki régóta lebegteti egy, a korrupcióval és a szociáldemokrata kormány nemzetközi szinten is hevesen bírált, az utóbbi két évben számos hatalmas tömegtüntetést kiváltó igazságügyi reformjával kapcsolatos népszavazás kiírását. Az EP-választással egy időben megrendezett nem kötelező erejű referendumon két kérdésre várják a szavazók véleményét: 

„Egyetért-e a korrupciós bűntetteket elkövetők amnesztiában részesítésének betiltásával?” „Egyetért-e annak megtiltásával, hogy a kormány a bűncselekmények témakörét, a büntetéseket, valamint az igazságszolgáltatás megszervezését érintő sürgősségi rendeleteket adjon ki, illetve azzal, hogy terjesszék ki a sürgősségi kormányrendeletek alkotmánybíróságon való megtámadására jogosultak körét?”

A kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE a referendum bojkottjára szólította fel híveit, arra hivatkozva, hogy a második kérdés szándékosan összemos össze nem tartozó ügyeket, az első pedig az emberölésnél is súlyosabb kategóriába sorolja a korrupciót. Calin Popescu Tariceanu ex-kormányfő szerint Johannis részéről a referendum kiírása diverziókeltés, és azt a célt szolgálja, hogy hamarabb elkezdhesse az államelnök-választási kampányt. (Év végén rendezik a román elnökválasztást.)

Az ellenzéki pártok viszont részvételre buzdítanak, az érvényességi küszöb 30 százalék. A referendum minden bizonnyal igen megemeli az EP választáson való részvételi arányt is, ami 2014-ben 32,44 százalékos volt, jelenlegi mérések szerint viszont magasabb mint 40 százalék.

A kormányfő elismerte: a népszavazás szoros kimenetele miatt mindig is világos volt, hogy a Brexit végrehajtása komoly kihívást jelent.