A magyar társadalom és a politika, 2019 címmel jelent meg Gerő Márton szociológus és Szabó Andrea szociológus-politológus, 2700 fős, kérdőíves kutatáson alapuló könyve. A szerzők a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ELTE munkatársai, munkájuk évek óta tartó, átfogó kutatás részeként készült, melyben az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja és az ELTE mellett a Debreceni Egyetem is részt vett. A kötet bemutatja, hogyan gondolkoznak az egyes társadalmi csoportok az ország helyzetéről, s kiderül belőle, hogy demokrácia-felfogásban valójában két, párhuzamos Magyarország létezik, hiszen a gazdagok teljesen másként vélekednek a jelen helyzetről, mint a szegényebbek, ahogyan természetesen a kormánypártiak és az ellenzékiek is. Az egyetlen kapocs közöttük, hogy nosztalgiával gondolnak a Kádár-rendszerre.
A kutatás megállapítja, hogy csökkent az átjárási lehetőség az egyes társadalmi csoportok között, s egyre kevésbé lehet következtetni valaki politikai magatartására a lakhelye, a jövedelme és az iskolázottsága alapján. Az is kiderül belőle, hogy a politika kvázi kisajátította a társadalmi problémákat, s az ezekre adott válaszokat. Sok esetben leegyszerűsítve, mint az utóbbi évek médiakampányai és nemzeti konzultációi, melyek rendre az országot veszélyeztető bevándorlásra és terrorra hívták fel a figyelmet, amire meg is adták a maguk magyarázatát.
A kérdőívekben a kutatás készítői tíz lehetőséget megadva rákérdeztek, mi a három legnagyobb veszélyforrás idehaza.
Kiderült, minden korábbinál többen tartanak a nemzeti szuverenitás elvesztésétől – jellemzően a kormánypártiak -, illetve a demokrácia és jogállam leépülésétől – elsősorban persze ellenzékiek, de a legnagyobb veszélyforrást ebben látták a megkérdezettek.
Kevesebben említették viszont a korrupciót - még így is harmadik a listán -, a migrációt, az egészségügy vagy az oktatás helyzetét – a második legnagyobb problémának tartják még így is -, valamint az esélyegyenlőséget. A problémákért felelősként sokan, a korábbinál sokkal többen nevezték meg Soros Györgyöt és az alapítványa által támogatott civil szervezeteket – de még így is alig több mint feleannyian, mint a kormányzatot -, Brüsszelt és a nemzetközi pénzügyi szervezeteket, visszaesőben van viszont azok száma, akik a baloldali kormányokat és Gyurcsány Ferencet hibáztatják. A legtöbben az Orbán-kormányt, a miniszterelnököt és a hatalmi elitet hibáztatják a problémákért- csaknem a válaszadók fele.
A megkérdezettek 56 százaléka vallotta magát demokrácia-pártinak, ami hét százalékos növekedés 2015 óta, viszont ugyanezen idő alatt négy százalékkal nőtt a diktatúrát támogatók aránya: minden kilencedik magyar hisz már benne! S ami még ennél is durvább: csaknem minden negyedik felsőközép- és felsőosztálybeli vélekedik így, ezzel szemben az alsó osztályokban jelentősen javult a demokráciát támogatók aránya, jellemzően kétharmaduk szerint a legjobb megoldás.
Pártszimpátia alapján értelemszerűen a kormánypártiak a legelégedettebbek a jelenlegi rendszerrel, 79 százalékuk mondja ezt, az ellenzékiek közül a momentumosok a legmegengedőbbek ebből a szempontból – 40 százalékuk gondolkodik a kérdésről pozitívan -, míg a legelégedetlenebbek az LMP és a DK hívei: előbbiek kicsit több mint negyede, utóbbiak ötöde elégedett valamilyen formában. Az anyagi helyzetet tekintve a leggazdagabbak kétharmada érez hasonlóan, a legszegényebbeknek viszont csak harmada.
A kutatók arra is kíváncsiak voltak, a 2010 óta eltelt időszakot hogyan viszonyítják a megkérdezettek a Kádár-korhoz, illetve a rendszerváltás első két évtizedéhez a vidékiek lehetőségei, a családok helyzete, a munkalehetőségek és a nyugdíjak alapján. A felmérés szerint Kádár János minden tekintetben verte Orbán Viktort, vagyis minden kategóriában a szocializmus győzött, a legrosszabbnak pedig az 1990-2010 közötti időszakot jelölték meg. A gulyáskommunizmus iránti nosztalgia a legidősebbekben és a legszegényebbekben a legerősebb, s a leggazdagabbakban pislákol a legkevésbé, de még utóbbiak több mint negyede tette első helyre az 1989 előtti időszakot, mely a fideszesek harmadánál is nyerőnek bizonyult – a szocialisták szavazóinak viszont kétharmada vélekedik így.
