Két országban már ma kezdődik az EP-választás

Publikálás dátuma
2019.05.23. 06:45

Fotó: AFP
Csütörtökön Hollandiában és Nagy-Britanniában kezdődik el az európai parlamenti választás.
A németalföldi államban óriási változáson megy keresztül a belpolitika, az olasz Matteo Salvini bevándorlásellenes mozgalmához csatlakozó, Geert Wilders által irányított Szabadságpárt (PVV) már csak négy százalékon áll a közvélemény-kutatások szerint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szélsőjobb eltűnt volna a politikai palettáról, sőt: a radikálisok új csillaga a Fórum a Demokráciáért (FvD) akár a legtöbb képviselőt küldheti majd az EP-be.
A briteknél nem volt igazi kampány, csak néhány hete dőlt el, hogy az ország egyáltalán részt vesz a választáson, mivel azonban a londoni parlament nem tudott dűlőre jutni a Brexit feltételeiről, így a britek is az urnákhoz járulhatnak. Igazi földindulás várható, mert a győzelemre az euroszkeptikus, jobboldali radikális Nigel Farage által alapított Brexit a legesélyesebb, a Munkáspárt várhatóan második lesz. Példátlan módon a kormányzó toryk az ötödik helyre szorulhatnak vissza.
Pénteken Írországban, Máltán szavazhatnak, Csehországban pedig megkezdik a voksolást, majd szombaton fejezik be. Szintén szombaton voksolnak Lettországban és Szlovákiában. Hiába szavaznak ezen államokban korábban, az első mandátumbecsléseket csak vasárnap este hozzák nyilvánosságra. A legkésőbb Olaszországban, vasárnap 23 órakor zárják le az urnákat.
Frissítve: 2019.05.23. 13:13

Nagyon szépek a számok a hazatérő magyarokról, kár hogy a valósághoz nem sok közük van

Publikálás dátuma
2019.05.23. 06:00

Fotó: Shutterstock
Semmi nem annyi. Komoly módszertani bajok vannak a magyarok külföldre távozását és hazatérését mutató adatokkal.
Kormánypárti politikusok 2017 óta előszeretettel mondogatják, hogy több magyar jön haza, mint ahányan a jobb megélhetés reményében külföldre mennek dolgozni, meg azt is, hogy túlzók a 600 ezer fölötti kivándorlóról szóló becslések. Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly szeptemberben jelentette ki először, hogy már évente 20 ezren jönnek haza külföldről és többségük nem is megy vissza. Első ránézésre nem meglepő tehát, hogy a hét elején a KSH a 2018-as népmozgalmi adatok között is pont ezt a számot találta a visszatérők adatainak összesítésekor. Az már érdekesebb, hogy a pénzügyesek a munkaerőfelmérés adataira hivatkoztak a szám bemondásakor, míg a KSH lapunk kérdésére azt felelte: a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai, a Belügyminisztérium személyiadat- és lakcímnyilvántartása, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő TAJ-nyilvántartása alapján is ugyanez a szám jött ki, tavaly 20 ezer korábban kivándorolt magyar állampolgár tért vissza. Katona Tamás, a KSH volt elnöke szerint azonban súlyos módszertani bajok vannak a ki- és bevándorlók adatainak összesítésekor. A hivatal ugyanis 
csak azt tekinti kivándorlónak, aki leadja a TAJ kártyáját, mondván, hogy más országban fizeti a járulékokat, de a napi gyakorlatban ezt nagyon kevesen teszik meg.

A külföldön munkát vállalók egy része fizeti a minimális egészségügyi hozzájárulást és hazajár, ha orvoshoz, főleg ha fogorvoshoz kell mennie. Mások nem is fizetnek, csak maguknál tartják a kártyát és a magyarországi magánellátásban keresik a gyógyulást, mert az még mindig olcsóbb, mint a kinti gyógykezelések. A szakember véleményét támasztotta alá a Népszavának a Londoni Magyarok Közösségének ügyvezetője is. Szabó László elmondta, hogy sem ő, sem az egy évvel ezelőtt utána indult családja nem szüntette meg a magyar TAJ kártyáját, fizetik az alapjárulékot és a lakcímkártyát is megtartották, hiszen saját ingatlannal rendelkeznek Magyarországon. Tapasztalati alapon ezt tartja jellemzőnek az angol fővárosban élők 40 százalékára – vagyis ennyi magyar munkavállalóról azt sem tudja a hazai statisztika, hogy eltávozott az országból. Aki először csak ki akarja próbálni a külföldi munkát, néhány hónapra tervez, az biztosan nem éget fel mindent maga mögött – állítja a londoni magyarokat tömörítő és segítő szervezet vezetője. Katona Tamás a pontatlan kivándorlási statisztika mellett súlyos bajokat lát a néhány éves kinti munkavállalás után visszaköltözők létszámának meghatározásakor is. Ugyanis 
nemcsak a tényleg hazaköltözőket tekinti hazatérőnek a statisztika, hanem azt a Romániában élő magyart is, aki származása jogán magyar állampolgárságot kapott és bejelentkezett egy itteni lakcímre, vagy azokat az ukrán állampolgárokat is, akik a keleti határ mentén tömegesen jelentkeztek be épp a tavalyi választás előtt néhány faluba, hogy szavazhassanak

 – hangsúlyozta a Szegedi Egyetem oktatója. A munkavállalás miatt kialakuló vándorlásról szerinte a viszonylag pontos és nemzetközileg elfogadott adatsor a tükörstatisztikákból áll össze, amelyekben figyelembe veszik, hogy hány magyar jelentette be magát a fogadó ország lakcímnyilvántartásába és mennyien kértek ottani egészségbiztosítási számot, hogy munkát vállalhassanak. Ezeket a jelentéseket az Eurostat épp május végéig várja a tagállamoktól, tehát néhány héten belül megjelenik a 2018-as európai összesítés, amiből kiderül, mennyire helytálló a KSH távozókra és hazatérőkre vonatkozó bejelentése. A szakember azt gondolja, a KSH-nak is csak a nemzetközileg elfogadott adatokat kellene nyilvánosságra hozni. 

Németországban egyre több magyar él

A hazaköltözők magas számáról közölt adatnak ellentmond például, hogy a német statisztikai hivatal (Destatis) tavaly decemberi közlése szerint tovább nőtt a náluk élő magyar munkavállalók száma, már több mint 210 ezren vannak és soha annyi magyar kisgyerek nem született német kórházakban, mint épp 2018-ban. Tavaly majdnem 42 ezer magyar érkezett Németországba, bár Közép-Európa más államaiból még nagyobb tömegek keresnek ott boldogulást, a románok, lengyelek, horvátok és bolgárok megelőznek bennünket az új bevándorlók számában. Tagadhatatlan az is, hogy sok magyar hagyta ott a német cégeknél végzett munkáját, de az egyenleg még mindig nem a hazatérők oldalára billen.

Berlinbe vagy Bécsbe költöznek a londoni magyarok

A Londoni Magyarok vezetője azt tapasztalja az utóbbi hónapokban, hogy náluk valóban megindult egy mozgás. Szabó László szerint többen jöhettek haza azok közül, akik egyébként sem nagyon hosszú távra terveztek berendezkedni külföldön, őket csábítja például a csok. Ennél sokkal többen vannak azonban a Londont elhagyók között, akik német nyelvterületre költöztek el, vagy az olcsóbb lakbérek miatt vonzó vidéki Angliára cserélték a brit fővárost. A legnagyobb része az ottani magyaroknak azonban kivár és csak akkor mozdul, ha a Brexit hátrányosan érinti az uniós munkavállalókat és akkor is inkább keresnek egy EU tagállamot, ahol majd berendezkedhetnek – ez derül ki a beszélgetésekből Szabó László szerint.

Nem csak a népmozgalommal kapcsolatos statisztikák ellentmondásosak, hanem a bevándorlási adatok is ködösek. Csak annyi biztos, hogy tavaly decemberben 263 ezer – vagyis Zala megyényi – külföldi tartózkodott huzamosan, jogszerűen Magyarországon, miközben a kormány szóban az „idegenekkel” harcol. 

Témák
KSH kivándorlás

Már az őszre koncentrálnak a pártok, az EP-választásra mindenki elkönyvelte a Fidesz nyomasztó fölényét

Publikálás dátuma
2019.05.22. 20:37

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Lanyha volt az EP-kampány, csak a DK és az MSZP között volt valódi vetélkedés – hangzott el a Nézőpont Intézet konferenciáján.
A Fidesz fölényes győzelme nem kétséges, ettől függetlenül több érdekes kérdésre is választ adhat a hétvégi európai parlamenti választás – derült ki a Nézőpont Intézet által szervezett Mit Látnak a Közvélemény-Kutatók az EP-választások előtt? címmel szervezett konferencián. Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója arról beszélt, az általános trend minden bizonnyal megfordul idén, és 2004-hez képest először többen mennek majd el szavazni. Felméréseik szerint elsősorban a Fidesz tudja majd növelni támogatói számát, az biztos, hogy több, mint 1 millió embert tudnak majd az urnákhoz vinni, de nem kizárt a rekordnak számító 1,6 millió szavazó sem. Ezzel a kormánypárt 54 százalékos sikerre számíthat, ami valószínűleg a legmagasabb arány lesz egész Európában. Tizennégy megszerzett mandátummal a 12. legnagyobb nemzeti frakció lenne a Fideszé, csak az EU legnagyobb tagállamainak győztesei előznék meg a pártot.
Závecz Tibor, a Závecz Research alapító-ügyvezetője arra a következtetésre jutott, hogy a Fidesz a tavalyi parlamenti választásokhoz képest az akkori tábor 70 százalékát is elviheti szavazni, ami akár 1,9 millió embert is jelenthet majd. Ehhez képest a Jobbiknál 55 százalékkal kevesebb támogatóra számíthatnak, az MSZP-nél 41 százalékos a veszteségarány, az LMP-nél is nagyon magas, 53 százalék, míg a Momentum várhatóan ötödével kevesebb embert tud szavazásra bírni - ezzel pedig a bejutás küszöbén billeg. A DK-ra 27 százalékkal többen szavazhatnak, mint tavaly. A Publicus Intézet legutóbbi felmérése során azt kutatták, hogy mi motiválja a választókat, valamint hogy melyik párt hogyan tud mozgósítani. Pulai András ügyvezető igazgató szerint a megkérdezettek 29 százaléka úgy látja: az uniós támogatás mértéke a választás valódi tétje, a választók ötödét csak az érdekli, hogy „saját pártjára” szavazzon most is, míg 19 százalék szerint az a tét, hogy „elözönlik-e a migránsok Európát”. A megkérdezettek 13 százaléka az EP választást „Orbán-ellenes népszavazásként” értékeli.
Érdekes, hogy a Publicus felmérése alapján még a Fidesz szavazóinak 34 százaléka is úgy értékeli, „túl sok pénz megy magánzsebbe” az uniós támogatásokból - ez a Jobbik és az MSZP esetében 90 százalék körül alakul.
A korábbi szavazásokhoz hasonlóan ezúttal is a részvételi arányokat a legnehezebb megbecsülni – ezt már Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója mondta, aki önkritikusan azt is megállapította, hogy ők öt évvel ezelőtt 46 százalékos részvételt mértek, miközben csak 29 százalék voksolt. Ezúttal 51 százalékot mérnek, ebből úgy becsülik, hogy ténylegesen a választók 35-36 százaléka megy majd el.
A közvélemény-kutatásokat egyébként fenntartásokkal olvassák a megkérdezettek. A Századvég vezető kutatója, Pillók Péter azt mondta, a válaszadók 48 százalékát egyáltalán nem érdeklik a párt-preferencia adatok, 15 százalék rendszeresen nézi ezeket. Ellenben 47 százalék inkább bízik a felmérésekben, 9 százalék teljes mértékben, még úgy is, hogy csak a válaszadók 30 százaléka tartja függetlennek a közvélemény-kutatókat.
A Nézőpont Intézet konferenciáján az elemzők úgy vélték, hogy nem volt erős a kampány, a pártok inkább őszre koncentrálnak. Erősebb vetélkedés csak a DK és az MSZP között volt. Azt többen is megemlítették, hogy a két párt között még az utolsó napokban is lehet átjárás szavazók tekintetében. A Jobbik kampánya ehhez képest nem nagyon látható, hallható, „nincs kommunikáció a szavazótábor és a párt között”.