Európai választások;

2019-05-23 07:30:00

Kampány másként: Európában többségben a pozitív üzenet

Míg Magyarországon – főként a kormánypártok hirdetésein – egymást érik a negatív, félelemkeltésre építő üzenetek, az uniós tagállamok többségében inkább pozitív üzeneteket próbálnak megfogalmazni a kampányban.

Az Európai Unió legfiatalabbik államában, a 2013-ban csatlakozott Horvátországban a legtöbb plakátot elhelyező kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kék alapon hirdeti szlogenjét: „Horvátország a generációkért”. A felirat fehér alapon piros és fehér betűkkel olvasható, vagyis a nemzeti lobogó minden színe megtalálható rajta. Bár korábban a HDZ az EU bírálatától sem riadt vissza, Andrej Plenkovic miniszterelnök egyértelműen uniópárti politikus, amit ez a választási üzenet is jelez.

Szlovákiában is inkább a pozitív üzenet a jellemző. A pártok eleve azt sugallják: fontosnak tartják az EP-választást, ezért a részvételre ösztökélnek. Ennek az az oka, hogy 2014-ben kirívóan alacsony, 13 százalékos volt a részvételi arány, amivel Pozsony az EU szégyenpadjára került. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) nevű liberális párt, az ellenzék legnagyobb ereje plakátján kék háttéren ezt az üzenetet fogalmazta meg: „Az egészséges gondolkodás a legjobb recept”. A háttérben az EU térképe látható, előtérben a párt listavezetői. A Sme Rodina nevű szintén ellenzéki tömörülés mintha másolta volna a SaS plakátjait, igaz, a végkicsengés teljesen más. „Kevesebb Brüsszelt, több egészséges gondolkodást” – hangoztatja a politikai erő. A nem túlbonyolított plakáton a párt listavezetője látható. Általánosságban megállapítható, hogy a szlovák plakátokat az egyszerű üzenetek jellemzik, a kormányban is helyet foglaló nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) például a következő szlogennel áll elő: „Szlovákiáért”, a Keresztény Unió nevű tömörülés a szintén nem túl sokatmondó „Együtt haladunk” jelszót hirdeti. Az ellenzéki Egyszerű Emberek plakátján hangsúlyosabb szerepet kapnak az EU csillagai. Rajta a felirat: „Helyrehozzuk, nem elrontjuk”. A szlovák belpolitikában sok szerepe nincs az egykori igazságügyi miniszter, Stefan Harabin által fémjelzett Nemzeti Koalíciónak, ettől függetlenül bizonyos tekintetben e párt plakátja a legegyszerűbb, egyben a leginkább unióellenes. S nemcsak azért, mert a 28 csillagból egyetlen egyet sem tüntetnek fel. A szöveg mindenképpen sokatmondó: „Az Unióban partnerként és nem rabszolgaként”.

Csehországban kevés plakát emlékeztet arra, hogy hamarosan EP-választást rendeznek. Ez a pártok kampánykiadásain is tükröződik. A kormány legerősebbik pártja, az ANO például a legtöbbet adta ki e célra 35 millió koronájával, ez azonban rendkívül alacsonynak számít a más választásokon kiadott összegekhez képest. Egy bizonyos témára koncentrál plakátjain a koalíciós partner szociáldemokrata párt, a CSSD. „Ki kell vezetni a rossz minőségű élelmiszert”, amivel arra utal, hogy vizsgálatok szerint Közép-Európában egyes multicégek más összetételű élelmiszer készítményeket dobnak piacra, mint Nyugaton. Az Európai Unió jelképeit nem tüntették fel a plakátokon.

Lengyelországban a többi uniós országhoz képest sok választási plakát foglalkozik az EP-választással. Nem éppen meglepő módon a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) euroszkeptikus kampányra épít, igaz, jóval óvatosabban és visszafogottabban a Fidesznél. A PiS egyes EP-jelöltjei saját választási plakátokkal álltak elő. Ezeken a saját maguk által megfogalmazott üzenet olvasható. „Beszéljünk arról, mit tettek a gyermekekkel” – olvasható Anna Zalewska plakátján. Katarzyna Czochara pedig azt üzeni: Lengyelország szolgálata azt jelenti, hogy meghallgatják honfitársait. Az ellenzéki Polgári Koalíció a kormánypárt bírálatára épít. A PiS kampányplakátjain felfedezhető betűtípussal Szczecin utcáin ez a plakát jelent meg: a kormánypárt vezetője, Jaroslaw Kaczynski arca mellett: „A PiS milliókat vett el és minden sokkal drágább lett” – hirdeti.

Németországban a pártok túlnyomó többsége egyértelműen Európa-párti, pozitív kampányt folytat. A kivételt a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) jelenti, amelynek választási plakátjából nemzetközi botrány terebélyesedett. „Hogy Európából ne Eurarábia legyen” – szerepel a felirat az egyik plakáton, amelyen Jean-Leon Gerome 1866-os, Rabszolgapiac című festményét használták fel. Ezen azt ábrázolja, hogy egy fehér nőt bocsátanak áruba egy muzulmán rabszolgapiacon. Az AfD egy kiemelt témára fókuszál plakátjain: „Inkább a dízelt, mint zöld humbugokat” – szerepel sok plakáton. Az AfD hirtelenjében felfedezte magának a környezeti témákat. Ám nem a környezetvédelmet viseli a szívén, hanem úgy véli, a klímaváltozást nem emberi tevékenység okozza. Ezzel mondhatni „kitűnik” a többi jobboldali populista európai párt közül, ezen tömörülések ugyanis mindeddig nem foglalkoztak a klíma kérdésével.