Már az őszre koncentrálnak a pártok, az EP-választásra mindenki elkönyvelte a Fidesz nyomasztó fölényét

Publikálás dátuma
2019.05.22. 20:37

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Lanyha volt az EP-kampány, csak a DK és az MSZP között volt valódi vetélkedés – hangzott el a Nézőpont Intézet konferenciáján.
A Fidesz fölényes győzelme nem kétséges, ettől függetlenül több érdekes kérdésre is választ adhat a hétvégi európai parlamenti választás – derült ki a Nézőpont Intézet által szervezett Mit Látnak a Közvélemény-Kutatók az EP-választások előtt? címmel szervezett konferencián. Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója arról beszélt, az általános trend minden bizonnyal megfordul idén, és 2004-hez képest először többen mennek majd el szavazni. Felméréseik szerint elsősorban a Fidesz tudja majd növelni támogatói számát, az biztos, hogy több, mint 1 millió embert tudnak majd az urnákhoz vinni, de nem kizárt a rekordnak számító 1,6 millió szavazó sem. Ezzel a kormánypárt 54 százalékos sikerre számíthat, ami valószínűleg a legmagasabb arány lesz egész Európában. Tizennégy megszerzett mandátummal a 12. legnagyobb nemzeti frakció lenne a Fideszé, csak az EU legnagyobb tagállamainak győztesei előznék meg a pártot.
Závecz Tibor, a Závecz Research alapító-ügyvezetője arra a következtetésre jutott, hogy a Fidesz a tavalyi parlamenti választásokhoz képest az akkori tábor 70 százalékát is elviheti szavazni, ami akár 1,9 millió embert is jelenthet majd. Ehhez képest a Jobbiknál 55 százalékkal kevesebb támogatóra számíthatnak, az MSZP-nél 41 százalékos a veszteségarány, az LMP-nél is nagyon magas, 53 százalék, míg a Momentum várhatóan ötödével kevesebb embert tud szavazásra bírni - ezzel pedig a bejutás küszöbén billeg. A DK-ra 27 százalékkal többen szavazhatnak, mint tavaly. A Publicus Intézet legutóbbi felmérése során azt kutatták, hogy mi motiválja a választókat, valamint hogy melyik párt hogyan tud mozgósítani. Pulai András ügyvezető igazgató szerint a megkérdezettek 29 százaléka úgy látja: az uniós támogatás mértéke a választás valódi tétje, a választók ötödét csak az érdekli, hogy „saját pártjára” szavazzon most is, míg 19 százalék szerint az a tét, hogy „elözönlik-e a migránsok Európát”. A megkérdezettek 13 százaléka az EP választást „Orbán-ellenes népszavazásként” értékeli.
Érdekes, hogy a Publicus felmérése alapján még a Fidesz szavazóinak 34 százaléka is úgy értékeli, „túl sok pénz megy magánzsebbe” az uniós támogatásokból - ez a Jobbik és az MSZP esetében 90 százalék körül alakul.
A korábbi szavazásokhoz hasonlóan ezúttal is a részvételi arányokat a legnehezebb megbecsülni – ezt már Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója mondta, aki önkritikusan azt is megállapította, hogy ők öt évvel ezelőtt 46 százalékos részvételt mértek, miközben csak 29 százalék voksolt. Ezúttal 51 százalékot mérnek, ebből úgy becsülik, hogy ténylegesen a választók 35-36 százaléka megy majd el.
A közvélemény-kutatásokat egyébként fenntartásokkal olvassák a megkérdezettek. A Századvég vezető kutatója, Pillók Péter azt mondta, a válaszadók 48 százalékát egyáltalán nem érdeklik a párt-preferencia adatok, 15 százalék rendszeresen nézi ezeket. Ellenben 47 százalék inkább bízik a felmérésekben, 9 százalék teljes mértékben, még úgy is, hogy csak a válaszadók 30 százaléka tartja függetlennek a közvélemény-kutatókat.
A Nézőpont Intézet konferenciáján az elemzők úgy vélték, hogy nem volt erős a kampány, a pártok inkább őszre koncentrálnak. Erősebb vetélkedés csak a DK és az MSZP között volt. Azt többen is megemlítették, hogy a két párt között még az utolsó napokban is lehet átjárás szavazók tekintetében. A Jobbik kampánya ehhez képest nem nagyon látható, hallható, „nincs kommunikáció a szavazótábor és a párt között”.

Nehezen lehet szabálytalanabbul parkolni, mint ahogyan Rogán Cecíliát lencsevégre kapták Budán

Publikálás dátuma
2019.05.22. 20:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Forgalommal szemben állt meg, a járdára felhajtva egy Audi S3 Sportback-kel.
Rogán Cecília szabálytalanul parkolt le a budai Áldás Utcai Általános Iskola előtt parkolt le szerda reggel fél nyolc körül: a forgalommal szemben állt meg a járdára felhajtva egy Audi S3 Sportback-kel – írja a 24.hu.  A KRESZ szerint azonban járművel megállni – ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik – csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
Rogán Antal felesége ráadásul olyan helyen parkolt, ahol az utca elején egy megállni tilos tábla is található.

A portál információi szerint nem ez volt az első ilyen eset. A járműnyilvántartó szerint a 296 lóerős Audi 2014-es évjáratú, tavaly novemberben mindössze 32 ezer kilométer volt benne.
Szerző
Témák
Rogán Cecília

Eurószázezrekkel tömte ki egy korrupt belga politikus cégét a Miniszterelnökség és a Fidesz pártalapítványa

Publikálás dátuma
2019.05.22. 19:03
Alijev azeri elnök és Orbán Budapesten, 2014 novemberében
Fotó: Árvai Károly / Miniszterelnökség
A Miniszterelnökség és a fideszes pártalapítvány összesen több mint 400 ezer eurót, vagyis cirka 130 millió forintot adott egy belga lobbista magáncégének a magyar adófizetők pénzéből.
A Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány pedig 151 ezer eurót utalt 2013 és 2015 között a volt belga parlamenti képviselő, az azeri vesztegetési ügyben - Azerbajdzsán állítólag 2 millió eurót fizetett az Európa Tanács parlamenti közgyűlése egyes tagjainak, hogy jelentésükben kedvezőbb képet fessenek az országban fogva tartott politikai foglyok helyzetéről - kulcsszerepet játszó Stef Goris cégének - írja az Átlátszó. Az ET tavaly júliusban zárta ki 13 jelenlegi és volt tagját, akikkel szemben erős korrupciós gyanú merült fel az azeri kenőpénzek ügyében indult belső vizsgálat során. (A Kaszpi-tenger melletti ország feketekasszájából Magyarországra is érkeztek dollármilliók, amikor az Orbán-kormány szabadon engedte Ramil Safarovot, a baltás gyilkost.) A kizártak egyike Stef Goris, aki több cég mellett az azeri kenőpénz-botrány után felszámolt S.C. Services BVBA nevű cégnek is vezetője volt. A cégnek 2013 és 2015 között magyar megrendelői is akadtak: a Lázár János vezette Miniszterelnökség, valamint az emberi erőforrás miniszter Balog Zoltán irányította Fidesz-pártalapítvány, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány. Az Átlátszó közérdekű adatigénylésben kérte ki a belga céggel kapcsolatos papírokat a minisztériumtól és az alapítványtól. Utóbbi elismerte, két szerződést kötöttek az S.C. Services BVBA-val, az egyikben jogi kutatómunkát rendeltek meg „a magyar alkotmányjogi szabályok összehasonlítása az EU szerződések jogi szabályozásával, más országok alkotmányjogi szabályozásával, és az Európa Tanács gyakorlatával” témában, a tanulmányt a pártalapítvány akkori igazgatójának, a ma a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Gulyás Gergelynek kellett megküldeni. A másik szerződés „a magyar médiatörvény nemzetközi kontextusa és bizonyos uniós jogszabályok magyarországi implementációja” témában készült kutatómunkáról szólt, s ennek is Gulyás volt a témafelelőse. A Fidesz pártalapítványa előbbiért 90 750, utóbbiért 60 500 eurót, azaz – akkori áron – több mint 46 millió forintot fizetett. A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány emellett 2017-ben – az azeri kenőpénz-botrány idején – 25 ezer eurós támogatási szerződést kötött a szintén Goris-hoz köthető, azóta felszámolt European Heritage NGO-val – utóbbiról azt állította az SZPMA, hogy végül nem használta fel a belga fél, hanem 2018-ban visszafizette a pénzt. Az oknyomozó portál megszerezte az ominózus tanulmányokat is, melyekről kiderült, túlnyomó részben szó szerinti idézetek a magyar jogi szabályozásból, illetve különböző európai intézmények a magyar szabályozással kapcsolatos kritikáiból, kisebb részük pedig a viták pontos tartalmának megértéséhez szükséges részleteket mellőzve veszi számba a magyar jogrendszert ért kritikákat, illetve az azokra adott kormányzati válaszokat, a másodikba ráadásul több részletet is átemeltek szó szerint az elsőből. Érdemi kutatás nincs a tanulmányokban, az Átlátszó jogásza szerint ráadásul hasonló jellegű összefoglaló anyagokat a magyar kormányzati apparátus is bőséggel készített, így érthetetlen, mi szüksége volt éppen ezekre a Fidesz pártalapítványának. A Miniszterelnökség nem válaszolt érdemben az Átlátszónak, mely így is megtudta: a minisztérium a citált időszakban 255 ezer eurót fizetett ki az S.C. Services-nek. A lap által kikért dokumentumokról a Miniszterelnökség azt állította, „nyilvánosan megismerhető adat” nem áll a rendelkezésükre az ügyben. Jogi szakértők szerint ez jelentheti azt is, hogy az S.C. Services és a Miniszterelnökség közötti szerződéseket államtitoknak minősítették. Az Átlátszó elérte viszont Stef Goris-t, aki annyit közölt, a szerződések bizalmasak, ezért nem mondhat róluk semmit.
Szerző