326,45 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.05.23. 08:12
Illusztráció: Shutterstock
Alig változott, vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a szerda estihez képest csütörtök reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben.
 Az eurót a szerda estivel megegyező 326,45 forinton jegyezték csütörtök reggel nyolc órakor is.
A dollár jegyzése 292,63-ról 292,72 forintra emelkedett, a svájci franké pedig 290,13 forintról 290,31-re.
Szerző

A hasonló fejlettségű államok is elhúznak mellettünk

Publikálás dátuma
2019.05.22. 17:22
Nem látni, hogyan akarja elérni a kormány a kitűzött célokat
Fotó: Vajda János / MTI
Magyarország a hasonló fejlettségű uniós tagállamokhoz képest is jelentős lemaradást mutat a komoly betegségeket okozó légszennyezettség visszaszorításában - állapítja meg a Levegő Munkacsoport.
Míg Magyarország egy helyben toporog, sőt, bizonyos szempontból visszafelé lépked a légszennyezés-csökkentésben, addig a velünk politikai-gazdasági szempontból egy lapon említett államok érdemi és fajsúlyos intézkedéseket hoznak a jelenleg legjelentősebb környezet-egészségügyi problémák megoldása érdekében – állapítja meg a Levegő Munkacsoport mai blogbejegyzése a ClientEarth nevű nemzetközi környezetjogi szervezet lengyel irodája által szervezett varsói kerekasztal-beszélgetés kapcsán. Krakkóban például teljesen betiltották a szilárd tüzelést. Idén szeptembertől a lakosok már nem fűthetnek fával, szénnel, lignittel - a szemétről nem is beszélve. Eszerint mindenkinek át kell állnia az jóval kevésbé légszennyező megújuló, gáz-, elektromos vagy távfűtésre. A felkészülési időszakban átszámolva mintegy 300 milliárd forintot áldoznak a rászorulók fűtési rendszereinek cseréjére, hatékonyságra és szemléletformálásra. A szervezet a döntést a központi politikai akaratra és az azzal egybevágó lakossági nyomásra vezeti vissza. Több más lengyel város is jelezte hasonló szándékát, pedig a térségben számos szénbánya üzemel. Csehországban szabályozták a háztartásokban elégethető szilárd tüzelőanyagok minőségét és Bulgária is hasonló terveket fontolgat. Szlovákiában, a legrosszabb helyzetű pozsonyi térségben alacsony kibocsátású zónát hoznak létre, ahová csak a legkevésbé szennyező járművek hajthatnak be. Ehhez képest a magyarországi helyzet többször kínos feszengést váltott ki a beszélgetés résztvevői körében – állapítja meg a szervezet blogbejegyzése. A hazai helyzetet a civil szervezet szerint leginkább a vélt politikai következmények miatti aggodalom, a gazdasági érdekek téves értékelése és az erőteljes lakossági nyomás hiánya jellemzi. A környezetvédelemért is felelős agrártárca saját bevallása szerint a PM2,5-nek nevezett apró részecskék által okozott légszennyezettség 85 százaléka a háztartási tüzelésből származik. Ez Magyarországon évi mintegy 12 ezer 800 polgár idő előtti halálát okozza, akik több mint 10 évet veszítenek az életükből. A részecskeszennyezettség nálunk európai összehasonlításban is kimagasló: ehhez csak Bulgária, Észak-Olaszország, a csehek, illetve egyes lengyel térségek szintje mérhető, ám az ottani állapotok az elhatározott fejlesztések nyomán javulhatnak. Magyarországon közben „tűzközeli” vállalkozók sorra nyithatják kisebb-nagyobb lignit- és barnaszén-bányáikat. Az önkormányzatok piacot teremtenek a számukra azzal, hogy a szociális tüzelőanyag-program keretében eme szennyező szénfajtákat adják a rászorulóknak. A háztartási lignitégetés tilalmáról szóló kezdeményezés öt éve sorozatosan elbukik a tárcaközi egyeztetéseken. Miközben nálunk még mindig azzal érvelnek, hogy a lakosságnak szüksége van az olcsó tüzelőanyagra, a gazdaságnak pedig a bányákra, más, térségbeli államok már rájöttek, hogy az így megtakarított összegeket az érintettek (és mások) többszörösen kifizetik a légszennyezettség miatti betegségekre szedett gyógyszerekért, a kimaradó munkaidőben és az életminőség általános romlásában. Az állam a bányabevételeknél sokkal többet költ a környezetvédelmi és egészségügyi károk enyhítésére, illetve a vidékek felzárkóztatására.
Szerző

Kétszáz varrónőt tesznek utcára Dombóváron

Publikálás dátuma
2019.05.22. 16:10

Fotó: Pasha Kft.
Bezár a városban 1992 óta működő francia fehérneműgyár.
Megszünteti termelését a francia tulajdonú, női fehérneműket gyártó Pasha Kft. Dombóváron, a cég kétszáz dolgozót bocsát el - közölte a társaság a honlapján. A döntésről az alkalmazottakat kedden tájékoztatta a cég vezetése, a globális fehérnemű eladások visszaesésével, és a tulajdonos Chantelle cégcsoport bevételeinek csökkenésével indokolva a lépést. A közlemény szerint Mathieu Mamere, a cégcsoport ipari és ellátási láncért felelős igazgatója az üzembezárást azzal magyarázta, hogy a kedvezőtlen trendek az elmúlt hónapokban felerősödtek, különösen a francia piacon. 2015 óta 17 százalékkal csökkentették teljes termelési kapacitásukat, de továbbra is nehézséget jelentett a csökkenő keresletet a jelenlegi volumenhez igazítani. Idézték Rózsa Béla igazgatót, aki közölte, hogy a cég "a törvényes kereteket meghaladóan kíván gondoskodni munkatársairól", pénzjuttatással és új munkahelyhez jutást segítő szolgáltatással. A kft. nyitott az akvizíciós megkeresésekre is - írták. A Chantell S. A. 100 százalékos tulajdonában lévő kft. 1992 óta működik Dombóváron, ahol az anyavállalattól megvásárolt anyagokból gyártottak női fehérneműket. A késztermékeket teljes egészében Franciaországban exportként, az anyacég részére értékesítették. A Pasha Kft. 2018-ban 39 millió forint veszteség mellett 1,8 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. Az 1876-ban alapított francia társaság honlapján közöltek szerint a Chantelle csoportnak évi 400 millió eurós árbevétele származik a fehérneműk értékesítéséből, és világszerte 5500 embert foglalkoztat.
Szerző
Témák
gyárbezárás