"A kormány azért ússza meg ezt a sok szart, mert te baszol elmenni szavazni"

Publikálás dátuma
2019.05.23. 12:33

Fotó: Népszava
Nem kérdés, mindenki lóduljon meg az urnák felé vasárnap. És hogy könnyebb legyen észbe venni, miért fontos a választás, íme egy videó. Nem új, de örökérvényű.
Szerző

Trump lábon lövi magát a Huaweijel

Publikálás dátuma
2019.05.23. 09:25

Fotó: Schutterstock
A globalizáció világában csak áldozatai vannak az amerikai elnök Huawei elleni protekcionista intézkedéseinek.
Egyelőre ugyan nem lehet megjósolni, milyen hatást gyakorol a világgazdaságra Donald Trump amerikai elnök egész pályás letámadása a Huawei kínai óriáscég ellen, az azonban már most körvonalazódik, hogy a globalizáció világában egy ilyen, nyilvánvalóan protekcionistának szánt döntésnek csak vesztesei vannak. Érzékenyen érinti például az amerikai számítógépes vállalatokat, chipeket előállító cégeket (Intel, Qualcomm), amelyek nem exportálhatnak többé Kínába. Az amerikai fellépés az európaiak számára is nagyon rosszkor jön. A müncheni félvezetőgyár, az Infeneon, ha részlegesen is, de szintén kiszorulhat a kínai piacról, hiszen az Egyesült Államokban előállított termékeit nem adhatja el többé a Huaweinek. Az Infeneon részvényei nem is tudnak magukhoz térni. Szintén elsődlegesen az európai felhasználók járnak rosszul azzal, hogy a Huawei nem használhatja majd mobiltelefonjain az Android operációs rendszert. Míg ugyanis kontinensünkön a mobilok 76,7 százalékán fut Android, s csak 26,23 százalék az iPhone aránya, az Egyesült Államokban 54,2-44,8 az Android-Iphone-arány. Ami az eladott telefonokat illeti, Európában 17,85 százalék használ a Huawei által gyártott telefonokat. Ugyanakkor a Huawei-telefonok aránya az Egyesült Államokban az egy százalékot sem éri el. Az amerikaiak nem hátrálnak meg, éppen ellenkezőleg. A Microsoft az Egyesült Államokban kivonta a forgalomból a Huawei termékeit, tabletjeit és notebookjait. Az intézkedés a Matebook X Pro és a Matebook 13 termékeket érinti. A Microsoft a The Verge című lap megkeresésére nem kommentálta a döntést, de egészen nyilvánvaló, mi áll az ügy hátterében. Eltűntek a kínai cég termékei az amerikai Best Buy bevásárlóhálózat webshopjából is. A Microsoft számára mindenesetre felettébb kellemetlen az ügy, hiszen megállapodása van a Huaweijel arról, hogy a kínai cég termékeit Windows operációs rendszerrel adhatják el. A redmondi cég a jelek szerint azonban semmi esetre sem akar ujjat húzni az amerikai elnökkel. Az amerikai intézkedés eddig legnagyobb áldozata kétségkívül a kínai cég csúcsmobilja, a Huawei 30 Pro, amelynek jelentősen esni kezdett az ára egy sor országban, köztük Magyarországon is. A német Giga nevű számítástechnikai honlap a felhasználók pánikszerű eladásairól számolt be. Jellemző, hogy míg a telefon megjelenésekor 999 eurót kellett fizetni érte, több hirdetésben már akár 400 euróért megszabadulnának tőle, függetlenül attól, hogy az androidos korlátozást három hónapra felfüggesztette az Egyesült Államok kormányzata. A kérdés most az, hogyan reagáljon az amerikai kihívásra az Európai Unió? Az EU egyelőre nem döntött arról, kizárja-e a szupergyors 5G hálózat fejlesztéséből a kínai vállalatóriást. Az amerikaiak azonban folyamatos nyomás alatt tartják az EU-t, megfenyegették Brüsszelt, alacsonyabb szintre helyezik a titkosszolgálati együttműködést, ha ezt nem lépik meg. Washington azt állítja, hogy a kínai kormány a Huaweit használja fel kémkedésre, ez azonban nem bizonyított. A jelek szerint azonban az EU kényszerhelyzetben van, hiszen a Trump-adminisztráció semmitől sem riad vissza, az európai partnerekkel szembeni szankcióktól sem. És attól sem, hogy a kirekesztő intézkedésekkel a saját lábába lőjön.
Frissítve: 2019.05.24. 12:31

Romániában az államfőt is simán letiltja a helyi médiatanács

Publikálás dátuma
2019.05.23. 09:00

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Nem vetíthetik közérdekű információként (vö.: társadalmi célú hirdetés) a szavazásra biztató linkjét.
Nem sugározható közérdekű információként a román audiovizuális médiában Klaus Johannis államfő klipje, amelyen szavazásra buzdít az általa kezdeményezett, az európai parlamenti választásokkal egy időben, május 26-án sorra kerülő referendumon, így döntött a bukaresti Országos Audiovizuális Tanács (CNA). (Magyarországról nézve már az is üzenet értékű, hogy a szomszédban független médiatanács működik, tényleges jogkörrel, nem beszélve arról, hogy az „elmeszelhet” kormányzati, államelnöki kéréseket.) Az államelnöki hivatal által készíttetett választási reklámfilmet „100 százalékban kampányjellegűnek”, nem pedig tájékoztató jellegűnek minősítette a testület, így az nem sugározható közérdekű közleményként, csak kampányfilmként. Ehelyett az Országos Választási Hatóság klipjét ajánlja sugárzásra a testület és hozzáteszi, hogy döntése nem korlátozza a médiumokat abban, hogy műsoraikban foglalkozzanak a referendum témájával.    Az államfői hivatal szerint népszavazáson való részvételre ösztönző klip pusztán informatív jellegű, ahhoz, hogy az államfő megjelenik a filmen „semmi választási érdek nem fűződik”, mivel a referendumon Klaus Johannis „nem jelölt”. A legnagyobb ellenzéki formáció, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelynek elnökké választásáig Johannis volt a vezetője, a CNA bojkottjáról beszél, álláspontja szerint a médiahatóság „gyakorlatilag megtiltotta az államfőnek, hogy tájékoztassa a referendumról lakosságot”. Ludovic Orban jelenlegi pártelnök bejelentette, hogy országos tájékoztató kampánnyal próbálják enyhíteni a bojkott következményeit. A román államfő, aki régóta lebegteti egy, a korrupcióval és a szociáldemokrata kormány nemzetközi szinten is hevesen bírált, az utóbbi két évben számos hatalmas tömegtüntetést kiváltó igazságügyi reformjával kapcsolatos népszavazás kiírását. Az EP-választással egy időben megrendezett nem kötelező erejű referendumon két kérdésre várják a szavazók véleményét: 
„Egyetért-e a korrupciós bűntetteket elkövetők amnesztiában részesítésének betiltásával?” „Egyetért-e annak megtiltásával, hogy a kormány a bűncselekmények témakörét, a büntetéseket, valamint az igazságszolgáltatás megszervezését érintő sürgősségi rendeleteket adjon ki, illetve azzal, hogy terjesszék ki a sürgősségi kormányrendeletek alkotmánybíróságon való megtámadására jogosultak körét?”

A kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE a referendum bojkottjára szólította fel híveit, arra hivatkozva, hogy a második kérdés szándékosan összemos össze nem tartozó ügyeket, az első pedig az emberölésnél is súlyosabb kategóriába sorolja a korrupciót. Calin Popescu Tariceanu ex-kormányfő szerint Johannis részéről a referendum kiírása diverziókeltés, és azt a célt szolgálja, hogy hamarabb elkezdhesse az államelnök-választási kampányt. (Év végén rendezik a román elnökválasztást.) Az ellenzéki pártok viszont részvételre buzdítanak, az érvényességi küszöb 30 százalék. A referendum minden bizonnyal igen megemeli az EP választáson való részvételi arányt is, ami 2014-ben 32,44 százalékos volt, jelenlegi mérések szerint viszont magasabb mint 40 százalék.
Szerző
Témák
Románia