A „majdnem egyenlőek” csatájába torkollik a kampány, legalábbis ami az ellenzéket illeti, ezt mérte a Népszava megbízásából kutató Publicus Intézet. Jelen állás szerint az MSZP, a Jobbik, illetve a DK várománya egyaránt két képviselő. Pontosabban ez a szám, amire nagy összegben lehet fogadni, a képlet ugyanis – a belső erőviszonyok függvényében változhat.
A DK népszerűsége 11 százalékos a biztosan szavazó pártválasztók körében, ezzel a jelek szerint elérte a plafont. A listavezetőnek Dobrev Klárát állító párt az utóbbi egy hónapban szívta fel magát – egyrészt sikerrel csábította el az MSZP radikálisainak egy részét, másrészt a bizonytalanokat győzött meg. Jellemzően azokkal a szociális ígéretekkel, melyeket először az MSZP publikált Szociális Európa programjában.
Az MSZP-t és a Jobbikot ennél többen kedvelik – mindkettő támogatottsága 13 százalék. Ez azt jelenti, hogy egy jó szereplés esetén bármelyikük behúzhat három EP-képviselőt is. A plusz egy fő esélye a mozgósítási képességgel egyenesen arányos.
Jelenleg a mintegy 8,2 millió választó 46 százaléka bizonygatja, hogy vasárnap eljut az urnáig. Ez meglepően jó arány lenne, ugyanis 2014-ben mindössze a szavazók 29 százaléka adta le a voksát. Magyarán öt évvel ezelőtt jóval kevesebb, körülbelül 114 ezer voks is elég volt egy mandátumhoz, most pedig az említett 46 százalékos részvétel mellett majdnem 180 ezer voks szükségeltetik egy brüsszeli helyhez. (A jóval reálisabb 40 százalékos „fülkébe vonulási arány” esetén is hozzávetőleg 156 ezer szavazat kell egy EP-képviselő megválasztásához.)
Azaz ahogy nő a részvétel, úgy javul azoknak a pártoknak az esélye, amelyeknek van tartaléka. Utóbbi nagyságával kapcsolatban az adhat támpontot, melyik formációra hányan szavaznának, ha országgyűlési választások lennének. Ebben az esetben az MSZP és a Jobbik is jobban áll – a biztosan szavazó pártválasztók 16 százaléka szereti a szocialistákat, illetve 15 százaléka az egykori radikális pártot. Viszont „az országgyűlési választásos körben” a DK csak a biztosan szavazó pártválasztók 7 százalékának támogatottságát bírja.
Úgyhogy alacsony részvétel esetén a legvalószínűbb, hogy az MSZP, a Jobbik és a DK hat helyen osztozik. Illetve a Publicus úgy találta, hogy „csekély érdeklődés esetén” még egy ellenzéki mandátum valószínű – ez pedig a Momentumnak jut. A pártra az EP-megmérettetésen a biztos pártválasztók 6 százaléka szavazna. (A többi párt – köztük az LMP – a Publicus szerint nem rúg labdába.) Ez azt jelenti, hogy a Magyarországnak járó 21 képviselőből 7-et delegálhatna az ellenzék.
Ha viszont pezseg a választási kedv, akkor 8-9 képviselő is lehet a szám. Persze ez azt feltételezi, hogy az MSZP és a Jobbik egyaránt csúcsra jár, és a Momentum is képes arányaiban megtartani támogatottságát. (Elvi esély van rá, ha az összes támogatója elmegy szavazni.)
